A török miniszterelnök az Anatolia török állam hírügynökség jelentése szerint amerikai üzletemberek előtt kifejtette: Ankara arra számít, hogy a kongresszus nem fogadja el a tervezetet.
Megsínyli a török-amerikai viszony, ha a washingtoni kongresszus elfogadja azt a készülő törvénytervezetet, amelyben népirtásnak nevezi a huszadik század elején az Oszmán Birodalomban az ottani örmények ellen elkövetett tömeges gyilkosságokat – figyelmeztetett vasárnap Ankarában Recep Tayyip Erdogan török kormányfő.
„Ha mégis meglepnek bennünket, attól tartok, az árnyékot vetne a két ország jövőbeli stratégiai partnerségére” – mondta, de azt nem közölte, mit tenne Törökország egy ilyen helyzetben.
Korábban előfordult, hogy Ankara átmeneti időre befagyasztotta a kereskedelmi és egyéb kapcsolatokat azokkal az országokkal, amelyek támogatták a népirtás-elméletet. Legutóbb a francia nemzetgyűlés bőszítette fel a törököket, amikor tavaly törvényjavaslatot kezdeményezett, amely elfogadása esetén bűncselekménnyé nyilvánította volna az örmény népirtás tagadását.
Erdogan a – Franciaországban és az Egyesült Államokban különösen erős – örmény diaszpórát vádolta azzal, hogy a népirtás kérdését felhasználva igyekszik kárt okozni Törökországnak. A török miniszterelnök emlékeztetett arra, örmény szélsőségesek hány török diplomatát lőttek le – többségüket a 80-as és a 90-es években -, hogy „megbosszulják” az 1915-ös gyilkosságokat.
A kormányfő ugyanakkor kijelentette azt is, Hrant Dink törökországi örmény szerkesztő múlt havi meggyilkolása ellenére a maroknyi örmény közösség biztonságban érezheti magát Törökországban.
A hivatalos ankarai álláspont szerint erősen túlzóak az 1915-ös eseményekkel kapcsolatban a 1,5 millió örmény haláláról szóló állítások, ráadásul – érvelnek – az örmények nem valamiféle szervezett hadjáratban, hanem az Oszmán Birodalom összeomlását kísérő zűrzavar és békétlenség közepette vesztették életüket, vagy kényszerültek menekülésre.
BreuerPress-info
„Ha mégis meglepnek bennünket, attól tartok, az árnyékot vetne a két ország jövőbeli stratégiai partnerségére” – mondta, de azt nem közölte, mit tenne Törökország egy ilyen helyzetben.
Korábban előfordult, hogy Ankara átmeneti időre befagyasztotta a kereskedelmi és egyéb kapcsolatokat azokkal az országokkal, amelyek támogatták a népirtás-elméletet. Legutóbb a francia nemzetgyűlés bőszítette fel a törököket, amikor tavaly törvényjavaslatot kezdeményezett, amely elfogadása esetén bűncselekménnyé nyilvánította volna az örmény népirtás tagadását.
Erdogan a – Franciaországban és az Egyesült Államokban különösen erős – örmény diaszpórát vádolta azzal, hogy a népirtás kérdését felhasználva igyekszik kárt okozni Törökországnak. A török miniszterelnök emlékeztetett arra, örmény szélsőségesek hány török diplomatát lőttek le – többségüket a 80-as és a 90-es években -, hogy „megbosszulják” az 1915-ös gyilkosságokat.
A kormányfő ugyanakkor kijelentette azt is, Hrant Dink törökországi örmény szerkesztő múlt havi meggyilkolása ellenére a maroknyi örmény közösség biztonságban érezheti magát Törökországban.
A hivatalos ankarai álláspont szerint erősen túlzóak az 1915-ös eseményekkel kapcsolatban a 1,5 millió örmény haláláról szóló állítások, ráadásul – érvelnek – az örmények nem valamiféle szervezett hadjáratban, hanem az Oszmán Birodalom összeomlását kísérő zűrzavar és békétlenség közepette vesztették életüket, vagy kényszerültek menekülésre.
BreuerPress-info
