A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika:
Magyarország a Romániát próbára tevő migrációs nyomás esetén szívesebben segítene megvédeni Románia keleti határait, minthogy kerítést kelljen húznia a magyar-román államhatáron. Erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt abban az interjúban, amelyet a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló közölt. Orbán Viktor úgy vélte: nőni fog a kelet felől Európára nehezedő migrációs nyomás, és ez megnöveli Románia súlyát az elkövetkező időszakban. „Románia ebből a szempontból fontos állam, és fontos küldetése lesz, hogy a keleti határainál megállítsa az Európába tóduló ellenőrizetlen migráns tömegeket. (…) Keleti határainál előbb-utóbb hatékony határzár-rendszert kell létrehoznia. Másképp Romániát el fogják lepni a migránsok, és akkor nekünk magyaroknak kell majd a román határon kerítést húznunk. Ezt mindenképp szeretnénk elkerülni, szívesen segítünk inkább – ha kell – Romániának abban, hogy meg tudja védeni a keleti határait” – fogalmazott Orbán Viktor.
A tervek szerint halad a 3-as metró felújítása – mondta Tarlós István főpolgármester az InfoRádió Aréna című műsorában. Tarlós István szerint az észak-déli metróvonal ügyeiben nincs miért szégyenkeznie. „Nagyon enyhe túlzással megkockáztathatom: ketten a miniszterelnökkel gatyába ráztuk a 3-as metrófelújítást. A szerelvények felújítása már egy éve folyik. Tekintettel arra, hogy az infrastruktúra felújítás során az északi szakasz állomásaira, valamint az alagút teljes, 17 kilométeres hosszára aláírták és hatályba lépett a kiviteli szerződés és a felszíni munkálatok el is kezdődtek, soha többet senki nem mondhatja, hogy nem folyik a 3-as metró felújítása. Ezt is megcsináljuk tehát, ahogy más, nehéz feladatokat is.” A városvezető cáfolta, hogy nincs meg a felújításhoz a megfelelő fedezet.
Újabb szakaszba léptette az Európai Bizottság a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt júliusban Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli testület közölte: úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti. Magyarországnak mostantól egy hónapja van arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
A jövő évtől több ponton szigorodnak az iskolai buszos kirándulásokra vonatkozó szabályok – jelentette be Palkovics László oktatásért felelős államtitkár. Kifejtette, 2018-tól miniszteri rendelet írja majd elő, hogy a külföldre tartó iskolai autóbuszos kirándulásokon a járművezetők este 11 és másnap hajnali 4 óra között nem vezethetnek, és ezt a pihenőidejüket is a buszt elhagyva kell eltölteniük. Kiemelte, az új előírások értelmében 13 évesnél idősebb busszal nem lehet majd iskolai kirándulást szervezni, továbbá minden oktatási intézmény csak olyan szolgáltatóval köthet szerződést, amely garantálja, hogy járművezetője nem szenved a közlekedést veszélyeztető alvászavarban.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője kész vitázni a bevándorlásról Tóth Bertalannal, az MSZP parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjével. Előzőleg Molnár Zsolt azt közölte: a schengeni határvédelemről, a bevándorlásról, a nemzeti konzultációról, „az ördögi Rogán-tervről” és a nem létező Soros-tervről nyilvános, televíziós vitára hívja ki Gulyás Gergelyt, a Fidesz új frakcióvezetőjét és Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert.
A kormány és a Magyarországi Református Egyház közötti viszony alapelveiről, az együttműködést meghatározó feladatokról szóló megállapodást írt alá Orbán Viktor miniszterelnök a református egyház vezetőivel. A dokumentum, amelyet a református egyház részéről Bogárdi Szabó István püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke és Huszár Pál főgondnok, világi elnök látott el kézjegyével, a korábbi, még 1998-ban kötött megállapodást újítja meg.
Külpolitika:
Az izraeli hadsereg tizenegy napra lezárta a palesztin területekről Izraelbe vezető átkelőhelyeket, a szerda este kezdődő sátoros ünnepek, valamint az azt követő szombat idejére – írta a Times of Israel. A döntést Avigdor Liberman védelmi miniszter a múlt héten elkövetett merénylettel indokolta, amelyben egy hivatalos engedéllyel Har Adar zsidó telepesfaluban dolgozó palesztin terrorista megölt három, a vendégmunkások papírjait ellenőrző izraeli biztonsági embert.
Az Egyesült Államoknak fontolóra kell vennie, hogy továbbra is tartja magát az Iránnal kötött nukleáris megállapodáshoz, hacsaknem az derül ki, hogy Teherán szándékosan megszegte a 2015-ben kötött alkut – mondta James Mattis védelmi miniszter. Mattis bár korábban támogatta Donald Trump azon elképzelését, hogy a megállapodást felül kell vizsgálni, de soha nem bírálta olyan élesen a megállapodást, mint a jelenlegi elnök még 2015-ben. Akkor Trump a kampány hevében azt mondta, hogy szégyen a Teheránnal kötött alku. Az Israel Hayom összeállításából kiderül, hogy az USA október 15-én dönt majd arról, hogy milyen álláspontot foglal el az atomalku ügyében, és mi lesz az aláírt szerződéssel.
Az amerikai fegyverviselés kérdése annyira megosztó téma, hogy én ebben az ügyben nem fogok egyértelmű és hivatalos nyilatkozatot tenni, miközben sok zsidó csoport a fegyverviselés korlátozását szeretné elérni – minderről Malcom Cohen, Las Vegas-i rabbi beszélt a vasárnapi éjjeli szörnyű merényletet követően, amiben 59 ember vesztette életét és több mint 500-an megsebesültek. A The Jewish Chronicle összeállítása szerint Cohen arról is beszélt, hogy jelenleg nem kíván semmilyen politika állást foglalni a fegyverekről, mivel most a legfontosabb, hogy a sérülteken és a túlélőkön segítsenek, valamint az elhunytak hozzátartozóinak adjon lelki támaszt. Szólt arról is, hogy a helyi zsidó közösségen belül is sok embernek van fegyvere, éppen ezért az egész kérdéshez nem lehet ostobán közelíteni.
Teherán és Ankara közösen lép fel Irak és Szíria szétesése ellen – közölte Haszan Róháni iráni elnök Recep Tayyip Erdogan török államfővel folytatott teheráni megbeszélése után. Az iráni elnök hangsúlyozta, hogy Irán és Törökország biztonságot és stabilitást akar a Közel-Keleten, az iraki Kurdisztánban múlt héten tartott függetlenségi népszavazás pedig más országok által kitervelt „felekezeti összeesküvés”, amelyet a két ország elítél. Az iraki kurd területeken szeptember 25-én tartottak népszavazást az Irakhoz tartozó térség függetlenségéről. A referendumon a szavazók 93 százaléka voksolt igennel arra, hogy Kurdisztán régió és a körülötte kurdok lakta területek független állammá alakuljanak.
Napokon belül parlamenti választásokat tartanak Ausztriában, a legnagyobb esélyes a fiatal Sebastian Kurz. A tavalyi osztrák elnökválasztásokig viszonylag unalmasnak minősítette Pócza István, a Századvég Alapítvány elemzője Ausztria belpolitikáját. Eddig egy szociáldemokrata és néppárti koalíció irányította az országot. A két párt közötti konfliktust erősítette a bevándorlás kérdése: az ÖVP, mint konzervatív jobboldali erő a bevándorlás megállítását szorgalmazza, ezzel szemben a szociáldemokraták (SPÖ) a német Martin Schulz-hoz hasonló elveket vallanak. Pócza István megjegyezte, hogy a korábbi tendencia szerint a választók rendre „megbüntették” azt a pártot, aki miatt előrehozott választásokat írtak ki. Most ellenben – az aktuális támogatottsági adatok szerint – teljesen más helyzet áll fenn: az ÖVP 33 százalékkal, toronymagasan vezeti a közvélemény kutatási adatokat, a 31 éves Sebastian Kurz-cal az élen.
A francia nemzetgyűlés nagy többséggel jóváhagyta az új terrorelhárítási törvénytervezet, amely átülteti az általános jogba a rendkívüli állapot idején érvényes intézkedések egy részét. A tervezetet az 577 fős nemzetgyűlésben a jelenlévő képviselők közül 415-en támogatták, 127-en szavaztak ellene, 19-en pedig tartózkodtak. Az intézkedéseket a beterjesztő kormánypárt, a Köztársaság lendületben (LREM) képviselői mellett a jobboldal egy része, a szocialisták és a centristák is támogatták. A törvénytervezet átülteti a büntetőjogba a rendkívüli állapot idején a terrorizmus elleni harchoz használt eszközöket, például a prefektúrák által bármikor elrendelhető házkutatás és házi őrizet lehetőségét.
Az uniós állampolgárok kiutasításának száma még sosem volt ilyen magas az Egyesült Királyságban azóta, hogy ilyen statisztikát vezetnek. Az Independent cikke szerint 2016 és 2017 június vége közötti 12 hónapban 5301 uniós állampolgárt utasítottak ki az Egyesült Királyságból, vagy tartottak fogva – írja a napi.hu. Ez a szám sohasem volt ilyen magas, mióta vezetnek ilyen statisztikát. Ez az említett időszakban 20 százalékos növekedésnek felel meg, bár a szám folyamatosan emelkedett a Konzervatívok hatalomra kerülése óta – jegyzi meg a brit lap. Kritikus vélemények szerint a belügyminisztérium szándékosan vesz célba EU-s állampolgárokat a brexit utáni megtorlás részeként, ezzel demonstrálva, hogy a kormány komolyan gondolja a bevándorlás visszaszorítását.
Hosszú hónapok után mostanra csaknem teljes megállapodásra jutottak Hollandiában a koalícióalakításról tárgyaló pártok, és várhatóan hamarosan megszületik a végérvényes megállapodás egy jobboldali-liberális kormány létrehozásáról. Akár már jövő hétfőn tető alá hozhatják az egyezséget, amelyet a pártoknak ezután hivatalosan is jóvá kell hagyniuk. Az új kormányt várhatóan az október 23-i héten mutatják be.Az alakuló kabinetben a márciusi választásokon győztes, liberális konzervatív Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) mellett a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), a liberális D66 és a Keresztény Unió (CU) vesz részt. A korábbi egyeztetések egy ugyanilyen pártszövetségről kudarcba fulladtak, miután a D66 és a CU vezetői akkor áthidalhatatlannak nevezték a nézetkülönbségeiket.
A tisztázatlan körülmények között feldarabolt és a tengerbe dobott Kim Wall svéd újságírónő torzóján 15 késszúrás és fűrészelés nyomaira bukkantak az orvosszakértők, az emberölés elkövetésével vádolt dán feltaláló számítógépén olyan videofelvételt találtak a nyomozók, amely nők megölését ábrázolja – jelentette be a dán ügyészség. Az illetékes bíró a feltárt bizonyítékok alapján elrendelte a letartóztatásban lévő Peter Madsen mérnök, feltaláló fogva tartásának meghosszabbítását négy hónappal. Kim Wallt „a bordáin és a nemi szervein késelték meg a halál időpontjában vagy röviddel az után”. A Peter Madsen arcáról, nyakáról és körméről vett DNS-minták elemzése kimutatta, hogy azok Kim Walltól származnak.
Gazdaság:
Új gázszállítási megállapodással váltja majd a 2021-ben lejáró szerződést Magyarország a Gazprommal, az orosz gázipari óriás idén 900 millió köbméter gázt tárol be a magyarországi tározókba – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Világosan látszik az is, hogy a déli gázfolyosó terve menetrend szerint halad, a Gazprom és Bulgária, valamint a Gazprom és Szerbia közötti tárgyalások biztosítják, hogy amennyiben mi is tartjuk az eredetileg megállapított ütemtervet, akkor 2019 végére 6 milliárd köbméternyi gáz fog megjelenni Magyarország déli határán – mondta a miniszter. Szijjártó rámutatott, hogy mindez, csakúgy, mint a paksi bővítés, jelentős előrelépést jelent az energiaellátás biztonsága szempontjából.
Tiltott állami támogatásnak minősülnek az Amazonnak nyújtott luxemburgi adókedvezmények, az amerikai kereskedőóriásnak ezért 250 millió eurót (mintegy 78 milliárd forintot) vissza kell fizetnie az államnak – döntött az Európai Bizottság (EB). „Az Amazon a nyeresége közel háromnegyede után nem fizetett adót a jogellenes luxemburgi adókedvezmény következtében. A vállalatnak negyedannyi adót kellett csak fizetnie, mint más helyi cégeknek, amelyek ugyanazon nemzeti adószabályok hatálya alá tartoznak” – közölte Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos. Az uniós versenyhatóságként eljáró Európai Bizottság közel három éve indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy sérti-e a szabad versenyt a nagyvállalat és a luxemburgi adóhatóság közötti megállapodás.
Sport:
Szoboszlai Dominik is szerepel a legtehetségesebb fiatal labdarúgók hatvanas listáján, melyet a The Guardian állított össze. Idézik Bernd Storck szövetségi kapitányt, aki közölte, Szoboszlai nagyszerű jövő előtt áll, és meghívta a 16 éves középpályást a felnőtt válogatott júniusi edzőtáborozására. A székesfehérvári születésű játékosról a brit napilap megjegyzi, hogy közvetlenül a csatár mögött, illetve hátrébb is képes jó teljesítményt nyújtani a középpályán, és olyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint Toni Kroos: mindkét lábbal kiváló a labdaérzéke, pontosan passzol, és nagyon magas a játékintelligenciája. A Főnix-Gold FC-ben nevelkedett Szoboszlai volt a vezéregyénisége az U17-es válogatottnak a márciusi Európa-bajnoki selejtezőn, amelyen Oroszországot (2-1) és Norvégiát (1-0) is legyőzték a magyarok az ő góljaival, így továbbjutottak. Szoboszlai kétszer a kontinenstornán is eredményes volt.
