Obama a pápa megnyilatkozásait méltatta a szegénység ügyében
Elismerősen szólt Ferenc pápának a nagyon szegények és a dúsgazdagok közötti növekvő társadalmi különbségek ügyében tett megnyilatkozásairól Barack Obama amerikai elnök.
„Többen önök közül láthatták a múlt héten, ahogy maga a pápa nyilatkozott meg erről ékesszóló hosszúsággal” – jelentette ki az elnök szerdán Washingtonban a katolikus egyházfő által kiadott első apostoli buzdításra utalva.
„Hogy lehet az, hogy az nem hír, ha egy idős hajléktalan meghal a hidegben, de az hír, ha a tőzsde két pontot esik?” – idézte Obama Ferencet.
Obama az Amerikai Haladás Központja (CAP) elnevezésű, washingtoni kutatóintézetben az amerikai társadalmi egyenlőtlenségek és a politika viszonyáról beszélt. Bírálta, hogy az egyenlőtlenség növekedése mellé nem társul nagyobb társadalmi mobilitás és sürgette a minimálbérnek a fogyasztás élénkítése érdekében való emelését, az oktatás reformját, a munkavállalói jogok erősítését, a válság sújtotta térségek megsegítését és a szociális háló megerősítését
A pápa megnyilatkozásában arra figyelmeztetett, hogy munka, lehetőségek és a megmenekülés minden eszközének híján emberek tömegei válnak kirekesztetté.
Az Egyesült Államok elnökei csak igen ritka esetben hivatkoznak a pápára, de Obama a CNBC televíziónak nyilatkozva már októberben méltatta a pápa alázatát és a szegények, a homoszexualitás, a fogamzásgátlás és az abortusz kérdésében tett kijelentéseit.
Az elnök úgy vélekedett, hogy Ferenc „Krisztus tanításai szerint él”, és „hihetetlen alázatról” tett tanúbizonyságot.
„Csodálom ezt a tulajdonságot” – mondta Obama az alázatossággal kapcsolatban.
A Pew kutatóintézet egy novemberben közreadott közvélemény-kutatása szerint ugyanakkor Amerikát elkerülte a „Ferenc-hatás”, vagyis a népszerű új pápa nem okozott olyan felbuzdulást a katolikus hívők között, mint Európában, ahol az új egyházfő népszerűségének hatására több országban fellendült a templomba járók száma.
Az amerikaiak 22 százaléka vallja magát katolikusnak. Ez a szám a latin-amerikai származásúak részarányának emelkedése ellenére 2007 óta változatlan, amin Jorge Mario Bergoglio Buenos Aires-i érsek pápává választása sem változtatott. Az amerikai katolikusok 39 százaléka miselátogató, ami 1 százalékpontos csökkenést jelent 2012., vagyis XVI. Benedek pápaságának utolsó teljes éve óta. Igaz, ez az sokkal magasabb az európainál.
A Vatikánban bekövetkezett változások ellenére az amerikai lakosság 10 százaléka továbbra is katolikus gyökerűnek vallja magát. A pápa tetszésindexe ugyanakkor a katolikusok körében 79, az összlakosság pedig 58 százalékos. Ez megközelíti a XVI. Benedek által a 2008. áprilisi amerikai látogatása felállított csúcsot, amikor a római egyház követői között 83 százalék volt elégedett a pápával.
A protestáns többségű Egyesült Államokban a katolikus a legnépesebb keresztény egyház. Brazília, Mexikó és a Fülöp-szigetek után az USA a negyedik legnagyobb katolikus lakossággal rendelkező ország.
A washingtoni politikai elitből többek között az ország alelnöke, külügyminisztere és a képviselőház elnöke is római katolikus. A pápa beiktatásán az amerikai küldöttséget Joe Biden alelnök vezette. Obama elnök és Ferenc pápa azonban még nem találkozott egymással.
