Egy jobb sorsra érdemes zsidó temető
Mond Önnek valamit, a Salgótarjáni út 6? Itt a Fiumei úti Nemzeti Sírkert szomszédságában alussza álmát, málló pompáját kicsit hátrahagyva a lezárt zsidó temető. Időnként „városi turisták”, megemlékezők ébresztgetik.
Havonta egy alkalommal akár Ön is lehet turista itt ugyanúgy, mint én. Ne ijedjen meg, ha itt-ott faágat kell odébb hajtani az útból. Nem az aljnövényzettől, a burjánzó szabadon növő fáktól tűnik rendezetlennek, hanem a vandál emberek kezeitől.
A temetőnek otthonadó 55 hektáros területet 1874-ben választották le a Fiumei úti Nemzeti Sírkertről, 1950-ben pedig végleg bezárták. Hogy miért érdemes mégis kilátogatni ide? Itt nyugszanak a pesti zsidóság legprominensebb alakjait a pesti zsidóság legprominensebb alakjai, mint Wahrmann Mór politikus, Wodianer Fülöp könyvkiadó, Kaufmann Dávid vallásfilozófus, Weiss Manfréd gyáriparos, Fényes Adolf festőművész és Hatvany-Deutsch gyáriparos, hogy csak az ismertebbeket említsem. Megcsodálhatja Lajta Béla – a két zsidó temető építészeti vezetője is volt – máig itt álló különleges sírköveit. A ma már leginkább középkori lovagvárra emlékeztető szertartási épületet. Kupolája az 1970-es években beomlott, ajtai eltűntek, a falakat díszítő mozaikokat csak könyvekben lehet látni.
A ledőlt sírkövek közt bóklászva jutottunk el a temető legrendezettebb, legmegrázóbb részére. Itt nyugszanak a jelzett és jeletlen sírokban a nyilasterror áldozatai, itt temették el a Dunából kifogott holtesteket is.
A feszültséget oldva katarzis gyanánt vezetőnk, Margitta Nóra beavat a zsidó vallási előírásokba, temetkezési szokásokba, a II. József kori névadások rejtelmeibe. A temetőt elhagyva csoportunk a Teleki téri zsinagóga történetével ismerkedett meg. Erről már egy korábbi séta kapcsán írtam.
Nagyon jó lenne ha „életre kellhetne” az elhagyott temető. A világ több országában jutott pénz a helyreállításra. Prágában múzeumként üzemel, több ezer ember látogatja. Talán egyszer Budapesten is így lesz.
2014. február 17. (sztorma(HCJD)
