Plenáris hírlevél – 2016. május 9-12. Strasbourg

Szerdán délután vitatják meg a képviselők a Bizottság május 4-i javaslatát a menekültügyi kérelmek elbírálásának helyét is szabályozó Dublini rendszer átalakításáról.

Áprilisi állásfoglalásukban a képviselők azt javasolták, hogy a menedékkérők igazságosabb elosztása érdekében központi rendszerrel helyettesítsék azt a szabályt, hogy egy kérelmet abban az országban kell elbírálni, ahol a menedékkérő először az EU területére lépett.

Vita: Május 11. szerda

Eljárás: A Bizottság felszólalása vitával

Twitter: #asylum #refugees

Bizottsági javaslat a Dublini rendszer átalakítására („menekültügyi csomag”, 2016. május 4.) – még nem elérhető

Az EP képviselők szerdán a Tanács és a Bizottság képviselőivel vitatják meg, miként lehetne helyreállítani a schengeni zóna működését, miután a tagállamok egy része a menekültválság hatására átmeneti ellenőrzéseket vezetett be vagy lezárta bizonyos határait.

A tagországok egy csoportja nemrég arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy további hat hónappal szeretnék meghosszabbítani a belső határokon folytatott ideiglenes ellenőrzéseket. A Bizottság május 4-én, szerdán úgy döntött, azt javasolja a Tanácsnak, hogy az „arányos ellenőrzéseket” legfeljebb hat hónapra hosszabbíthassák meg Németországban, Ausztriában, Svédországban, Dániában és a nem EU-tag, de az övezethez tartozó Norvégiában. Az ellenőrzéseket három alkalommal, összesen két évre lehet megújítani.

Vita: Május 11. szerda

Eljárás: A Tanács és a Bizottság felszólalása

Twitter: #Schengen

Az EU bűnüldöző hatósága, az Europol a szerdán szavazásra kerülő új irányítási szabályok nyomán hatékonyabban tud majd fellépni a terrorizmus, kiberbűnözés és egyéb súlyos bűncselekmények ellen, illetve gyorsabban tud reagálni a különféle fenyegetettségekre. A szervezet új jogosítványai mellé erős adatvédelmi biztosítékok és a demokratikus felügyeletet szolgáló eszközök is érkeznek.

Az EP és a Tanács tárgyalódelegációi által tavaly novemberben elfogadott szabálytervezet úgy bővítené a szervezet mandátumát, hogy az Europol biztosan képes legyen szembeszállni a növekvő terrorista veszéllyel és nemzetközi bűnözéssel. Ennek egyik legfontosabb része, hogy a szervezet gyorsabban tudna felállítani az adott veszélyek elhárítására specializált egységeket.

Vita: Május 11. szerda

Szavazás: Május 11. szerda

Eljárás: Együttdöntés (rendes jogalkotási eljárás, megállapodás a második olvasatban)

Sajtótájékoztató: Május 11. szerda 14.00

Twitter: #Europol

Jelentéstervezet az Europol-ról – még nem elérhető

A képviselők csütörtökön szavaznak arról a bizottsági javaslatról, amely szerint a nemzeti adóhatóságoknak a társasági adóbefizetésekre vonatkozó információkat automatikusan meg kellene osztaniuk egymással.

A Dariusz Rosati (EPP, Lengyelország) által jegyzett állásfoglalási indítvány szerint a bizottsági javaslat fontos előrelépés az agresszív vállalati adótervezés elleni küzdelemben. A képviselők ugyanakkor szeretnének további biztosítékokat építeni a rendszerbe; elképzelésük szerint a Bizottságnak is hozzá kellene tudni férnie az adatokhoz, hogy nyomon követhesse az esetleges állami támogatásokat.

Az indítvány arra kéri továbbá a tagállamokat, hogy szankciókkal sújtsák a jelentési kötelezettségüket figyelmen kívül hagyó multinacionális vállalatokat.

Vita: Május 11. szerda

Szavazás: Május 12. csütörtök

Eljárás: Konzultáció

Sajtótájékoztató: N.A.

Twitter: #LuxLeaks #TaxTransparency

Hacsak Kína nem teljesíti a piacgazdasággal kapcsolatos öt Uniós feltételt, az EU-nak 2016. december után is fent kell tartania vele szemben a dömping- és szubvencióellenes vámokat – szögezi le az állásfoglalási indítvány, amiről a képviselők csütörtökön szavaznak. A szöveg ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az EU-nak be kell tartania a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályait és el kell ismernie Pekinget stratégiai partnerként.

Az Európai Bizottság júniusban hozza nyilvánosságra annak a napokban lezárult nyilvános konzultációnak az eredményét, amelyet Kína piacgazdasági státuszának esetleges odaítélésről tartottak. Az EP állásfoglalása a Tanács május 13-i üléséhez készül.

Háttér: Hogy kezelje az EU a kínai importdömpinget 2016 decembere után?

Amikor Kína 2001-ben a WTO tagja lett, a világszervezet tagjai rögzítették, hogy Kína nem ment végig a piacgazdasággá válás folyamatán. Kína beleegyezett, hogy exportja kapcsán más WTO tagok különleges intézkedéseket hozhatnak, ami a gyakorlatban magas dömpingellenes vámokat jelentett. Peking szerint ugyanakkor a WTO csatlakozási eljárásának szabályaiból az következik, hogy piacgazdasági státuszát 2016. december 11. után automatikusan elismerik.

Viszont az ország jelenleg az Unió 5 piacgazdasági kritériumából mindössze egynek felel meg. Az EU dömping- és szubvencióellenes vizsgálatainak 80%-a Kínát célozza, az európai ipar pedig a kínai többletkapacitások miatt aggódva figyeli az eseményeket.

Az EP képviselők korábban az európai vállalatok kínai dömpinggel szembeni védelmében „WTO-biztos” tervet és enyhítő intézkedéseket kértek, hangsúlyozva az Uniós iparra és munkahelyekre leselkedő veszélyeket. Ugyanakkor azt is aláhúzták, hogy egy Kínával folytatott kereskedelmi háború az ott működő Uniós cégekkel szembeni megtorló intézkedéseket hozna.

Vita: Május 10. kedd

Szavazás: Május 12. csütörtök

Eljárás: A Tanács és a Bizottság felszólalása (állásfoglalással)

Twitter: #China #economy

Állásfoglalási indítvány az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatokról és a piacgazdasági státuszról (angolul)

Az eljárás lépései (angolul) – még nem elérhető

A képviselők egy szerdai vitában a tejek és húsok kapcsán minden bizonnyal újra azt kérik, hogy ezeknél a termékeknél kötelező legyen a címkén a származási országot is feltüntetni. A vonatkozó, csütörtökön szavazásra bocsátott állásfoglalási indítvány szerint ez erősítené a fogyasztói bizalmat.

A javaslatban a képviselők egy 2013-as Eurobarométer felmérés adataira hivatkozva felidézik, hogy

Háttér

Az EP a témában számos állásfoglalást fogadott el. A hústartalmú feldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatos 2015. február 11-i állásfoglalás sürgeti a Bizottságot, hogy az élelmiszerellátási lánc nagyobb átláthatósága és a fogyasztók pontosabb tájékoztatása céljából alkosson törvényjavaslatot a származási hely kötelező feltüntetéséről. A Bizottság azóta arra hivatkozva nem tett még le az asztalra ilyen javaslatot, hogy a kötelező címkézés extra költséget jelente az ipar számára és szerintük a fogyasztók nem akarnák ezt a plusz költséget megfizetni.

Vita: Május 11. szerda

Szavazás: Május 12. csütörtök

Eljárás: Szóbeli kérdés a Bizottsághoz (állásfoglalással)

Twitter #COOL #countryoforigin

Állásfoglalási indítvány (még nem elérhető)