Izraeli és amerikai példákkal a magyar-amerikai kapcsolatokért dr. Fellegi Tamás, volt miniszter, a Magyarország Kezdeményezések Alapítvány vezetője
Most éppen Badacsonytomajban beszélgetünk, de tulajdonképpen, miért is itt?
Meghívást kaptam a Mazsök által szervezett rendezvényre, a Rakétamentes
vakációra, az izraeli gyerekek nyaraltatásának nyitóprogramján vettem részt.
Ön Amerikában dolgozik, ott is kell a fiatalokkal foglalkoznia.
Amerikáéban nagyon sokan követik azt a mintát, amit az ottani zsidó közösségek,
vagy az Izraellel foglalkozó szervezetek végeznek. Itt lehet érteni a politikát, a
szociális kapcsolatrendszert, az anyaországgal való viszonyt, az Izraellel kapcsolatos
magatartást. Persze más jellegűek a viszonyok, mint mondjuk Magyarországnál,
hiszen egészen mások a méretű, elég talán a szervezési és anyagi viszonyokra
gondolni.
Ön is hasonló ügyekben tevékenykedik?
Igen, van egy programunk, a Reconnect Hungary, amit a new-yorki, Hámos László
által vezetett Hungarian Human Rights Alapítvány programja. Ennek a lényege,
hogy magyar származású fiatalokat, 18-25 év közöttieket, akiknek a többsége nem
beszél magyarul, megismertetjük, kapcsolatba hozzuk Magyarországgal, a felmenők
hazájával. Ez a program eltér attól, amit az izraeli zsidó közösség végez Amerikában.
A mi projektünk egy 2 hetes program, amelynek során kulturális, kulináris, művészeti
élményt nyújtunk.
Amerikában milyen érzés magyarnak lenni?
Attól függ a válasz, hogy kinek is teszi fel. Én magam Amerikában vendég vagyok,
szemben az amerikás magyarokkal. Nekem jelenleg Amerika az otthonom
vendégként, de nem a hazám. Az ott élők számára Amerika az elsőszámú, vagy
másodszámú hazává vált, így az ő szempontjuk egészen más.
Másként közelítve, mennyire szeretik ma Amerikában Magyarországot, vagy akár a
jelenlegi kormányzatot?
Három dimenziója van a kérdésnek. Az első Magyarországra, a második a magyar
népre, a harmadik pedig a jelenlegi kormányra vonatkozik. Magyarországot
szeretik, minket, magyarokat rendkívül nagyra becsülnek. A különböző kivándorlási
hullámokban az Amerikába kikerült magyarok nagyon jó benyomást tettek, sikeres
magyarok tömegével fordultak elő az elmúlt száz évben.
Mit várunk az amerikás magyaroktól?
Gyakorlatilag azt, hogy őrizzék meg magyarságukat, a hagyományokat,
azokat a kulturális, nyelvi hagyományokat, amelyeket a földrajzi elszakítottság
mellett is, az élet mássága mellett is képessé tehet minket arra, hogy a közös
magyarságunkat meg tudjuk tartani. Ez a feladata a Hungary Intitiatives Foundation-
nak, (Magyarország Kezdeményezések Alapítvány, HIF), amelynek az irányítására
mentem dolgozni. Itt a– ha lehet ilyen kifejezést használni – a diaszpóra magyarság
szervezeteinek a segítése és rajtuk is keresztül a magyar-amerikai kapcsolatok
javítása a feladat. Ez hangsúlyozottan nem egy politikai természetű program,
ez az emberi, az egyetemi, kutatási, oktatási, művészeti programokon alapszik,
ösztöndíjakon keresztül, hogy onnan idejöjjenek olyanok, akiknek adott esetben
semmi közük Magyarországhoz, ismerjék meg az országot, nézzék meg, hogy
milyenek vagyunk, olyanok vagyunk-e, amiről olvasni lehet.
Akkor ezek szerint mi, itthoni magyarok élünk rezervátumban, akiket meg kell
látogatni?
Nem, ez ráadásul egy előítéletes rossz szó, egyikünk sem él rezervátumban, inkább
egy más világban élünk, ami nagyon sok ponton kapcsolódik a világgazdaságon,
a NATO-n, a mindennapi életig, ebben az amerikás magyarságnak rendkívül nagy
szerepe van.
Akkor ezt akár forintosítani is lehet?
Természetesen, hiszen a gazdaság is egy szereplője ennek. Jelentősen tudnak
javulni a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok. Ami a magyar gazdasági életben
hiányzik Amerika vonatkozásában, az elsősorban az, amit kis- és középvállalkozói
szektornak hívnak. Magyarországon nagyon kevés a francia, német, olasz, osztrák
befektetőkhöz képest rendkívül kevés a kis- és középvállalati amerikai befektető,
a nagy multik vannak, ezek persze Amerikában közepesnek minősülnek. Ennek
a tevékenységnek az egyik lehetséges gazdasági kimenetele pontosan az lehet,
hogy a magyar-amerikai közösségen keresztül is megszólíthatóvá válik egy olyan
gazdasági szektor, ami jelentős növekedési potenciát tud Magyarországra hozni.
Látható, hogy nem csak a multik befektetésein múlik az előrelépés lehetősége. Azok
a vállalkozások, amelyek Amerikában családi méretűek, azok Magyarországon
nagyok, pénzügyileg mindenképpen.
Magyarországon már Külgazdasági Minisztérium van, ez Ön miatt nevezték el így?
Megtisztelő, de nem hiszem, hogy így lenne. Ami hiányzott az elmúlt évtizedekben
a magyar külpolitikából az az erős gazdasági érdekképviselet, egy erős gazdasági
fejlesztési vonal, ebből a szempontból a jelenlegi irány az helyes. A külgazdaság
része kell, hogy legyen a diplomáciának. Amíg a diplomáciát hagyományosan egy
olyan jellegű tevékenységnek tekintettük, ami a politikai elvek összesimítását végzi,
vagy olyan aktuális problémák kezelésével foglalkozik, amik tipikusan felmerülnek,
addig ez nem lesz jó. Ennek a felismerése vezetett oda, hogy a kulturális és a
gazdasági diplomácia megerősödött.
Köszönöm a beszélgetést.
Az interjú az ATV szeptember 7-i Hetiszakasz című adásának szerkesztett változata.
Breuer Péter
