AZ EURÓPAI JÖVŐ A VISEGRÁDI NÉGYEKBEN VAN
Az európai jövő a visegrádi négyekben (V4) van – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő kedden Varsóban, a Közép- és Kelet-európai Innovátorok Kongresszusa (CEE Innovators Summit) elnevezésű konferencián, amelyen V4-es kollégáival – a házigazda lengyel, valamint a szlovák és a cseh kormányfővel – közösen vett részt.
A miniszterelnök a pódiumbeszélgetésen kifejtette: arra számít, hogy az európai fejlődés súlypontja a kontinens nyugati részéről a közepére fog kerülni.
Ezt egyrészt azzal magyarázta, hogy tőlünk nyugatra mindenhol jelentősen változik az etnikai, társadalmi összetétel, ami szerinte hátrányos, „mi ettől megvédjük magunkat, és ez a mi oldalunkon nagyon nagy előny”. Másrészt a V4-ek országainak továbbra is erős kulturális talapzata van, amelynek lényege, hogy bár modern társadalmak, de megmaradnak a keresztény fundamentumoknál – mondta.
„KÖZÉP-EURÓPÁBAN NEM AZOKAT BECSÜLIK, AKIK ÜGYESKEDNEK, HANEM AZOKAT, AKIK LETESZNEK VALAMIT AZ ASZTALRA. EZÉRT ITT NEM FOG KIÉPÜLNI EGY SEGÉLYALAPÚ TÁRSADALMI RENDSZER, EHELYETT EGY MUNKAALAPÚ ÉPÜL KI, AMI SZINTÉN NAGY ELŐNY.”
Emellett – folytatta a kormányfő – Közép-Európában töretlen a hit a családokban, ami a gazdasági fejlődésnek is óriási versenyelőnye.
Azzal is érvelt a térség mellett, hogy Közép-Európában nem azokat becsülik, akik ügyeskednek, hanem azokat, akik letesznek valamit az asztalra. Ezért itt nem fog kiépülni egy segélyalapú társadalmi rendszer, ehelyett egy munkaalapú épül ki, ami szintén nagy előny – fogalmazott.
Úgy összegzett: „ha Európában van jövő, akkor az elsősorban Közép-Európában van”. Szerinte ugyanis a nyugatiak olyan „hátizsákokkal” indulnak a versenyfutásba, amelyekkel nehéz lesz boldogulni.
A miniszterelnök arra számít, hogy 8-10 év múlva úgy fognak beszélni a V4-ekről mint Európa legerősebb gazdasági motorjáról. A visegrádi együttműködést méltatva azt is mondta: hiszi, hogy a visegrádi tagállamok meg tudják újítani az európai demokráciát és az egész Európai Uniót.
Orbán Viktor Magyarországra kitérve kifejtette azt is: bár az ország kijött a pénzügyi válságból, de a gazdasági növekedés 3 százalékos sávban van, ami a közepesen fejlett országok csapdája. A kérdés az – magyarázta -, hogyan lehet erről a szintről felugrani az 5 százalékos bővülési sávba.
Innovációra, teljesen más gazdasági gondolkodásmódra van szükség – szorgalmazta a kormányfő, majd megjegyezte, hogy ennek jegyében Magyarországon az innovációra szánt forrásokat kivették a minisztériumi struktúrából, áttették a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapba, és így egy bátrabb fejlesztéspolitikát folytatnak.
„Jó reményeink vannak, hogy ennek eredményeképpen a 3 százalékos növekedési sávból fel tudunk menni az 5 százalékra” – mondta a miniszterelnök. Kiemelte: „ha nem leszünk innovatívabbak, mint a nyugat-európai országok, akkor maradunk közepesen fejlettek”, ami persze még mindig sokkal jobb, mint a KGST-hez tartozni és szovjet megszállás alatt élni.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ő a 2008-as pénzügyi válságot – ellentétben az európai vezetők egy tekintélyes részével – egy strukturális válságnak tartja, amely versenyképesség-vesztéssel járt. A versenyképesség visszaszerzéséhez szerinte meg kell újítani a politikát, nem lehet ugyanazokat a válaszokat adni, mint korábban. Magyarország ezért a korábbiakhoz képest egy teljesen más útvonalon indult el – mondta.
KÖZELEDÜNK AZ ÉSSZERŰ MIGRÁCIÓS POLITIKÁHOZ EURÓPÁBAN
Orbán Viktor miniszterelnök aláhúzta, „Európában közeledünk az ésszerű migrációs politikához és intézkedésekhez”.
A kormányfő erről kedden beszélt a visegrádi tagállamok (V4) kormányfői találkozója utáni sajtótájékoztatón, Varsóban.
„A JOGI HATÁRZÁR LEHETETLENNÉ TESZI A BESZIVÁRGÁST AZ EU-BA A MAGYAR HATÁRON.”
A tanácskozáson több más téma – például a múlt heti római EU-csúcs és a Brexit – mellett napirenden volt a bevándorlás kérdése, amelyről szólva Orbán Viktor világossá tette: Magyarország minden jogi kiskaput bezárt, és felkészült arra a helyzetre, ha az Európai Unió és Törökország közötti migrációs megállapodás esetleg csődöt mondana. „Képesek vagyunk bármekkora migrációs áradatot megállítani a magyar-szerb határon” – jelentette ki. Közölte továbbá, hogy Magyarország megtette az első lépéseket a „migránsbiznisz” felszámolásáért, miután „jó néhány NGO nyilvánvalóan üzleti kérdésnek is tekinti a migránskérdést”.
Ezért az NGO-k – azaz a nem kormányzati szervezetek – „teljes transzparenciájának a feltételeit is megteremtjük” – tette hozzá. A miniszterelnök egyúttal illegitimnek nevezte azokat a véleményeket, amelyek össze akarják kötni a bevándorlás kérdését az európai uniós pénzekkel. „Ne hagyjuk, hogy megfélemlítsenek bennünket, tartsunk ki az ésszerű migránspolitika mellett!” – javasolta V4-es kollégáinak.
A kedden hatályba lépett megszigorított jogi határzárat firtató újságírói kérdésre azt válaszolta: az új rendelkezések elsősorban az uniós polgárok biztonságát szolgálják, „nemcsak Magyarországot védjük, hanem a hátunk mögött elhelyezkedő országokat” is. Úgy fogalmazott: ma az osztrákok és a németek azért alhatnak nyugodtan, mert Magyarország teljesíti a schengeni megállapodásból rá háruló kötelezettségeket.
A jogi határzár lehetetlenné teszi a „beszivárgást” az EU-ba a magyar határon – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, a „beszivárgást” veszélyesnek nevezve, hiszen sok olyan ember, aki terrorcselekmények elkövetésében vett részt, így jutott be az unióba. Ahhoz pedig hozzá kell szokni – folytatta -, hogy minden ilyen intézkedés kivált vitákat, és „abszurd ítéletek is születnek” a strasbourgi bíróságon. Ezek a jogi eljárások szerinte összefüggésben vannak egyes civil szervezetek „migránsbizniszével”, „ezeket alaposan ki kell majd vizsgálni”.
Fotó: Szecsődi Balázs (Miniszterelnöki Sajtóiroda)
A Magyarországot a szolidaritás hiányával vádoló brüsszeli kritikákat ugyancsak abszurdnak nevezte. Ezt azzal indokolta, hogy Magyarország az elmúlt másfél évben „iszonyatos összegeket” költött határvédelemre, és az új határvédelmi kiadásokhoz Brüsszel egyetlen fillérrel sem járult hozzá. Így „ma az osztrák és német polgárok biztonságát a magyar adófizetők fizetik meg” – fogalmazott.
A múlt heti római EU-csúcsról Orbán Viktor azt mondta: a V4-ek látványosan bemutathatták, hogy komoly közös álláspontjuk van a kontinens jövőjéről. A római nyilatkozat megszövegezésével kapcsolatban méltatta Beata Szydlo lengyel kormányfőt, mert – mondta – nagy szerepe van abban, hogy a V4-ek általa előterjesztett közös javaslatából a legfontosabbak átkerültek a római dokumentumba. Ez is demonstrálta szerinte, hogy a visegrádi együttműködés „nem egy EU-n belüli lobbicsoport, hanem egy olyan országközösség, amelyet közös sors, közös történelem és közös értékek fognak össze egy keretbe”.
A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy a V4-ek már nem a kérelmezők pozíciójában vannak, a gazdasági számok ugyanis világosan mutatják: Európa legdinamikusabban fejlődő térségéről van szó, amely nem elvesz, hanem hozzátesz az unió erejéhez, amely nélkül nem is lenne gazdasági növekedés – vagy csak nagyon szerény – az EU-ban. Szerinte a kontinens jövőjéről szóló vita nem lezárult a római deklarációval, hanem a részletek kidolgozásának szakaszába került, és „az ördög a részletekben lakik”. Van tehát egy általános nyilatkozat Európa jövőjéről, de az Európai Bizottság a következő hónapokban öt nagy csomagot fog beterjeszteni, „ezek lesznek a részletek, ahol az ördög lakik” – fogalmazott, hozzáfűzve: szorgalmazza, hogy a V4-eknek minden csomagot illetően legyen gyors reagálóképességük.
A Brexittel, vagyis Nagy-Britannia uniós kilépésével kapcsolatban a miniszterelnök megismételte: a magyar álláspont lényege, hogy az ott dolgozók jogait meg kell védeni, egy fair megállapodás keretében pedig a jogokat és a kötelezettségeket a kilépés után is egyensúlyban kell tartani.
