Megmutatni egy világot

Megmutatni egy világot

Mi köszönhető egy fesztiválon történt beszélgetésnek? Egy komoly kutatómunka, egy lemez és most egy koncert a Zsidó Kulturális Fesztivál keretében. Korcsolán Orsolya hegedűművész Kuti Sándor, a fiatalon a Holokausztban elhunyt komponista műveit szólaltatja meg. Erről és a saját iskolájáról is beszélt még a hegedűművész.

 

 

 

 

Budapesten fog koncertet adni, a Magyar Rádió Márványtermében, de mi is lesz a program?

Nagyon érdekes lesz, mert a közeljövőben jelenik majd meg az új albumom, a Deutsche Gramophone kiadásában, a koncerten meg egyfajta kóstolót is kínálok ebből a lemezből. A koncerten és a lemezen is egy, a Holokausztban nagyon fiatalon elhunyt komponista, Kuti Sándor művei szólalnak majd meg. Miután a nevét nem igazán ismerik, ezért is szerettem volna emléket állítani neki.

Ön hogyan talált rá?

Öt éve foglalkozom a témával, de Kuti Sándor nevével 16 éves koromban találkoztam egy németországi fesztiválon, ahol találkoztam Solti Györggyel, a legendás karmesterrel, ő mesélt nekem róla, ők együtt tanultak egykor a Zeneakadémián zeneszerzést, hiszen Solti György is, még Stern Györgyként is tanult zeneszerzést, nem csak vezényelni. Mindketten Dohnányi Ernő növendékei voltak, együtt is diplomáztak. Ezen a fesztiválon lett Solti a mentorom, ő mesélt Kuti Sándorról, majd évekkel később kezdtem el kutatni az életművét is Kutinak.

Ön Bécsben él és dolgozik, de már nem csak hegedűművészként, hanem a saját iskolája vezetőjeként is.

Valóban, már három éve, hogy megalapítottam a saját iskolámat, az egészen pici apróságoktól egészen a tizennyolc éves korig, de már felnőtt diákjaim is vannak. Én hegedűt tanítok, de mellette természetesen vezetem is az iskolát, ahol lehet zongorát, gitárt, kürtöt is tanulni. Az iskola pici, de annál különlegesebb. Mára elértük, hogy többen jelentkeztek, mint amennyi helyünk van, most küzdeni kell, hogy minden kinek helyet tudjunk adni. Aki idén nem kap helyet, azt jövőre várjuk, azaz már várólistánk is van.

A Magyar Rádióban adandó koncertje természetesen egy sorozat része.

Így van, a Zsidó Kulturális Fesztivál egyik koncertje lesz ez, szeptember 12-én, ez azért is jó lesz, mert a Márványteremnek van egy saját rajongói klubja, rajtuk kívül köszönthetjük azokat is, akik a Zsidó Kulturális fesztivál kapcsán jönnek majd el.

Azt mondta, a koncerten kóstolót kapnak a lemezből, így ott nem csak Kuti Sándor művei csendülnek fel?

A lemezen csak Kuti művei hallhatóak, a koncerten viszont ezek mellett szeretném megmutatni azt a világot, ahol Kuti Sándor élt, így elhangzanak majd Kodály és Bartók művek is, hiszen ez a két zeneszerző volt az, Dohnányi mellett, akik meghatározó szerepet töltöttek be Kuti életében, munkásságában. Például majd előadunk Bartók duókat, majd ezekre Kuti duót, majd ismét Bartókot játszunk, észrevehető a hatás, nem beszélve arról, hogy így tudjuk közelebb hozni majd a látogatókat Kuti Sándorhoz és ahhoz a korhoz, amely őt inspirálta.

Milyen egyéb koncertjei lesznek még a következő évadban?

Decemberben egy hatalmas feladat vár rám, Londonba megyek, ahol egy direkt nekem komponált hegedű és sófár versenyt veszünk fel a férjemmel, a London Philharmonic Orchestra közreműködésével.

A férje, Sugár Gergely kürtművész, aki természetesen tanít az iskolájában, de még mi mindent csinál mellette?

A bécsi filharmonikusok kürtművésze, tanít a grazi egyetemen, mellette még apuka is.

Tényleg, a gyermekük hol tart a zenében?

Nagyon szeret zongorázni, mellette még aktívan sportol, vív. A zongorán nem csak klasszikus műveket játszik, sokat improvizál is.

Mikorra várható, hogy a család együtt zenéljen?

Nemsokára, dolgozunk már rajta.

A következő évi programjába mennyire fér majd bele Magyarország?

Nagyon szívesen jövök, ha hívnak, az a helyzet, ma az a jó, ha az ember nem sokszor lép fel egy színpadon, sokkal jobb, ha mindenfelé megfordul, de tavaszra már vannak felkéréseim itthonról, így valószínűleg majd lehet engem hallani.

Beszélt arról, hogy az iskolája nem nagy létszámmal működik, ez hány főt jelent?

Negyvenöten járnak hozzánk, ez lehetne több, de úgy döntöttem, ez megmarad ilyen picinek. Ez még az a létszám, ahol nem csak azoknak a gyerekeknek a szüleivel tudom tartani a kapcsolatot, akik hozzám járnak hegedűre, hanem azokkal is, akiknek a gyereke más hangszert tanul. Egy ilyen kicsi, elitintézménynél ezek nagyon fontosak, a folyamatos visszajelzések. Az iskolában évente két nagyobb koncertet adunk, ahol mindenki összejön, december végén és június elején. Minden koncert azért jó, mert a gyerekek megmutathatják a tudásukat, a szülők láthatják, érdemes volt a gyerekeknek hangszert venni, taníttatni, nekem is nagyon jó, mert vannak gyerekek, akik nálunk fognak először hegedűt a kezükbe, majd egy év múlva már a Parasztkantátát adják elő. Volt olyan növendékem, akit nemrég vettek fel a bécsi zenei gimnáziumba, de vannak növendékeink Amerikában, Szingapúrban és Izraelben.

Tényleg, mi a nehezebb, hegedűsnek lenni, netán kürtösnek?

Én mindig a hegedűt mondom, a férjem meg a kürtöt, biztosan ezért választotta végül a gyerek a zongorát.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter