Minden országnak jogában áll a védekezés a fegyveres támadással szemben. Ezt a parlament európai ügyek bizottságának elnöke mondta hétfőn újságíróknak, miután a testület a közel-keleti konfliktus legújabb fejleményei kapcsán eszmecserét folytatott Izrael és Libanon budapesti nagykövetével, illetve a magyar Külügyminisztérium illetékes szakállamtitkárával.
„Tudjuk, az Izrael és a Hezbollah közötti fegyveres konfliktus úgy kezdődött, hogy a Hezbollah erői Izrael területén megöltek nyolc izraeli katonát, kettőt pedig elraboltak, majd százötven rakétát lőttek ki Észak-Izraelre” – jelentette ki Eörsi Mátyás (SZDSZ) bizottsági elnök a zárt ülést követően. Az ülés apropóját adta az is, hogy az EU külügyminiszterei kedden tűzik napirendre a kérdést.
A testület sorrendben David Admon izraeli, Huszein Muszavi libanoni nagykövettel, majd Várkonyi Lászlóval, a külügyi tárca szakállamtitkárával folytatott eszmecserét.
A politikus az Izrael és a Hezbollah közötti fegyveres konfliktusban a civil áldozatok magas számát nevezte a legdrámaibbnak, az izraeli és a libanoni oldalon egyaránt.
„Gyakran felvetődik az arányos válaszlépések kérdése. Azt javasoljuk, hogy kedden az EU külügyminiszteri tanácsülésén, amely a közel-keleti válsággal foglalkozik, definiálják, mi tekinthető arányosnak. Ha ez sikerül, az Izrael számára is zsinórmérték lehet” – fogalmazott Eörsi Mátyás. Hozzátette: szerinte a Hezbollah katonai állásainak megsemmisítése önmagában nem tekinthető aránytalannak, de ha ezen kívül esnek támadások, az igen.
Eörsi Mátyás „nem optimizmusra okot adó” körülménynek nevezte, hogy Libanon budapesti nagykövete, Huszein Muszavi számos alkalommal azonosította kormányát a Hezbollah politikai célkitűzéseivel.
„Nagyon fontos lenne a tartós tűzszünet elérése a konfliktusban, de a bizottság álláspontja szerint a tűzszünet önmagában nem elég: olyan megállapodás kell, amely garantálja a Libanonban működő milíciák lefegyverzését, így Izrael és Libanon békéjének és biztonságának szolgálatát” – szögezte le Eörsi Mátyás.
A bizottsági elnök szerint a múltban többször sikertelen ENSZ-kéksisakosok helyett harcoló alakulatokat kellene küldeni az izraeli-libanoni határra, ugyanakkor olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a nemzetközi erőket nem teszik ki a bombázásnak. Eörsi Mátyás a NATO erőit nevezte lehetséges megoldásnak, hozzátéve, hogy az EU egyelőre nem tud felmutatni olyan haderőt, amely képes lehet a Hezbollahhal felvenni a harcot.
„Az EU-nak, ellentétben az iraki válsággal, ebben a kérdésben vélhetően egységes álláspontja lesz” – vetítette előre a bizottsági elnök, aki szerint lényeges lenne az is, hogy a magyar kormány győzze meg az EU országait arról: nyilvánítsák terrorista szervezetnek a Hezbollahot.
BreuerPress-info
A testület sorrendben David Admon izraeli, Huszein Muszavi libanoni nagykövettel, majd Várkonyi Lászlóval, a külügyi tárca szakállamtitkárával folytatott eszmecserét.
A politikus az Izrael és a Hezbollah közötti fegyveres konfliktusban a civil áldozatok magas számát nevezte a legdrámaibbnak, az izraeli és a libanoni oldalon egyaránt.
„Gyakran felvetődik az arányos válaszlépések kérdése. Azt javasoljuk, hogy kedden az EU külügyminiszteri tanácsülésén, amely a közel-keleti válsággal foglalkozik, definiálják, mi tekinthető arányosnak. Ha ez sikerül, az Izrael számára is zsinórmérték lehet” – fogalmazott Eörsi Mátyás. Hozzátette: szerinte a Hezbollah katonai állásainak megsemmisítése önmagában nem tekinthető aránytalannak, de ha ezen kívül esnek támadások, az igen.
Eörsi Mátyás „nem optimizmusra okot adó” körülménynek nevezte, hogy Libanon budapesti nagykövete, Huszein Muszavi számos alkalommal azonosította kormányát a Hezbollah politikai célkitűzéseivel.
„Nagyon fontos lenne a tartós tűzszünet elérése a konfliktusban, de a bizottság álláspontja szerint a tűzszünet önmagában nem elég: olyan megállapodás kell, amely garantálja a Libanonban működő milíciák lefegyverzését, így Izrael és Libanon békéjének és biztonságának szolgálatát” – szögezte le Eörsi Mátyás.
A bizottsági elnök szerint a múltban többször sikertelen ENSZ-kéksisakosok helyett harcoló alakulatokat kellene küldeni az izraeli-libanoni határra, ugyanakkor olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a nemzetközi erőket nem teszik ki a bombázásnak. Eörsi Mátyás a NATO erőit nevezte lehetséges megoldásnak, hozzátéve, hogy az EU egyelőre nem tud felmutatni olyan haderőt, amely képes lehet a Hezbollahhal felvenni a harcot.
„Az EU-nak, ellentétben az iraki válsággal, ebben a kérdésben vélhetően egységes álláspontja lesz” – vetítette előre a bizottsági elnök, aki szerint lényeges lenne az is, hogy a magyar kormány győzze meg az EU országait arról: nyilvánítsák terrorista szervezetnek a Hezbollahot.
BreuerPress-info
