Azt ártatlan áldozatokat nem fogjuk feledni!
Nemzeti Örökség Intézetének megemlékezése a civil áldozatokról
A Nemzeti Örökség Intézete immár évek óta megemlékezik a II. világháború és minden háború civil áldozatairól. Mint azt Darák Péter, a Kúria elnöke, a megemlékezés szónoka elmondta, a Farkasréti Temetőben több mint tíz éve emlékeznek meg azokról a polgári áldozatokról, akik Budapest ostromakor vesztették életüket. Azokra csecsemőkre, akik a légoltalmi pincék homályában születtek, de a napvilágot már sosem látták, lányok és fiúk, nők és férfiak ezreire, akik úgy haltak meg, hogy nem voltak a véres harcok résztvevői.
Mint a Kúria elnöke kiemelte, itt ezen a nyughelyen másra is emlékeztetni kell. Arra, hogy a bombák nem válogattak katona és civil között. Ártatlan áldozatok nem csak Budapesten és Magyarországon voltak, elég csak Coventryre, Londonra, Drezdára, Sztálingrádra gondolni. Darák Péter szerint napjainkban sincs ez másképp, hiszen ártatlan áldozatok ezrei vesztik életüket a különböző okokból kirobbant fegyveres konfliktusok során.
Alig pár hete emlékeztünk meg a budapesti gettó felszabadulásáról, hajtottunk fejet a nyilas rémuralom áldozatai előtt. Napjainkban azt is látjuk, az Auschwitzba vezető vasútvonal lebombázásával további százezrek halála lett volna elkerülhető, miközben Magyarország akkori határain belül, a több mint háromezer település közül közel egyharmadukat támadták a levegőből – mondta el a szónok.
Több mint hét évtizeddel azt események után tárt fel a történettudomány számos olyan adatot, amelyek igyekeztek tisztázni a tényeleges veszteségeket. Abban a városban, ahol a hitleri parancs értelmében az utolsó házig kellett védekezniük a német csapatoknak. Budapestet lakosságával, építészeti gyöngyszemeivel együtt áldozták fel a németek a háborút meghosszabbító illuzórikus tervei és Bécs érdekében. A főváros 40.000 épületének köze egynegyede semmisült meg, szenvedett súlyos károkat, 32.000 lakás pusztult el, a Duna hídjai is használhatatlanná váltak.
- január 20-án írta alá a magyar küldöttség a fegyverszüneti szerződést Moszkvában, ahol február 13-án díszsortűz jelezte a budapesti harcok befejeződését. A magyar fővárosban, a Duna két oldalán eltérően élték meg a történteket. A pesti oldalon február 4-én két akasztásos ítéletet hajtottak végre, szimbolikusan jelezve egy új időszámítás kezdetét.
Darák Péter szerint a teheráni konferencia jegyzőkönyvével, szellemiségével, a szabad világgal szemben, Magyarországon a későbbiek során a szovjet direktívák érvényesültek.
Február 11-én, a jaltai konferencia nyilatkozata szerint felszabadult Európáról beszéltek, míg Budapesten még zajlott a kitörés, e nyilatkozat már tartalmazta az újjárendezés útját.
A civil áldozatokra emlékezve nem szabad elfeledkezni azokról a terrortámadásokról, melyeket a közelmúltban az európai nagyvárosokban hajtottak végre. Az ártatlan áldozatokat nem fogjuk feledni – zárta beszédét Darák Péter.
Breuer Péter
