Dr. Gádor György, a Pávai utcai zsinagóga közösségének elnöke

Ismerni kell a pillanatokat

Dr. Gádor György, a Pávai utcai zsinagóga közösségének elnöke, a körzet samesza, a nőegylet vezetője avatott be minket a közösség hétköznapjaiba, valamint megismerhettük, miért is jött létre a rendhagyó történelemóra.

 

 

 

A zsinagóga egyik közösségi termében vagyunk, a falon a héber ábécé, az alefbet, az ajtókon a mezüze, apropó, elnök úr tudja, hogy miért van ez így, mit és miért kellett megjelölni a zsidóknak?

1. Gy.: Az ajtófélfák megjelölése a Tízcsapáshoz kapcsolódik, egykor Egyiptomban a túlélés záloga volt, meg kellett jelölni, hogy abban a házban egy zsidó család él. Hagyományosan az otthon minden egyes ajtaján, ferdén, befelé dőlt irányba kell felhelyezni a mezüzéket. Ezek egy pergamenlapocskát tartalmaznak a Sma Jiszroel egy részletével. Ez is arra emlékeztet minket, hogy milyen kötelezettségeink vannak az Örökkévalóval szemben, de a külvilág felé is megmutatja, hogy ebben a lakásban, házban egy zsidó család lakik. Ez ugyanúgy tükröztet, mint a gyertya a Hanukakor, amit a szabály szerint a harmadik emelet magasságáig az ablakba kell tennünk, hogy lássák, a csodát hirdetjük. A mezüze üzenete pedig az, hogy itt egy vallását követő zsidó közösség él.

Pataki András, a zsinagóga samesza, templomszolgája

Mi is a feladata egy samesznak?

1. A.: Az istentiszteletek előkészítése, időben behelyezni a gyertyatartóba a sábeszi gyertyát, hogy azt időben meg lehessen gyújtani. Mellette még a kidusok előkészítése a feladatok közé tartozik.

Kap segítséget másoktól, a helyi nőegylettől?

1. A.: Igen, az elnök út felesége szokott segíteni.

De ez mit is jelent, miben nyújt segítséget az elnök úr felesége, Gádor Ágnes?

1. Á.:Mindenben, így a konyhában, az ételek előkészítésében.

Milyen is előkészíteni a szombati vigadalmat?

1. Á.:Nagyon fontos, főleg a nők részéről, itt a közösségben ezzel próbáljuk megadni azt a hangulatot, amit a család jelent, az együtt töltött idő jelent. Mi igyekszünk finom ételekkel és barátságos hangulattal várni az ideérkezőket.

Beszélt arról, hogy a közösségben ünnepel a zsidóság a Szombat beköszönte alkalmával. Mindek a következménye az, hogy ez ma már nem annyira családi ünnep?

1. Á.:Otthon is megtartják a Szombatot, de nagyon fontos a közösségi élet, az, hogy a barátok, akik ennek a közösségnek a tagjai, együtt, egymás társaságában is élvezhessék a Szombat bejövetelét.

Milyen más rendezvényeket szoktak még rendezni?

1. Á.: Minden ünnepet megtartunk, vannak más rendezvényeink is.

Elnök úr, Ön itteni munkája mellett még a Mazsihisz egyik jogászaként is dolgozik, de most arra kérem, mutassa be a zsinagógáját.

1. Gy.: Ez a Budapesti Zsidó Hitközség Páva utcai templomkörzete, én vagyok ennek a körzetnek a világi vezetője. Annyit szeretnék csak a kérdéséhez hozzátenni, hogy valóban jogászként dolgozom, de azért immár tizenhét éve tevékenykedem a hazai zsidó közéletben, a cionista ifjúsági szervezetekben, Szarvason, de voltam már elöljáró a BZSH-ban, a Mazsihiszben is. Ha lehet mondani, én is egy természetes zsidó vezetői karriert futottam be, a munkát egy ifjúsági szervezetben kezdtem, majd jött egy egyetemistákat tömörítő csapat, u8tána jött a hitközség. Így kell lennie mindenki esetében, az ember járjon el rendszeresen a zsinagógába, vállaljon felelősséget a közösség jövőjéért.

A körzetnek nemrégiben lett új rabbija.

1. Gy.: Igen, Radvánszki Péter lett az új rabbi, fiatal, családos ember.

Most egy különös rendezvényt szerveznek.

1. Gy.: Igen, a nagy zsinagógában lesz fél 5-től egy beszélgetés, egy rendhagyó történelemóra György Péter vezetésével. Ennek oka, hogy alig pár méterre innen Donáth György egykori képviselőnek próbáltak egy emléktáblát és egy szobrot avatni.  Azért is próbáltak, mert nemrégiben láttam, hogy a szobrot levették. Érdekes volt, hogy találkoztam egy idősebb emberrel, vele beszélgettem a szoborról, teljesen más nézőpontból tekintettünk erre az eseményre.

Ön mit gondol?

1. Gy.: Azt, hogy egy olyan politikus, akinek kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a zsidótörvények megszülettek, Donáth Györgynek kifejezett fajvédő megjegyzései voltak, aki nem csak zsidóellenes volt, hanem minden más kisebbség, a románnal, a némettel szemben is megszorító intézkedéseket követelt, egész egyszerűen nem szalonképes! Azt, hogy valakit később, egy koncepciós perben elítéltek, az egy teljesen különálló történet, a történelemben mindenre a helyén kell emlékezni. Azonban azt is gondolom, ha a Holokauszt Múzeum, egy zsinagóga szomszédságában egy elismerten antiszemita politikusnak ha szobrot avatnak, az egy provokáció. Ám a legnagyobb döbbenetet az okozza, ha valaki nem érti, hogy ezzel mi a baj.

A Páva utcai zsinagógának egészen különleges ablakai vannak, mit lehet tudni róluk?

1. Gy.: Ezek igazi műtárgyak, Köblicz Birgit alkotásai, ezek a mi egyedi műkincseink.

Másik különlegesség, hogy éppen a női karzaton beszélgetünk, de itt is van egy Tóra függöny.

1. Gy.: Valóban, a parochet, a Tóra függöny eredeti célja, hogy a frigyszekrényt eltakarja, de van más feladata is, például az istentiszteleteken, amikor Tórát olvasunk, de az ünnepnapokon is. Ezt húzzuk el, amikor kivesszük a Tórát, ilyenkor nyitva van a frigyszekrény, ekkor a hívek felállnak. Itt most ezen a falon díszként szolgál. A zsinagóga többi falán más feliratok is vannak, mint idézetek a Szentírásból, és más zsidó bölcsességek. Ezek betöltik a gyász és az emlékezés funkcióját, hiszen a halottakra való emlékezés különleges helyet foglal el a zsidó hagyományban, a feliratok többsége a Holokauszthoz kötődik.

Elnök úr, most egy másik helyen folytatjuk a beszélgetést, a Holokauszt Dokumentációs Központban, ami mintha szintén egy zsinagóga lett volna, jól látom?

1. Gy.: Valóban ez egy zsinagóga volt, még Baumhorn Lipót tervezte egykoron, 1924 telén lett átadva. A zsinagóga közadakozásból, adományokból épült fel. A zsinagóga kiváló akusztikai adottságokkal rendelkezett, híres volt a kántorairól, az énekkaráról is. Ma már nem zsinagógaként funkcionál a nagy épület, a Mazsihisz átadta 99 évre a magyar államnak. Ez a megállapodás egy valamit valamiért alapon jött létre. Voltak átépítések, a munkálatokban sokan vettek részt a finanszírozás szempontjából is. Volt itt még egy alacsony épület, háromszintes, ennek az egykori hitközségi épületnek a sarkában, az egykori díszterem helyén van most a mi kis imaházunk. A régi zsinagógának nagy udvara volt, működött még itt egy népkonyha is. A nagy bontások előtt még itt volt a klubja a Hasomer Hacajir ifjúsági szervezetnek is.  A rendszerváltást követően itt több százan fogadták a Szombatot hetente. Részben az én ifjúkorom is idekötődik. Mára a Holokauszt Dokumentációs Központ működik itt, komoly szakemberekkel, kutatásokkal, múzeummal, a névgyűjteménnyel, amely az áldozatokat keresi meg név szerint.

A mai rendezvények Ön szerint mi az üzenete?

1. Gy.: Az, hogy nem kellett volna a mai rendhagyó történelemórának létrejönnie, ha nem állítanak szobrot Donáth Györgynek, egy antiszemita országgyűlési képviselőnek. Ma György Péterrel beszélgetünk arról, miről is szólt ez a korszak, Donáth György szerepéről, hogy ne csak zsigerből válaszoljunk. Ismernünk kell azokat a pillanatokat, amikor előkészítették a rokonaink meggyilkolását előkészítő törvényeket, a közömbösséget, ami lehetővé tette, hogy őket elvigyék, így legyen kerek képünk a világról.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter