Napi Tóra Darvas István Rabbi
K”K,
Ma este Talmud tanulás a Hegedűsben 18 órától, mindenkit szeretettel várok!
Ékev hetiszakasz 3. kommentár, 5775 Menáhem Áv 19.
„…szeressétek Örökkévaló Isteneteket, hogy szolgáljátok egész szívetekkel és egész lelketekkel”. (11.13.). A Rámbám írja, hogy tevőleges parancsolat (מצוות עשה) minden nap imádkozni, hiszen írva van: „és szolgáljátok Örökkévaló Isteneteket” (2Mózes 23. 25.), mestereink pedig úgy találták, hogy a szívben végzendő szolgálat nem más, mint az ima. A Rámbám sorai alapján egyértelműnek látszik, hogy az „egész szívvel” végzett szolgálat elképzelhetetlen káváná nélkül, miként azt számos mizráh-tábla hirdeti: „a káváná nélküli ima olyan, mint a lélek nélküli test”. A fogalomnak több jelentése van, melyek közül az egyik annak tudatát jelöli, hogy az általunk végzett vallási cselekedet isteni parancsra történik, míg egy más szerint a micva szellemi fontosságának érzékelését jelenti. Ezeken kívül az érzelmi ráhangoltság, illetve az áhítat kifejezésekkel szokták fordítani. A Rámbám szerint a káváná hiányában az ember köteles megismételni imáját, belegondolni is rossz, hogy milyen hosszúak lennének a Mester által is elfogadhatónak tartott reggeli imák. Persze jó emberismerettel volt megáldva ezért máshol ezt írja: „amennyiben a szívében megfelelő káváná volt az első áldásnál (Ámidá), akkor a többihez nem szükséges újfent a káváná”. Rabbi Háim Soloveitchik értelmezte Majmonidész gondolatait: „az imádkozásnál létezik az „elsődleges káváná”, az imádkozó elfordítja szívét minden más gondolattól, és úgy tekint magára, mintha a Sehina előtt állna. Ez a káváná akarati tényezőkön múlik, és minden ima esetén kötelező”. Elsajátítani azért is érdemes, mert az élet minden területén kifejtheti jótékony hatását, koncentráció, lelkesedés, tudatosság alakjában.
Szép napot mindenkinek!
