A BreuerPess és a HetiTV hírei
A kormánynak az emberi méltósággal élhető élet feltételeit kell biztosítania – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Gulyás Gergely Fidesz-alelnök, a Miniszterelnökséget vezető miniszterjelölt. Arról is beszélt, hogy a kabinetrendszer bevált, ezért – ha változtatásokkal is – de változatlanul kulcsszerepe lesz a döntések előkészítésében. A Miniszterelnökséget vezető miniszterjelölt, a stratégiai kabinet leendő irányítója a változásokról is beszélt az Arénában. Vélhetően a stratégiai kabinetnél marad a legtöbb ügy, azonban nevébe bekerül a családügyi kifejezés, jelezvén, hogy a terület kiemelt fontosságú lesz az új kormányzati ciklusban. Novák Katalin államtitkár lesz ezekben az ügyekben az előterjesztő – tájékoztatott Gulyás Gergely. A stratégiai és családügyi mellett gazdasági, nemzetstratégiai – Semjén Zsolt irányításával – és nemzetbiztonsági kabinet – Pintér Sándor vezetésével – segíti a kormány munkáját. Megjegyezte, hogy az elmúlt szűk két év tapasztalatai szerint a kabinetrendszer segíti a minisztériumok működését, és a döntések előkészítettségét is javítja.
Gulyás Gergely szerint a jövő évi európai parlamenti választás tétje az európai identitás és biztonság. „Az, hogy a bevándorlás az európai parlamenti választások legfontosabb kérdése lesz, az szerintem vitán felül áll” – fogalmazott. Az Fidesz pártcsaládjának választási mottója: az Európai Néppárt megvédi önt. A közös cél a biztonságérzet helyreállítása és a valós biztonság garantálása – hangsúlyozta a miniszterjelölt. Gulyás Gergely úgy látja, hogy a pártcsalád német szárnya is osztja ezt az álláspontot, a Néppártban azonban vannak – minimális társadalmi támogatottsággal rendelkező – neoliberális politikai közösségek is, főként a Skandináviából és a Benelux államokból. „Amilyen hangosak, olyan kicsi a súlyuk” – fogalmazott a politikus.
Nem érdekli a magyar valóság az Európai Parlamentben ülő képviselőket, és az látszik, hogy az NGO-k egy csoportja azon dolgozik, hogy negatív képet fessen Magyarországról – mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter azzal kapcsolatban, hogy újabb európai parlamenti bizottság bírálta Magyarországot, azt mondta: egy koncepciós eljárás folyik az EP-ben Magyarországgal szemben, az úgynevezett Sargentini-jelentés például „minősített hazugságok gyűjteménye”.mHozzátette: ezek a bizottsági anyagok olyan ügyeket hánytorgatnak fel, amelyeket már régen lezárt Magyarország és az Európai Bizottság.
Jelentősen nőtt a migráció Európában, de a magyar határt kerülik a migránsok – mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója. Törökország felől az Albánia-Bosznia-Horvátország-Szlovénia útvonalon emelkedett az Olaszországba érkezők száma, de a magyar jogi, fizikai, élő erős határzáron nem próbálkoznak – közölte a szakember. A brüsszeli támadások oka, hogy a „nagy ívű” európai migrációs elképzeléseket Magyarország nem támogatja – jegyezte meg a főtanácsadó. Hozzátette, hogy mindeközben a hírek szerint a Nyugat-Európában menekültstátuszért folyamodók az unió pénzén járnak haza nyaralni.
A Magyar Liberális Párt annak tisztázását várja a többi demokratikus ellenzéki párttól, hogy kötöttek-e paktumot a Jobbikkal azért, hogy az ne indítson jelölteket a fővárosi időközi választásokon. Sermer Ádám, a Magyar Liberális Párt – Liberálisok elnökhelyettese örömét fejezte ki amiatt, hogy az V. és a VIII. kerületben tartandó időközi választáson a Jobbik nem indít jelöltet. Hozzátette: a Liberálisok nagyon szeretnék, ha az ellenzéki demokrata pártok biztosítanák arról őket, hogy a döntés mögött semmiféle paktum, megállapodás nincs, amely a Jobbikot bármiféle közéleti pozíció közelébe segítené. Sermer Ádám azt mondta, a Liberálisok a Jobbik néppártosodási folyamatát továbbra is hazugságnak tartják.
A Demokratikus Koalíció (DK) volt képviselőjelöltje szerint a Fidesz nyíltan pártállami módon üldözi azokat, akik nem értenek egyet vele. Zaveczki Tibor ezt arra alapozva mondta, hogy állítása szerint azért rúgták ki a munkahelyéről, mert az ellenzéki párt színeiben indult 2014-ben az önkormányzati választásokon. Elmondása szerint ekkor a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft-nél dolgozott, és az október végén lejáró szerződését nem hosszabbították meg, mert azt mondták neki, ellenzéki színekben „nem kívánatos” a cégnél. Zaveczki Tibor az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, ahol igazat adtak neki, de munkáltatója a munkaügyi bíróságra vitte az ügyet, ahol szintén elvesztette a pert. A nonprofit kft. ezen ítélet ellen is fellebbezett, ezért a Kúriához került az ügy, ahol a napokban keltezett friss határozattal jogerősen is a DK volt képviselőjelöltjének adtak igazat.
Nyolc év alatt megtanultam, hogy minden feladathoz elsősorban ember kell – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások leköszönő minisztere az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) centenáriumi ünnepségén. A tárcavezető kiemelte: minden azon múlik, hogy van-e, akire számítani lehet, aki szóba áll vele, aki ha kell, „kritikus szolidaritással” útitársává szegődik. Balog Zoltán miniszterként elmondott utolsó beszédében megköszönte a közös munkát és reményét fejezte ki, hogy vannak, akik „látják az előrelépést a fejlesztésekben, az emberi erőforrásban”. Hozzátette: nyilván többen látják a megoldandó feladatokat, a legfontosabb azonban, hogy „azokat lássuk, akikért dolgozunk”.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke szerint „Magyarország szuverenitásának egyik meghatározó eleme a bíráskodás”. Handó Tünde a Debreceni Törvényszék és a Debreceni Ítélőtábla összebírói értekezletét megelőzően a bírói függetlenség zálogának nevezte, hogy a bíró az ítélkezés tekintetében nem befolyásolható, nem utasítható. Ha ez megvalósul, „rendben van az ítélkezés, senkinek nem kell aggódnia az ítélkezés tartalma miatt” – tette hozzá az OBH elnöke.
Külpolitika:
Izrael egy sor légitámadást hajtott végre szerdáról csütörtökre virradóra a Gázai övezet északi részén Hamász terror célpontok ellen, miután az izraeli Szderot városában több házat gépfegyver találat ért Gázából. A hadsereg nyilatkozata szerint “a terror célpontok a Hamászhoz tartoztak”, beleértve négy pozíciót egy Hamász katonai bázison és hármat egy fegyvergyárban. A támadással három különálló, határokon átnyúló incidensre reagáltak, köztük a Szderot lakóépületeit eltaláló lövésekre Gázából, melyek személyi sérülést nem okoztak. A nap folyamán a hadsereg beszámolt egy incidensről, mely során Gázából tüzet nyitottak a határon állomásozó izraeli katonákra. Sérülésről nem érkezett jelentés. Válaszul egy izraeli tank egy Hamász katonai pozíciót támadott a Gázai övezet északi részén, nyilatkozta a hadsereg.
Izrael nem kívánja megszakítani diplomáciai kapcsolatait Törökországgal – mondta Cipi Hoteveli külügyminiszter-helyettes a közszolgálati rádiónak az utóbbi napok igen éles hangú Törökország elleni izraeli megnyilatkozásaival kapcsolatban. „Törökország a térség fontos állama, és noha vezetője súlyos megjegyzéseket tett Izrael vezetésére és tetteire, úgy vélem ezekre hasonlóképpen válaszoltunk” – hangsúlyozta a külügyminiszter-helyettes. „Azt mondtuk, hogy hozzá hasonló, kegyetlen, véreskezű diktátorok nem oktathatnak ki bennünket”- tette hozzá. Korábban Jarív Levin turisztikai miniszter felszólította az izraelieket, hogy ne utazzanak Törökországba nyaralni. Jaír Netanjahu, a kormányfő fia Törökországot becsmérlő megjegyzést tett közzé a közösségi médiában – azonban a miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint mivel nem visel közhivatalt, ez az utóbbi lépés csakis magántermészetűnek tekinthető.
A Gázai övezet határánál ezen a héten történt tömegtüntetések és az azokra adott izraeli válasz okozta a két ország vitáját. A radikális iszlamista Hamász irányította gázai egészségügyi minisztérium közlése szerint hatvankét palesztint öltek meg az izraeli katonák, és kétezer-hétszázan sebesültek meg az eheti határincidensekben. Az izraeli hadsereg szerint a halottak közül huszonnégyen tartoztak a Hamászhoz vagy az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezethez, de a két alakulat azt jelentette be, hogy ötvenhárman tartoztak közéjük a halottak közül. Izrael szerint a Hamász gerjeszti az erőszakot a határ mentén, és a tömegeket fedezéknek használja Izrael ellenes támadásaihoz.
Óriási a bizonytalanság a gázai összecsapások nyomán – mondta N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő. A konfliktusok kiújulásának oka lehet Izrael állam megalapításának 70. évfordulója, az Egyesült Államok nagykövetségének Jeruzsálembe helyezése, illetve, hogy palesztin oldalon teljesen kilátástalannak látják a helyzetet – magyarázta a szakember. Az 1990-es évek elején ígéretesnek tűnő békefolyamatot 1995-ben megszakította Jichák Rabin izraeli miniszterelnök megölése, amelyet egy izraeli merénylő követett el. Az utóbbi években pedig az arab tavasz nyomán destabilizálódott a térség: Szíriában, Jemenben, Líbiában polgárháborús helyzet van, Egyiptomban gyors egymásutánban két forradalom zajlott le, Tunéziában is törékeny az átalakulási folyamat. Ezek az események elvonták a figyelmet az izraeli- palesztin rendezésről, „egy kicsit mindenki belefáradt”, pedig mindkét népnek óriási traumát okoz az évtizedek óta zajló véres konfliktus – mutatott rá N. Rózsa Erzsébet.
Egy szépségszalonban történt robbanásban meghalt a szalont fenntartó magyar nő a kaliforniai Aliso Viejo kisvárosban, helyi idő szerint kedden. Nem valószínű, hogy baleset történt – közölték a hatóságok, de egyelőre nem jelenthetik ki azt sem, hogy a robbantás történt, noha a rendőrség a helyiség jellegétől idegen szerkezetet talált ott, amely feltehetőleg pokolgép volt. A robbanásban – amely kedden kora délután történt – megsebesült további három ember. A detonáció ereje olyan nagy volt, hogy nem csak a szépségszalonban, de az emeletes épület több más helyiségében és szomszédos épületekben is kárt tett. A közelben lévők az első pillanatban azt hitték, földrengés történt. A rendőrség és a sürgősségi szolgálatok nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre.
Bíróság elé visz az Európai Bizottság hat uniós tagállamot, köztük Magyarországot a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt – közölték Brüsszelben. Karmenu Vella uniós környezetvédelmi biztos bejelentette, hogy az évek óta húzódó kötelezettségszegési eljárásokat harmadik szakaszba léptetve az Európai Bíróság elé utalják az ügyben az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Magyarországot, Németországot, Olaszországot és Romániát.
A tervek szerint 2025-re várható Szerbia és Montenegró uniós csatlakozása – mondta Ördögh Tibor délszlávszakértő annak kapcsán, hogy Szófiában csúcstalálkozót tartanak az európai uniós és a nyugat-balkáni országok állam- és kormányfői. Tavaly felerősödtek az EU és a Nyugat-Balkán kapcsolatai. Várható egy újabb deklaráció arról, hogy a Nyugat-Balkán elkötelezett az uniós csatlakozás iránt, az EU pedig számít rájuk – jegyezte meg Ördögh Tibor. Az informális találkozókon szóba kerülhet az illegális migráció és az Iszlám Állam hazatérő katonáinak problémája – mondta. Korábbi hírek szerint a találkozó elsődleges célja lett volna, hogy az EU szorosabbra fűzze kapcsolatát a térséggel, amelyben elemzők szerint Kína, Oroszország és Törökország is ki akarja terjeszteni befolyását, azonban a transzatlanti feszültségek felborították az európai vezetők napirendjét.
Beiktatták hivatalába Quim Torrát, Katalónia új elnökét Barcelonában. A katalán parlament függetlenségpárti többsége által hétfőn megválasztott új vezető a szokásoktól eltérő módon szűk körben, a katalán kormányzati palota egyik kisebb termében, egy alig öt perces eseményen tette le hivatali esküjét, amelyben azt ígérte, elnöki feladatát „Katalónia népének akaratához” hűen látja el. Elmaradt az elnöki medál ünnepélyes átadása, amelyet hagyományosan a leköszönő elnök akaszt az új vezető nyakába, ezzel jelképezve a tisztség átnyújtását. Az esemény végleges időpontját néhány órával annak kezdete előtt hozták nyilvánosságra, és korlátozták a sajtóorgánumok részvételét. A három katalán közszolgálati médium mellett két hírügynökség lehetett jelen. A döntés miatt a katalán újságírók egyesülete tiltakozását fejezte ki közleményben hangsúlyozva, hogy „az állampolgárok tájékoztatása a demokrácia egyik alappillére”.
A német titkosszolgálat birtokába jutott az 1990-es években egy minta a Szergej Szkripal orosz-brit kettős ügynök és a lánya elleni márciusi nagy-britanniai merényletben használt Novicsok idegméregből – jelentette a német sajtó. A német hírszerző szolgálat (BND) az 1990-es évek első felében tett szert az idegméregre egy orosz disszidens révén, aki a Novicsok-mintáért cserébe a német hírszerzéstől védelmet kért saját maga és a családja számára – közölte a Süddeutsche Zeitung és a Die Zeit című német lap, valamint a WDR és az NDR rádió. A hírt közlő médiumok olyan forrásokra hivatkoztak, amelyeknek annak idején közük volt ahhoz a döntéshez, hogy a titkosszolgálat elfogadta a mintát az orosz disszidenstől.
Késedelem nélkül végre kell hajtani a német menekültügyi rendszer reformját, mert ismét emelkedik a menekültek száma Görögország, Bulgária és Törökország térségében – mondta Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter a szövetségi parlamentben (Bundestag). A 2018-as költségvetés általános vitájában elmondott hozzászólásában hangsúlyozta: ha nem hajtják végre a koalíciós szerződésben rögzített átalakításokat, a belátható jövőben Németország marad az az állam az Európai Unióban, amely több menekültet fogad be, mint az összes többi tagország együttvéve, és olyan ország marad, amely „nagyon szerény számban” juttat vissza a hazájukba elutasított menedékkérőket. „Ezt nem szeretném, ezért a lehető legnagyobb hangsúlyt fektetem a koalíciós szerződés végrehajtására” – mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke. Hozzátette, hogy május végén, legkésőbb június elején bemutatja a migráció korlátozását, irányítását, és a migránsok visszatérítését szolgáló tervet.
Továbbra is magas a kanyarós megbetegedések száma Kárpátalján, ahol az év eleje óta 2238 esetet regisztráltak. A Kárpátalja megyei egészségügyi főosztály közlése szerint a rahói járási Feketetisza község iskolájában az utóbbi napokban 36 tanuló betegedett meg kanyaróban, közülük ketten kórházi kezelésre szorulnak. A településen a közegészségügyi hatóság munkatársai három héten át megfigyelik a betegekkel kapcsolatba került személyeket. A kanyaró terjedésének megakadályozására irányuló intézkedésekről soron kívüli ülésen dönt a járás környezetbiztonsági és rendkívüli helyzetek bizottsága. A legfrissebb adatok szerint 2018-ban Kárpátalján 2238-an betegedtek meg kanyaróban. A megyében 100 ezer lakosra 178 megbetegedés jut. A betegek zöme – 1800 fő – 17 év alatti gyermek.
Gazdaság:
Meghaladta a 100 milliárd forintot a magyar kivitel tavaly, ami történelmi rekord – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Magyarországra 96 nagyberuházás érkezett 2017-ben, ami szintén új csúcs, 2016-ban 71 nagyberuházásról született döntés. A miniszter utalt arra, hogy a magyar gazdaság gerincoszlopa a járműipar, amelynek a termelési értéke 8038 milliárd forint volt tavaly, a feldolgozóipari teljesítmény 28,5 százalékát adta. A járműiparban 175 ezren dolgoznak. Az autóipari termékek 92,1 százaléka exportra megy. Az autóiparban meghatározó az innováció, Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon már több cég gyárt elektromos autókhoz akkumulátort, illetve motort.
A Paks II. beruházás főépületének érdemi munkái 2019 végén, 2020 elején kezdődhetnek – mondta Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt. Kiemelte, addig is mintegy 80 létesítményt, műtárgyat kell megépíteni, hogy a főépület építését kiszolgálják. Az engedélyeztetéssel kapcsolatban Süli János közölte, hogy a két nagy – a környezetvédelmi és a telephelyi – engedély már jogerős, a főépület építésének megkezdéséhez szükséges létesítési engedély megszerzéséhez szükség munka az idei év fontos feladata lesz.
Könnyű:
Nem lesz jelen Harry herceg és Meghan Markle szombati esküvőjén a menyasszony édesapja, Thomas Markle, jóllehet a nemrégiben összeállított, véglegesnek szánt hivatalos program szerint ő kísérte volna az oltárhoz lányát. Az idén 34 éves Harry – Károly brit trónörökös és a néhai Diana hercegnő másodszülött fia, II. Erzsébet királynő unokája – és a 37 éves Meghan Markle amerikai színésznő eljegyzését november végén jelentették be, az esküvő szombaton lesz Windsorban, a legősibb angliai királyi rezidencián. A ceremónia nyilvános részének főpróbáját csütörtökön tartották Windsor utcáin. Az elmúlt napokban azonban a brit sajtó figyelmének középpontjában az a kérdés állt, hogy a 73 éves, Mexikóban élő Thomas Markle Nagy-Britanniába utazik-e lánya esküvőjére. A nemrégiben közzétett hivatalos esküvői programban még az szerepelt, hogy Meghan Markle édesapja oldalán járul a windsori kastély Szent György kápolnájának oltárához. Ez azonban az utóbbi napokban kétségessé vált, egyrészt azért, mert kiderült, hogy Thomas Markle maga rendelte és rendezte meg a róla minap megjelent „spontán” lesipuskás fotókat, de mindenekelőtt azért, mert az utóbbi hetekben műtéti beavatkozást igénylő szívproblémái támadtak. A héten rövid idő alatt több, egymásnak teljesen ellentmondó értesülés látott napvilágot arról, hogy a menyasszony édesapja részt vesz-e a szertartáson. Csütörtökön azonban véglegessé vált, hogy Thomas Markle nem lesz jelen a windsori menyegzőn, miután Meghan Markle a Kensington-palota – Harry herceg londoni rezidenciája – által ismertetett személyes közleményében ezt hivatalosan bejelentette.
