Szíria nem működik együtt a Haríri-gyilkosságot vizsgáló nemzetközi törvényszékkel – jelentette ki Bassár el-Aszad szíriai elnök.
Aszad szerint a törvényszék, amely a néhai libanoni kormányfő gyilkosai felett hivatott ítélkezni, „alkalmas lehet arra, hogy megkérdőjelezze (Szíria) nemzeti szuverenitását”. Az elnök a damaszkuszi parlamentben fejtette ki, hogy az ENSZ által támogatott törvényszékkel Szíriának „közvetlenül semmi dolga nincs”.
„Néhányan nem tesznek különbséget az együttműködés és a szuverenitás feladása között” – jegyezte meg, és leszögezte, hogy teljessséggel elutasítja az olyan együttműködési kérést, amely sérti a nemzeti szuverenitást. Az elnök többször visszautasította azt az állítást, hogy Rafík Haríri 2005-ös meggyilkolása mögött szíriai kormányzati tényezők is álltak volna.
Franciaország nem sokkal Aszad beszédének elhangzása után felszólította Szíriát, hogy működjön egyött a nemzetközi törvényszékkel. A párizsi külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanács határozatainak szellemében Szíriától is elvárható az együttműködés az igazság és az igazságszolgáltatás érdekében.
Parlamenti beszédében a szíriai elnök szólt arról is, hogy megítélése szerint a jelenlegi izraeli kormány túlságosan gyenge, s nincs felkészülve arra, hogy igazságos békét kössön az arabokkal. Tagadta, hogy Damaszkusz bármiféle közvetlen vagy titkos kapcsolatot tartana fenn Izraellel. Megerősítette azt a régi szíriai követelést, hogy Izrael a béke érdekében vonja ki erőit a Golán-fennsíkról.
Az új összetételű damaszkuszi törvényhozás, amely ezen a napon ült össze először, egyhangúlag „elfogadta Bassár el-Aszad jelölését” az újabb államfői hivatali ciklusra. Ezt még népszavazásnak is meg kell erősítenie, amelynek a kimenetele azonban aligha kétséges: 2000-ben a referendumon 97,29 százalékos többséggel választották meg Aszadot a tisztségre.
„Néhányan nem tesznek különbséget az együttműködés és a szuverenitás feladása között” – jegyezte meg, és leszögezte, hogy teljessséggel elutasítja az olyan együttműködési kérést, amely sérti a nemzeti szuverenitást. Az elnök többször visszautasította azt az állítást, hogy Rafík Haríri 2005-ös meggyilkolása mögött szíriai kormányzati tényezők is álltak volna.
Franciaország nem sokkal Aszad beszédének elhangzása után felszólította Szíriát, hogy működjön egyött a nemzetközi törvényszékkel. A párizsi külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanács határozatainak szellemében Szíriától is elvárható az együttműködés az igazság és az igazságszolgáltatás érdekében.
Parlamenti beszédében a szíriai elnök szólt arról is, hogy megítélése szerint a jelenlegi izraeli kormány túlságosan gyenge, s nincs felkészülve arra, hogy igazságos békét kössön az arabokkal. Tagadta, hogy Damaszkusz bármiféle közvetlen vagy titkos kapcsolatot tartana fenn Izraellel. Megerősítette azt a régi szíriai követelést, hogy Izrael a béke érdekében vonja ki erőit a Golán-fennsíkról.
Az új összetételű damaszkuszi törvényhozás, amely ezen a napon ült össze először, egyhangúlag „elfogadta Bassár el-Aszad jelölését” az újabb államfői hivatali ciklusra. Ezt még népszavazásnak is meg kell erősítenie, amelynek a kimenetele azonban aligha kétséges: 2000-ben a referendumon 97,29 százalékos többséggel választották meg Aszadot a tisztségre.
BreuerPress-info
