Hilu Anna, az MTI tudósítója jelenti: Párizs, 2004. május 3., hétfő (MTI) – A franciáknak a felszabadulást elhozó 1944-es normandiai partraszállás idején hurcoltak el hatszázezer magyar zsidót az auschwitzi haláltáborba, ahol 56 nap alatt 430 ezret elpusztítottak közülük – emlékeztetett Demszky Gábor budapesti főpolgármester Párizsban a holokauszt magyarországi eseményeit bemutató kiállítás hétfői megnyitásakor. „Gátat kell vetnünk a verbális zsidóellenességnek, a holokauszt tagadásának, a történelem átírására tett minden kísérletnek… A budapesti polgárok többsége vallja, hogy csak a történelmi felelősséget vállalva tisztulhat meg morálisan minden közösség egy ilyen súlyú történelmi bűntett után” – jelentette ki a magyar főváros vezetője.
Az eredeti fotódokumentumokból összeállított, előzőleg Budapesten megrendezett „1944: Zsidóüldözés Magyarországon” című tárlat párizsi felavatásán jelen volt és beszédet mondott Bertrand Delanoé, a francia főváros polgármestere és Simone Veil, a francia Soá Emlékalapítvány elnöknője is. Veil asszony, az auschwitz-birkenaui tábor túlélője személyes emlékként idézte fel 1944 nyarát, amikor a koncentrációs táborba naponta 8-10 ezer magyar, öregek, gyermekek, asszonyok és férfiak érkeztek marhavagonokban. Az elgyötört embereket még aznap a gázkamrákba küldték – a táborban már nem volt hely számukra. Az Európai Parlament egykori első elnöknője hangsúlyozta, hogy most amikor az unióban újraegyesül Európa két része, amely közösen fog munkálkodni a demokrácia és a humanizmus értékeinek elmélyítésén, meg kell őrizni a múlt emlékét, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg, ami történt: a felejtés a náci ideológia, a hóhérok győzelme lenne az élet felett. Nélkülözhetetlennek nevezte a magyar vészkorszak történetét ismertető kiállítás párizsi bemutatását a francia főváros vezetője. Delanoé kijelentette, hogy az emberi barbárság ellen a történelmi emlékezés tehet a legtöbbet. Mint hangoztatta, a 60 év előtti barbárságról tanúskodó kiállítás időszerűségét és fontosságát igazolja, hogy a múlt hét végén egy franciaországi zsidó temetőben a halottak emlékét gyalázták meg, több mint száz sírkőre festették rá a népirtó nácizmus jelképét, a horogkeresztet. A tárlat a magyarországi vészkorszak három periódusát emeli ki. Az első rész a zsidótörvényektől a német megszállásig terjedő időszakot öleli fel korabeli fotók és dokumentumok segítségével. A második a „rettegés 56 napjáról ” (1944. május 15.-1944. július 9. ), a vidéki zsidóság deportálásáról ad képet. Szerepel a tárlaton az úgynevezett Auschwitz Album, amelyet maguk a nácik, a koncentrációs tábor fotószolgálatának emberei készítettek 1944. május 20-25. között a helyszínen. A 235 felvételből álló képsorozat a magyar és Kárpát-medencei zsidók Auschwitzba érkezését örökíti meg. A kiállítás harmadik része a 1944 októberétől 1945 februárjáig tartó időszak fotódokumentumait tartalmazza. A francia ellenállás hőse és mártírja, Jean Moulin múzeumában június 6-ig nyitva tartó kiállítás a budapesti és párizsi főpolgármesteri hivatal, a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Zsidó Múzeum és a párizsi vendéglátó múzeum közreműködésével jött létre. MTI.
