Gulyás Gergely: a második világháború után kialakult jaltai rendszert csak az erőszak tartotta össze,
de a kelet-közép-európai szabadságmozgalmak megmutatták, hogy a térség népei nem tűrik a hazugságot és a rabságot – mondta pénteken a németországi Bonnban a magyar-osztrák határnyitás és a berlini fal lebontásának 25. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke.
Magyarország 1989 augusztusában azt tette, amit tennie kellett, amit minden szabadságot szerető népnek tennie kell – mondta a Páneurópai Piknik szervezőire, valamint a keletnémeteket segítő családokra, egyházakra utalva. Így „a nagyhatalmak közötti politikai játszmák mellett végre a hétköznapi emberek is a történelem alakítóivá válhattak” – emelte ki Gulyás Gergely az MTI-hez eljuttatott beszéde szerint.
Hangsúlyozta, hogy az 1989-90-es demokratikus átmenet, a jog útján végbement forradalom és Németország újraegyesítése ma is inspirációt jelent, „azt az üzenetet hordozza, hogy a pillanatnyi, de az adott pillanatban örökkévalónak tűnő kényszerekkel szemben a jogos szabadságvágy, a demokrácia és a nemzeti önrendelkezés győzelmet arathat”.Az utóbbi 25 év azonban Európa, és különösen „a kommunizmus igája alól felszabadult közép-európai államok – így Magyarország – szempontjából is nem csupán sikereket hozott, hanem nagyon sok nehézséget és csalódottságot is” – tette hozzá.
A vasfüggöny megszűnését nem követte a jóléti különbségek jelentős csökkenése, és az uniós csatlakozásból adódó szabad munkavállalás miatt „Közép- és Kelet-Európa valamennyi állama az elvándorlás, míg az unió nyugati fele a bevándorlás problémájával szembesül”, ami a súlyos demográfiai folyamatokkal együtt „már ma is jól látható etnikai és kulturális konfliktusokat eredményez” – fejtette ki az Országgyűlés alelnöke.
Ugyanakkor Európa politikai befolyása is csökkent – fűzte hozzá, rámutatva, hogy „az ukrán válság a legjobb bizonyítéka annak, hogy noha geopolitikai okokból a konfliktus rendezésében az Európai Uniónak kellene döntő szerepet vállalnia, mégis csak követni vagyunk képesek az eseményeket”. Mindeközben Európa feladta a
hagyományos európai értékek jelentős részét, és keresi az önazonosságát – tette hozzá Gulyás Gergely. Kiemelte: „ma magyarként időnként kénytelenek vagyunk azzal szembesülni, hogy Európa ezen valódi értékeinek vállalása európai kritikákra vezet, ráadásul éppen az európai értékekre hivatkozással”.
A bonni régi városháza dísztermében tartott megemlékezésen köszöntőt mondott Jürgen Nimptsch főpolgármester,
Peter Spary, a Német-Magyar Társaság elnöke és Czukor József berlini magyar nagykövet. Ünnepi beszédet mondott Michael Stübgen, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) parlamenti (Bundestag) képviselője, a Bundestag német-magyar baráti tagozatának elnöke is. A rendezvényen kétszázan vettek részt, a városházi díszterem teljesen megtelt – mondta Gulyás Gergely telefonon az MTI-nek
