A Szentföld legősibb templomának maradványárá találták meg

Az észak-izraeli Megiddó városában – a bibliai Armageddon közelében – történt felfedezés a régészek szerint nagyon fontos, mert részleteket fedhet fel a régió korai templomainak fejlődéséről. A kutatók szerint a templom a harmadik században épülhetett, évtizedekkel azelőtt, hogy Konsztantin legalizálta volna a kereszténységet a Bizánci Birodalomban. A kutatók szerint teljesen biztos, azon tény, hogy Izraelben a most feltárt maradványok a legrégibb templomrészek- irta a MÁRIV. Azt sem tartják kizártnak, hogy talán a világon is a legősibb ilyen romoknak számítanak. Ariel Saron izraeli miniszterelnök is lenyűgözőnek tartja a felfedezést. A vatikáni szakértők is üdvözölték az eredményeket. Pietro Sambi érsek szerint egy ilyen felfedezés még érdekesebbé teheti Izraelt a keresztények számára. Ha bebizonyosodik, hogy a templom és a mozaik a harmadik századból származik, akkor ez lesz az egyik legősibb templom a Közel-Keleten. A templomban két mozaik – az egyik halakat ábrázol, melyek a korai kereszténység szimbólumai voltak – meséli el egy római tiszt és egy Aketous nevű nő történetét, aki pénzt adományozott a templom felépítésére. A harmadik századból fennmaradt edénymaradványok, a feliratokban alkalmazott görög írásmód, a mozaikokon az ősi geometriai minták és a halábrázolás azt jelzi, hogy a templomot a negyedik században már nem használták. A templom elhelyezkedése, nem messze azon ponttól, melyet az Új Testamentum a jó és a rossz közötti utolsó csata helyszíneként ír le, szintén sokat nyom a latban, mivel ekkoriban egy püspök ügyködött ezen a területen. A leírás, melyből kiderül, hogy Aketous egy asztalt adományozott a templomnak, azt jelzi, hogy az imaház időben megelőzi a bizánci korszakot, amikor is a keresztények asztalok helyett oltárt kezdtek el használni. Az asztal maradványait két mozaik között találták meg. Az épület – melynek nagy része megsemmisült – nem bazilikaszerű stílusban készült, ami szintén a bizánci stílus jellegzetessége volt. Joe Zias antropológus egyelőre megkérdőjelezi a leletek korát, mondván, hogy egyáltalán nincsenek bizonyítékok a negyedik század előtt létező templomokra. Az épületet valószínűleg használták korábban is, de az is valószínű, hogy nem keresztény célokra. EREC-info