Magyarország eléggé komolyan szerepel a diplomáciai térképeken
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára beszélt az Európai Unió jövőjéről, feladatairól, Magyarország helyéről, de szóba kerültek aktuális belpolitikai ügyek is.
Nemrégiben nyilatkozta, hogy nem félünk véleményt nyilvánítani, de hol is?
Ha valaki követi azokat az ügyeket, amiket a kormány a nemzetközi szférában, vagy adott esetben a belpolitikában visz, akkor azzal senki sem vádolhat bennünket, hogy félnénk elmondani a véleményünket.
A kormány már most megpályáztatja a 2020-as uniós pénzeket is, pedig még csak 2017-et írunk. Ennek mi az oka?
Két dolgot érdemes leszögezni. Elsőként, ezek a pénzek elméletileg a gazdaságfejlesztést kell szolgálják. Ha ezt alapállításként elfogadjuk, akkor azt is el kell fogadni, ha ez hamarabb jut el a gazdasági szereplőkhöz, akkor ez jobb, mintha később történne meg. Már abból a szempontból is, mert ezeknek a pénzeknek egyrészt a foglalkoztatás szempontjából van jelentősége, de abból a szempontból is, hogy a térség más vállalkozásaihoz képest a magyar vállalkozások ugyanolyan ütemben tudnak fejlődni vagy gyorsabban. Ha hamarabb kapják meg a pénzt, akkor gyorsabban, ha pedig gyorsabban, akkor a piaci tevékenységük is erősebb lehet ennek köszönhetően.
Mi van akkor, ha jövőre kormányváltás lesz, mit tud majd tenni az új kormány?
Ennek a lehetősége adott, hiszen majd jövő tavasszal a választópolgárok döntenek, kire bízzák az ország vezetését. Ha váltás lesz, akkor az új kormány mozgásterét támogatják ajd ezek a vállalkozások, a működésükből vannak adóbevételek, ezekből tud a kormány a saját társadalompolitikai céljaihoz összegeket felhasználni.
Mi lehet majd a kormány mozgástere Angliával kapcsolatban, amelyik megkezdte kilépését az EU-ból. Milyen szerződéseket készítenek elő?
A britek kilépése egy nagyon komoly vesztesége az európai közösségnek, Magyarország számára is az a fontos ebben a helyzetben, hogy megpróbál bilaterális kapcsolatokat kiépíteni. Én azt gondolom, London pénzügyi központ marad, azok az országok, amelyek a britekkel együttműködnek, azok jól járnak majd. Brüsszel pedig hibát követ el, ha lenézi a kilépés miatt a briteket, ahelyettt, hogy azt nézné meg, mi vezetett el idáig.
Magyarország mennyiben tud segíteni egy ilyen önvizsgálatot az EU-n belül?
Egyrészt napirenden tartunk olyan kérdéseket, amelyeket léthatóan a szőnyeg alá akarnak söpörni Brüsszelben, talán most van az Európai Unió a legmélyebb válságában eddigi története során. Ebben a tekintetben Magyarország egy zászlóvivő szerepet vállalt, a V4-ekkel együttműködve hangosan artikulálja közép-Kelet-Európa érdekeit. Összetételét tekintve az EU a gazdagabb nyugati és a szegényebb keleti tagállamokból áll, akik nem a saját képességbeli hibáik miatt váltak szegényebbé, hanem mert a XX. századi történelem szerencsétlenebbik felére kerültek.
De mi egyenrangú felek vagyunk az Európai Unióban.
Éppen ez az, amit nehezen emésztenek meg Brüsszelben. 2010-ig a magyar kormányok azt gondolták, vannak bizonyos fejlesztési pénzek, jobban tesszük, ha csendben vagyunk, minden olyan döntést, ami adott esetben jó a nyugat-európai gazdasági érdekeknek, az lenyeltük szó nélkül. Én azt gondolom, mi egyenrangú félként léptünk be ebbe a közösségbe, ahol tiszteletben tartjuk a német, a francia, a brit gazdasági érdekeket, de ugyanígy tiszteletben kell tartani a szereplőknek a magyar gazdasági érdekeket is. ha azt látjuk, hogy érdekütközés van, ha a brüsszeli bürokrácia érdekütközést kényszerít ki, akkor jár el helyesen egy közép-európai ország, a méretétől függetlenül, ha a saját érdekeit artikulálja hangosan.
Vannak ilyen viták például Németországgal, de közben a német gazdasághoz mi is hozzájárulunk a német termékek vásárlásával.
Ez arra világít rá, hogy a Magyarországra érkező fejlesztési pénzek ne egyfajta könyöradományok, ezek visszaáramlanak a közösségbe, de akár a német, a francia gazdaság növekedését is támogathatják. Szerintem egy sokkal megfontoltabb politikai magatartást lehetne elvárni azoktól a nyugat-európai politikusoktól, akik bizonyos kritikákat fogalmaznak meg azért, mert a magyar kormány teszi a dolgát, például a migráció kérdésében is azt az álláspontot képviseli, amire a magyar állampolgárok kötelezték.
Ezzel is kapcsolatban tárgyaltak a V4-es országok vezetői az izraeli miniszterelnökkel, szóba került a terrorelhárítás, a határvédelem. Az EU-nak már régen kellett volna ilyen tárgyalásokat kezdeményezni, most a visegrádi országok tették ezt meg. Ön szerint miért halogatta ezt a lépést az EU?
Arra nem tudok válaszolni, hogy ők mit miért nem tettek, én arra tudok válaszolni, hogy mi miért tettük ezt. Azért tettük meg, mert úgy gondoljuk, a Közel-Keleten a vágyott politikai, gazdasági stabilitásnak az egyik oszlopa Izrael kell legyen. Európának egyrészt érdeke, de kötelessége is együttműködni Izraellel. Európának történelmi kötelessége van Izrael stabilitása érdekében, nem mintha Izrael Európára lenne szorulva ebben a kérdésbe, de egészen másként lehet a gazdasági, politikai stabilitást megteremteni, garantálni az egyik meghatározó tényező, az Európai Unió támogatásával. Ha az EU bizonyos kérdésekben lemarad, akkor vannak tagállamai, amelyek az élen járnak, azt gondoljuk, a közösség tagjaként, a V4-ekkel együttműködve tehetünk lépéseket, amelyek az ő érdekeiket is szolgálják. Izraellel való gazdasági együttműködésünk egy olyan terület, ami eddig még kiaknázatlan lehetőségeket tartogat.
Az izraeli miniszterelnök szavai egy működve hagyott mikrofonnak köszönhetően váltak ismertté, ahol elmondta, az EU lépten-nyomon elítéli Izraelt, közben Magyarország szinte mindig a zsidó állam mellett szavazott.
Látható módon, az, amit az izraeli miniszterelnök napirendre tűzött, az nem szól másról, amit mi is tapasztaltunk, azaz Brüsszel időnként olyan öngyilkos politikát folytat, ahol olyan PC politikát gyakorol, ahol a világ már rég nem PC, ami nem veszi figyelembe, csak az a politikai család lesz képes az érdekeit érvényesíteni, ami megvédi a saját értékeit. Az a közösség, amelyik erről megfeledkezik, amelyik nem képes kiemelkedni a globális masszából, az nem képes a saját akaratát érvényesíteni. A folyamatnak az lehet a vége, hogy Európa elveszíti a XX. századi pozícióit, és a XXI. században alulmaradhat akár Oroszország, akár az Egyesült Államok kapcsán. Európa csak akkor tud erős lenni, ha azokon az értékeken, amikre épült, a keresztény-zsidó kultúrkör tekintetében nem köt kompromisszumot. Akik ma Európába áramlanak, azok részben egy elhibázott katonapolitikai döntés következtében kerültek olyan helyzetbe, hogy elinduljanak. Másrészt pedig az európai politika egy gazdag közösséget irányít valamilyen szinten, de azt nem tudja meghatározni, hogy milyen érdekeik vannak, ennek az lehet a vége, hogy mindez veszélyezteti a közös munka eredményét.
Az európai közösségben eddig mindig megharagudott valakire, valakikre. Így egyben tud maradni az Európai Unió?
Szerintem az a politikus, aki elfut a konfliktusok elől, nem meri felvállalni azokat, az nem méltó arra, hogy bármilyen közösséget képviseljen. Egy közösség képviselet meg együtt járhat azzal, hogy egy másik közösség érdekeivel szembe lehet kerülni. A vitától soha nem menekül el a magyar kormány, a vitának kell azt a formáját kitalálni, ahol az adott esetben ellenérdekelt felek képesek megtalálni a közös kivezető utat. Számtalan olyan vita van az uniós tagállamok között, ami abból fakad, hogy más-más érdekük van egy adott konkrét kérdésben, pont erről szól az európai közösség, pont ez lehet a jövője, hogy jelenleg még 28 olyan tagállam alkotja, akiknek más-más érdekei vannak. A közösség ereje abban áll, hogy ezek a tagállamok képesek kompromisszumot kötni, lemondanak bizonyos igényekről, cserébe kapnak mást. Ha ezt egy szupranacionális közösségbe akarjuk feloldani, akkor az egész európai közösség szét fog esni, mert hiába beszélünk egy politikai, gazdasági közösségről, ha csak a XX. századi történelmet nézzük, hogy milyen gazdasági különbségek vannak Európa keleti, nyugati, északi, déli részei között, hogy egyszerűen feloldhatatlan ellentétek jelenek meg.
Európát illetően az új francia elnök, Macron is erős emberként jelenik meg Berlin mellett.
A francia-német tengely az Európai Unió alapjaként jelent meg, ebben a franciáknak mindig is meghatározó szerepük volt, ahogy lesz is. Azt gondolom, van egy világos álláspont, amit az új francia elnök képvisel, majd a német választások után kiderül a német álláspont is, úgy vélem, az európai közösség sorsát illetően meghatározó tényező lesz továbbra is Németország és Franciaország egyaránt.
Rövidesen sor kerül Macron elnök és Orbán Viktor miniszterelnök találkozójára. Hogyan készülnek erre, hiszen itt nem csak uniós problémákról, hanem akár a két ország közötti nézeteltérésekről is lehet szó?
A nézeteltérések talán abból adódhatnak, hogy teljesen más részén fekszünk az európai közösségnek, a demográfiai, gazdasági problémák teljesen más dimenzióban jelennek meg. Úgy vélem, az a találkozó, ami Brüsszelben a francia elnök és a visegrádi országok vezetői között lezajlott, az mindenképpen előremutató. Magyarország eléggé komolyan szerepel a diplomáciai térképeken, hiszen itt találkozott a V4-ekkel az egyiptomi elnök, az izraeli miniszterelnök, itt találkozik majd velük a francia elnök is. Magyarország a méretéhez képest láthatóan sokkal jobban tudja az európai politikát befolyásolni, ez erőt mutat, amivel nagyon okosan kell gazdálkodni, mert bizalmon táplálkozik, azon a bizalmon, amit a V4-ek tekintetében az elmúlt hét évben fel tudtunk építeni.
Vannak olyan pártok, képviselők is, mondjuk az EP-ben, mondjuk a Jobbik képviseletében, akik magyar színekben politizálnak, de nem mindig értenek egyet a kormány lépéseivel.
Konkrétan soha. Ha megnézzük a pár évvel ezelőtti Jobbikot és a mostanit, akkor a kettő között sem nagyon találunk metszéspontot. Egy nemzeti radikális párt hatalmi ambíciója felülírt minden olyan értéket, amelyet eddig vallottak, 2015-2016 fordulójáig, majd meglátjuk, hogy a választók ezt hogyan fogják majd értékelni. Érdekes a Jobbik álláspontja az Európai Unióhoz való viszony tekintetében is, eddig egy markánsan EU-szkeptikus pártról beszéltünk, ma már egy-egy megnyilatkozásában pedig az európai közösség egyik legnagyobb támogatója. én nem tudok eligazodni rajtuk.
Volt egy képviselőjük a magyar parlamentben, aki a Duna-parton lévő Holokauszt emlékművet meggyalázta, amikor az egyik cipőbe beleköpött.
Szerintem Kulcsár képviselőt akkor kellett volna kizárni a Jobbikból és a magyar Parlamentből is.
Mellette Vecsésen, ahol egyébként fideszes polgármester van, egy újabb radikális párt bontott zászlót.
Úgy gondolom, az összes ilyen törekvésnek egy pozitív tünete a Jobbik átalakulása. Azok a szélsőséges eszmék, amelyekre annak idején a Jobbik megalakult, amire a mostani szervezetek is megalakulnak, ezeknek egyre kisebb a társadalmi bázisuk, amire már nem lehet politikai tőkét kovácsolni. Ez mindenképpen üdvözítő, hogy a magyar közbeszédben, a zsidó-magyar együttélés tekintetében ilyenek a viszonyok, abban szerintem nagyon komoly érdemes van a mostani kormányzatnak, mindezt meg is kell óvni. Az ilyen típusú ügyek, amelyeket Kulcsár képviselő elkövetett, ezek nem bocsánatos bűnök.
A miniszterelnök által meghirdetett zéró tolerancia mellett hogyan fordulhatnak elő ilyen események?
A demokráciának vannak írott és íratlan szabályai, a baj az, hogy ez utóbbit nem minden politikai közösség tartja magára nézve kötelezőnek. Ha a Jobbik komolyan gondolná azt, amit mond magáról, akkor már nem lenne képviselő, sem pedig a párt tagja Kulcsár Gergely. Innen is látszik, a köpönyegforgatás nem szól semmi másról, mint a hatalomhoz való mindenáron ragaszkodásról. Itt már csak az a kérdés, hogy mindez a személyes ambíciójuk vagy a mögöttük lévő pénzügyi, finanszírozói kör érdeke.
Ön kizártnak tartaná, hogy 2018-ban a kormányzati pozíció megtartása érdekében, hogy koalíciót kössön a Fidesz a Jobbikkal?
Elképzelhetetlennek tartom.
Hogyan készülünk a választásokra, egyre többen mondják, nem lesz egyszerű, durva lesz és hangos.
Valószínűleg ilyen lesz, ez már látható a felvezető kampányokból is, remélem, hogy minél gyorsabban magunk mögött tudjuk majd.
Mi a helyzet a 4-es metróval, most kell fizetnünk vagy a kormány ellentmond az EU-nak?
Annyiban árnyalnám, hogy a jogalapot nem tudjuk vitatni, az összegszerűséget próbáljuk a lehető legminimálisabb szintre tolni. Itt arról beszélünk, hogy a metró kapcsán a szocialisták és a szabaddemokraták különböző üzleti körökkel elloptak 160 milliárd forintot, a kérdés az, hogy ezen kívül kell-e még 50-60 milliárdnyi büntetést fizetnie a jelenlegi költségvetésnek, városvezetésnek, azoknak, akiknek ehhez semmi köze nem volt, azaz a magyar állampolgároknak. Fontos lenne, hogy minél hamarabb lezáruljanak a folyamatban lévő büntetőügyek, ha eljut ide az ügy, akkor egy független bíróság kimondhatná, hogy kik a felelősök, ha ez megtörténik, akkor az is látszik világosan, a büntetést kin kell behajtani.
A Modern Városok Program keretében Zalaegerszegen egy olyan létesítmény valósul meg, ami alapját adhatja egy későbbi autógyártásnak is.
Valóban a megyeszékhelyen épül majd meg Közép-Európa legnagyobb autóipari tesztpályája, ez két szempontból is fontos. Bármennyire is fejlődik a technika, azt senki nem vonja kétségbe, az elektromobilitásé lesz a következő évtizedek mindegyike, így azok az országok, amelyek először tudnak innovációs központot létrehozni, azok nem csak a kutatásban, hanem a későbbi gyártásban aktívan tudnak résztvenni. Ebben az üzletben is szorosan együttműködünk Izraellel, mert ez mindkettőnk számára előnyös lehet.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
