Nem kell sokat változtatni a magyar külpolitikán, egyértelműen azt az irányt kell folytatni, ami eddig érvényes volt, a hangsúlyok nem fognak változni .
„Nem gondolom, hogy nagy változás kell, európai politikánk, a Balkánra vonatkozó, az Oroszországgal kapcsolatos, vagy a távolabbi térségeket, így Amerikát célzó politikánk is gyakorlatilag továbbvihető” –
A külügyminiszter-jelölt elmondta, hogy a felkérése „viszonylag a végén dőlt el”. Kitért arra, sok nemzetközi példa van arra, hogy kvázi civil külügyminiszter dolgozik a kormányban, tehát nem a diplomáciai testületből jön, hanem kívülről.
Az eddig az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi tárcát vezető Göncz Kinga hozzátette: amint a miniszterelnök is elmondta, a felkérés mögött az volt a filozófiai megfontolás, hogy a magyarországi európai uniós ügyek részben belügyek, részben szociális ügyek. Kitért arra, hogy rendkívül lényeges, miként alakulnak az európai szociális ügyek.
„Magyarország feladatai egyértelműek: uniós tagországként az EU nagyon fontos, akárcsak a határon túli magyarok ügyei” – jegyezte meg. Hozzátette: EU-tagként lazább a határ bel- és külügyek között.
Azzal kapcsolatban, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) átkerül a kancelláriára, Göncz Kinga azt mondta, ez szervezeti döntés volt, s nyilvánvalóan szoros lesz az együttműködés ebben a kérdésben a kancellária és a külügyi tárca között.
Klasszikus külügyekkel eddig nem foglalkozott, de vállalja a kihívást. Hozzátette: eddig is sokat utazott, korábban egy nemzetközi civil szervezet magyarországi tagszervezetét vezette.
Ez 1994 és 2002 között volt, amikor Göncz Kinga a demokráciatechnikák oktatásával, társadalmi konfliktusok kezelésével foglalkozó, 11 országban működő Partners Hungary Alapítvány vezetője volt. Göncz Kinga kifejtette: a szervezet igazgatójaként Keletközép-Európa szinte valamennyi országában, illetve a Balkán konfliktus-zónáiban dolgozott.
Kitért arra, hogy személyi kérdések még természetesen nem dőltek el, így egyelőre azt sem tudja megmondani, ki lesz a politikai államtitkára.
Göncz Kinga elmondta: angolul és németül beszél.
BreuerPress-info.
A külügyminiszter-jelölt elmondta, hogy a felkérése „viszonylag a végén dőlt el”. Kitért arra, sok nemzetközi példa van arra, hogy kvázi civil külügyminiszter dolgozik a kormányban, tehát nem a diplomáciai testületből jön, hanem kívülről.
Az eddig az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi tárcát vezető Göncz Kinga hozzátette: amint a miniszterelnök is elmondta, a felkérés mögött az volt a filozófiai megfontolás, hogy a magyarországi európai uniós ügyek részben belügyek, részben szociális ügyek. Kitért arra, hogy rendkívül lényeges, miként alakulnak az európai szociális ügyek.
„Magyarország feladatai egyértelműek: uniós tagországként az EU nagyon fontos, akárcsak a határon túli magyarok ügyei” – jegyezte meg. Hozzátette: EU-tagként lazább a határ bel- és külügyek között.
Azzal kapcsolatban, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) átkerül a kancelláriára, Göncz Kinga azt mondta, ez szervezeti döntés volt, s nyilvánvalóan szoros lesz az együttműködés ebben a kérdésben a kancellária és a külügyi tárca között.
Klasszikus külügyekkel eddig nem foglalkozott, de vállalja a kihívást. Hozzátette: eddig is sokat utazott, korábban egy nemzetközi civil szervezet magyarországi tagszervezetét vezette.
Ez 1994 és 2002 között volt, amikor Göncz Kinga a demokráciatechnikák oktatásával, társadalmi konfliktusok kezelésével foglalkozó, 11 országban működő Partners Hungary Alapítvány vezetője volt. Göncz Kinga kifejtette: a szervezet igazgatójaként Keletközép-Európa szinte valamennyi országában, illetve a Balkán konfliktus-zónáiban dolgozott.
Kitért arra, hogy személyi kérdések még természetesen nem dőltek el, így egyelőre azt sem tudja megmondani, ki lesz a politikai államtitkára.
Göncz Kinga elmondta: angolul és németül beszél.
BreuerPress-info.
