Szili Katalin a kultúráról és az állami szerepvállalásról

A mai globalizált világban sokkal inkább az érdekek, semmint az értékek dominálnak, a kultúrát, az irodalmat, az írók munkásságát sokan forintra, centire mérik, és a könnyűt többen sokkal értékesebbnek találják. A társadalom fejlődése azonban nem vonatkoztatható el a kultúrától – hangsúlyozta Szili Katalin a 35. Tokaji Írótáborban


Az Országgyűlés elnöke az írótábor nyitónapján rendezett tanácskozáson köszönetét fejezte ki az íróknak, költőknek mindazért amit tettek és tesznek a magyar irodalomért, kultúráért.
Szili Katalin kijelentette: szeretne egy olyan országban élni, – és ezért mindent megtenni – ahol a párbeszéd jellemzi a közéletet. Akkor alakítható ki ugyanis egy harmonikus társadalom, ha párbeszéd van a civilek, a politika, az önkormányzatok és az állam, illetve a régiók és az állam között – vélekedett a parlament elnöke, hozzátéve: „nekünk egy régió a Kárpát-medence, amelynek egyetlen kultúrája volt mindig is”.
Nem tehetjük meg, hogy az írótársadalom nélkül gondolkodjunk felelősséggel erről az országról, a globális világban akkor tudunk igazán stabillá válni, ha nemzeti szinten tudunk egyfajta rezisztenciát teremteni saját magunknak – mutatott rá a parlament elnöke.
Szili Katalin úgy vélte: a kultúra nem értelmezhető állami felelősségvállalás nélkül, csak akkor lehet hosszú távon értékeket teremteni, ha nem kizárólag a piac határozza meg azt, hogy mi az, ami hozzáférhető, és mi az, ami nem.
Hozzátette: támogatják mindazt, ami lehet, hogy a piac körülményei között nem versenyképes, de hosszú távon érték.
Mint mondta, nem tudja elképzelni ennek a kultúrának sem a művelését, sem a szolgálatát egy huszonegyedik századi, hosszú távú kulturális stratégia nélkül. „Kell tudnunk, hogy mit akarunk” – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.
Szili Katalin megjegyezte: hiányolja az irodalomból a szociográfiát, azt, ami a vidék Magyarországáról, és erről az életről szól. Ugyanakkor ez nem a népies, urbánus vitát kell, hogy jelentse – fűzte hozzá.
Szili Katalin végezetül Serfőző Simonnak, a Tokaji Írótábor Egyesület kuratóriumi elnökének és Májer Jánosnak, Tokaj polgármesterének a parlament érmét nyújtotta át.
A Magyar tájhazák – nemzeti kultúra, regionalitás, európai integráció című tanácskozáson az írótábor résztvevői a társadalmi önszerveződés, a nemzetközi jelenlét, az önkormányzatiság és a demokrácia, a helyi művelődés határokon átnyúló összefüggéseit, ennek szellemtörténeti vonatkozásait vizsgálják úgy, hogy első alkalommal invitálták meg az egymással szomszédos kistájak, városok, régiók vezetőit, reprezentánsait a rendezvényre.
Az idén jelen vannak az írótársadalom kiválóságai mellett Debrecen, Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Kassa, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Beregszász, Kolozsvár és Ungvár önkormányzatainak, szellemi műhelyeinek képviselői is.
A három napig tartó írótáborban több mint másfélszáz hazai és határon túli író, költő, társadalomkutató vesz részt.
BreuerPress