A Wiesenthal Központ nyomozásra kéri a Külügyminisztériumot Képíró-ügyben
A Simon Wiesenthal Központ arra kérte a magyar Külügyminisztériumot, indítson hivatalos vizsgálatot annak feltárására, hogy magyar diplomaták milyen szerepet játszhattak az általa háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándor hazatelepülésében.
Efraim Zuroff, az izraeli Wiesenthal Központ náci vadász akciójának igazgatója a kérést tartalmazó, Göncz Kinga külügyminiszternek címzett levelében felhívta a figyelmet Képíró Sándornak arra a korábbi kijelentésére, miszerint a Buenos Aires-i magyar nagykövetség hivatalnokai tudtak argentínai tartózkodásáról, majd 1996-ban úgy informálták őt, nyugodtan hazatérhet Magyarországra, mivel nem folyik hivatalos eljárás ellene.
Polgár Viktor külügyi szóvivő megerősítette, hogy a Magyarország izraeli nagykövetségére eljuttatott levelet az Izraelben tárgyaló Göncz Kinga külügyminiszter csütörtökön megkapta.
Zuroff a levélben négy kérdést tett fel. „Ismert volt-e a Buenos Aires-i magyar diplomaták előtt Képíró Sándor tartózkodási helye? Ha igen, mióta?”, „Ezt az információt továbbították-e Budapestre, és ha igen, pontosan kinek?”, „Valóban úgy tájékoztatták-e a követség képviselői Képírót, hogy következmények nélkül hazatérhet?”, „Lehetséges, hogy a Képíró 1944-es és 1946-os ítéletére vonatkozó dokumentumokat a magyar tisztviselők elrejtették vagy esetleg megsemmisítették?”
Emlékeztetve arra, hogy éppen hat hónapja adta át a magyar ügyészségnek a Képíró Sándorra vonatkozó információkat, Efraim Zuroff arra kérte a külügyminisztert, hogy „azonnal kezdeményezzen nyomozást azon tisztázatlan körülmények feltárása érdekében, melyek az ügyet körülveszik, és tegyen meg minden Öntől telhetőt annak érdekében, hogy az ügy a lehető leghamarabb sikeresen záruljon”.
A háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ – az Utolsó Esély nevű akciójának keretében végzett – kutatásai szerint a jelenleg 92 éves Képíró Sándor az 1942-es újvidéki mészárlásokban csendőrként, valamint az 1944-es délvidéki deportálásban csendőr századosként tevékenykedett. Két per is indult ellene, 1944-ben tíz évre ítélték a Magyar Hadsereghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt. Ezt az ítéletet a német megszállást követően érvénytelenítették, majd 1946-ban a Népbíróság 14 évre ítélte háborús bűnök miatt. Képíró az ítélethirdetéskor már Ausztriában tartózkodott, ahonnan később Argentínába ment, s onnan települt haza 1996-ban.
A Képíró-ügyet a Fővárosi Bíróság vizsgálja. A bíróságnak a jelenleg ismert adatok alapján nincs tudomása az 1946-ban hozott ítéletről, amelynek alapján Efraim Zuroff szerint elítélhetnék Képíró Sándort – mondta el a Fővárosi Bíróság szakkollégiumának vezetője az MTI-nek január végén.
Sem Képíró erkölcsi bizonyítványában, sem a hadtörténeti, sem az országos levéltárban nem leltek rá az Efraim Zuroff tudomása szerint 1946-ban hozott ítéletre. Jelenleg a bíróságon történész szakértő bevonásával annak az ítéletnek a végrehajthatóságát vizsgálják, amelyet Képíró délvidéki vérengzésben való részvétele kapcsán hozott 1944-ben egy magyar katonai bíróság. Amennyiben nem évült el az ügy, intézkedhetnek az 1944-ben hozott ítélet végrehajtásáról.
BPI-info
Efraim Zuroff, az izraeli Wiesenthal Központ náci vadász akciójának igazgatója a kérést tartalmazó, Göncz Kinga külügyminiszternek címzett levelében felhívta a figyelmet Képíró Sándornak arra a korábbi kijelentésére, miszerint a Buenos Aires-i magyar nagykövetség hivatalnokai tudtak argentínai tartózkodásáról, majd 1996-ban úgy informálták őt, nyugodtan hazatérhet Magyarországra, mivel nem folyik hivatalos eljárás ellene.
Polgár Viktor külügyi szóvivő megerősítette, hogy a Magyarország izraeli nagykövetségére eljuttatott levelet az Izraelben tárgyaló Göncz Kinga külügyminiszter csütörtökön megkapta.
Zuroff a levélben négy kérdést tett fel. „Ismert volt-e a Buenos Aires-i magyar diplomaták előtt Képíró Sándor tartózkodási helye? Ha igen, mióta?”, „Ezt az információt továbbították-e Budapestre, és ha igen, pontosan kinek?”, „Valóban úgy tájékoztatták-e a követség képviselői Képírót, hogy következmények nélkül hazatérhet?”, „Lehetséges, hogy a Képíró 1944-es és 1946-os ítéletére vonatkozó dokumentumokat a magyar tisztviselők elrejtették vagy esetleg megsemmisítették?”
Emlékeztetve arra, hogy éppen hat hónapja adta át a magyar ügyészségnek a Képíró Sándorra vonatkozó információkat, Efraim Zuroff arra kérte a külügyminisztert, hogy „azonnal kezdeményezzen nyomozást azon tisztázatlan körülmények feltárása érdekében, melyek az ügyet körülveszik, és tegyen meg minden Öntől telhetőt annak érdekében, hogy az ügy a lehető leghamarabb sikeresen záruljon”.
A háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ – az Utolsó Esély nevű akciójának keretében végzett – kutatásai szerint a jelenleg 92 éves Képíró Sándor az 1942-es újvidéki mészárlásokban csendőrként, valamint az 1944-es délvidéki deportálásban csendőr századosként tevékenykedett. Két per is indult ellene, 1944-ben tíz évre ítélték a Magyar Hadsereghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt. Ezt az ítéletet a német megszállást követően érvénytelenítették, majd 1946-ban a Népbíróság 14 évre ítélte háborús bűnök miatt. Képíró az ítélethirdetéskor már Ausztriában tartózkodott, ahonnan később Argentínába ment, s onnan települt haza 1996-ban.
A Képíró-ügyet a Fővárosi Bíróság vizsgálja. A bíróságnak a jelenleg ismert adatok alapján nincs tudomása az 1946-ban hozott ítéletről, amelynek alapján Efraim Zuroff szerint elítélhetnék Képíró Sándort – mondta el a Fővárosi Bíróság szakkollégiumának vezetője az MTI-nek január végén.
Sem Képíró erkölcsi bizonyítványában, sem a hadtörténeti, sem az országos levéltárban nem leltek rá az Efraim Zuroff tudomása szerint 1946-ban hozott ítéletre. Jelenleg a bíróságon történész szakértő bevonásával annak az ítéletnek a végrehajthatóságát vizsgálják, amelyet Képíró délvidéki vérengzésben való részvétele kapcsán hozott 1944-ben egy magyar katonai bíróság. Amennyiben nem évült el az ügy, intézkedhetnek az 1944-ben hozott ítélet végrehajtásáról.
BPI-info
