Nem tananyagot, hanem gyereket tanítunk
Kiss Henriett, a Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium igazgató-helyettese, a Mazsihisz alelnöke beszélt a most induló tanévről, arról, hogy mit ad ez a zsidó iskola a diákoknak. Mellette szóba kerültek még a hitközség más oktatási intézményei. A pedagógus, hitközségi vezető Breuer Péter és Kovács András, az Origo főmunkatársa kérdéseire válaszolt.
Volt májusban egy komolyabb esőzés, ami után a Scheiber tornaterme elázott, most tanév kezdetekor már várja a testnevelés órákra igyekvő diákokat?
Az6 a szomorú helyzet, hogy a nagy beázás, majd a terem kiszáradása után derült ki, hogy a faburkolatot cserélni kell, ennek most is folynak a munkálatai, így pár hónapig tornaterem nélkül tartjuk meg a testnevelés órákat. Még kicsit fő a fejünk emiatt, de valahogy megoldjuk.
Hogyan tudják ezt megoldani?
Szerencsére van egy gyönyörűséges nagy aulánk, ami most sportot befogadó hely lesz, valamint ott van még az iskola udvara is. Ez a mostani helyzet azt is jelenti, hogy a tornateremben eddig befogadott extra programok, mint a Maccabi VAC különböző eseményei ideiglenesen szünetelnek, természetesen amikor a tornaterem elkészül, úgy minden folytatódik úgy, mint a beázás előtt.
A Scheiberben kicsivel hamarabb kezdődik a tanév, mert szeptemberben a nagy őszi ünnepek jönnek, amikor is zárva lesznek. Az iskolába, amelyik egy zsidó vallási intézmény csak zsidó gyerekek járnak?
Az iskola logoját tudom példaként felhozni, amelyen sok-sok színes gyerek látható, ez azt jelenti, hogy hozzánk nem csak zsidó gyerekek járnak, vannak ne zsidó gyerekek, de olyanok is, akik vegyes házasságba születtek. Természetesen a nem zsidó gyerekek számára az ünnepek megtartása pluszkötelmet jelent, nekünk az is a feladatunk, hogy megmutassuk az ünnepek hangulatát azoknak, akik otthon ezeket nem tartják. Ez egy nagyon szép kötelesség, a Tórában is szerepel, hogy vendéget ültetni az asztalhoz, az micva, nagyon büszkék vagyunk rájuk, arra, hogy engedik magukat bevonni az ünnepeinkbe.
Most a tanév kezdetekor talán már meg lehet vonni az elmúlt év tanulságait, milyen arányba jutottak be scheiberes diákok a felsőoktatási intézményekbe?
Még nem tudok adatot mondani, mert még nem küldték vissza a gyerekek nekünk, hogy kiket és hova vettek fel végül, szerintem szeptember első hetében már többet tudunk. Az biztos, a ponthatárok nem lettek magasabbak a vártnál, persze a Corvinus Egyetem kiemelt karai, a jogi és az orvosi kar kivételével, így azt tippelem, hogy a Scheiberből olyan 60-65 %-os lett a továbbtanulási arány a végzetteknél. Ahogy most még azt sem tudom megmondani, hogy hány diákunk ment Izraelbe egyetemre, főiskolára, évente 2-3 diákunk foglalkozik komolyabban az ottani tanulással.
Nemrégiben beszéltem Karácsony Gergellyel, Zugló polgármesterével, ugye a Scheiber abban a kerületben van, aki elmondta, gondolkodik a gyereke iskolaváltásán és akár a Scheiber is szóba került nála.
Még nem tudok többet én sem, de megnyugtattuk, Karácsony névvel is lehet valaki a Scheiber diákja.
Mennyi diákkal kezdik meg a tanévet?
432 gyerekkel indulunk.
Mennyire tudja a hitközség fenntartani a Scheibert, azt az iskolát, amelyik egyre szűkebbnek bizonyul.
A fenntarthatóságunk egyik alapja, hogy mi egy köznevelési intézmény vagyunk, az iskolát nem alapítvány tartja fenn, tandíj sincsen. Ami a szűkösséget jelenti, már régóta gondolkodunk azon, miként tudjuk ezt a helyzetet megoldani. Nem beszélve arról, hogy most még a leégett zuglói zsinagóga közösségét is befogadtuk, persze ez számunkra nem is volt kérdés.
Tudja, hogy hogyan áll a zuglói zsinagóga újjáépítése?
Befejeződtek a szakértői vizsgálatok, az építési terv az önkormányzat előtt van, reméljük, hogy az engedélyeztetésnek nem lesz akadálya, így utána a kivitelezés veheti kezdetét.
Visszatérve a tanévkezdésre, a diákokról tudunk, de mi a helyzet a tanári karral?
Mi már egy hete dolgozunk, készítjük elő a tanévet, már mi is várjuk a becsöngetést, tizenkét új kollégával.
Az iskolába járó gyerekek hittanoktatásával mi történik?
A Scheiber egyházi jellege miatt van egy nagyon komoly kötelezvényünk, a hozzánk járó diákoknak el kell fogadni, az iskola területén a zsidó vallás, hagyomány szabályai szerint kell működni. Ez azt jelenti, hogy nálunk kizárólag a zsidó vallás, a judaisztika lehet jelen, így ezt is tanul minden diákunk heti két órában.
Mit szólnak a gyerekek a kóser étkezéshez, ami az iskolában van?
Aki bejön hozzánk, az nem nagyon tud különbséget tenni a kóser és a nem kóser menza között, talán annyit, hogy reggel kizárólag tejes, míg délben kizárólag húsos ételeket láthat az asztalon. Ez egyébként nem jelent problémát, mert mindent biztosítunk, ami egy gyerek számára elérhető kell legyen, azt nem szeretjük, ha egy gyerek éhesen megy ki az iskolából.
Magyarországon sok diáknak kellett a nyári szünetben is meleg ételt biztosítani, a scheiberesekről lehet ilyet tudni?
Mi ilyen megkeresést nem kaptunk, de például egész nyáron az iskola területén működött a MAZSOLA tábor, ami egy nyári gondoskodó tábor a kisebbek számára, számukra természetesen az étkeztetést biztosítottuk.
Ön nem csak igazgató-helyettes, hanem aktív tanár, az elmúlt osztályfőnök is volt. Idén mi lesz?
Idén osztályfőnök-helyettes leszek, segítőként, de lesz egy másik feladatom, munkaközösség-vezetőként egy kicsit másfajta szemlélettel igyekszünk közelíteni az 5-6. évfolyamhoz, bőven lesz teendőm, már nagyon is várom, hogy elkezdhessem a munkát.
Mit is jelent az új szemlélet?
Inkább azt mondanám, ne is szemléletben, hanem a hozzárendelt módszerben lesz változás, megpróbáljuk a humán tantárgyakat egy kicsit egységesíteni, a gyerekeknek sem könnyű, hiszen az addigi két tanítónéni helyett tizenkét tanár veszi át a szerepet. Ilyenkor szokott az történni, hogy a különböző tantárgyak erősen elválnak egymástól, azt érezzük, ez egy nagyon nagy lépés. Kell egyfajta átmenetet biztosítani, leginkább az 5-6. évfolyamban, hogy ez a gyerekekben a helyére kerüljön. Ezt az egységesítő módszertant kezdjük el az új felsősöknél.
Amennyiben ez beválik, akkor előfordulhat, hogy más iskoláknak is felajánlják?
Mi is lestük ezt a módszert, a Gyermekek Házától, ahol azt mondják, nem tananyagot, hanem gyereket tanítunk. Félreértés ne essék, ez nem jelenti a Nemzeti Alaptanterv kihajítását, sokkal inkább azt, hogy a problémák megjelenésekor nem formális, hanem személyes megoldásokat keresünk.
Ha már NAT, Önök is szerepet vállaltak a kialakításában, elmondták véleményüket?
Két pedagógusunk is ott van a véleményezők között, a magyar irodalmi véleményezés olyannyira sikeres lett, hogy nálunk nem kell Wass Albertet, Tormay Cécilet olvasni a gyerekeknek.
Ön iskolai munkája mellett, a Mazsihisz alelnöke is, ahol természetesen a többi oktatási intézménnyel, így a hitközség bölcsődéjével, óvodájával is foglalkozik. Mennyire készítik fel az ottani pedagógusok a gyerekeket az iskolára?
Az óvoda is már a köznevelési rendszer alapja lett, így már az óvodák is komoly pedagógiai alapelvek mentén dolgoznak, előírásokkal, amelyeket az iskolaérés kapcsán kell betartaniuk. A Benjamin Óvoda természetesen mindent megtett és megtesz ennek érdekében.
Az óvodában hogyan tudják a gyerekek számára a zsidóságot megtanítani?
Verő Tamás főrabbi áldásos munkájának köszönhetően, de mellette a zsidó ünnepek dalai, mondókái szerepelnek az óvoda pedagógiai programjában, így ők az iskolába ebből a szempontból is felkészülten érkeznek. Van zsinagóga biztonságuk, pontosan tudják, ott egy gyereknek mindent szabad, szerencsére nekünk a Scheiberben már egy meglévő alapra kell csupán építkeznünk. De ne feledkezzünk meg arról, hogy a Mazsihisznek van még egy oktatási intézménye, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, ami idén két jeles évfordulót ünnepel, a fennállásának 140., míg az emancipációs törvény 150. évfordulóját.
Köszönjük a beszélgetést.
