Révay András: A probléma nem a hajléktalan, hanem a hajléktalanság
Rendeletet alkot a hajléktalanságról a Fővárosi Önkormányzat és ehhez állásfoglalásokat kértek a kerületektől. Az ügy kapcsán különböző fórumokon vita bontakozott ki arról, melyik kerület a legszigorúbb a hajléktalanokkal szemben.
A témában több olyan vélemény is napvilágot látott, melyek szerint a legnagyobb eréllyel a XIII. kerület kíván fellépni és ez talán nem méltó Budapest egyetlen, szocialista vezetésű kerületéhez. Ezt a vélekedést Dr. Tóth József, a kerület polgármestere adatokkal cáfolja, ám mielőtt ezeket megvizsgáljuk, előbb nézzünk egy kicsit távolabbra is!
Igen, az valóban bosszantó, hogy a főváros nagy forgalmú közterein lépten-nyomon hajléktalanokba botlunk. Látványuk nem szép, tisztaságuk erősen kétséges, ruházatuk… hát arról inkább ne beszéljünk! Hajléktalanok persze más országokban, városokban is vannak, ám a kérdés kezelése erősen eltér a mienktől. A cseh TV-ben például mostanában hajléktalanok mondják az időjárás jelentést, ezzel is felhívva a figyelmet kétségbeejtő helyzetükre. Az ötlet nem a csehektől származik. Romániában és Oroszországban kezdték először, 2012 végén, majd Németországban és Svájcban is folytatták. Nálunk viszont a közelmúltban törvényt alkottak arról, hogy azt „utcán élőket” büntetni kell.
Az erre vonatkozó szabályozás kapcsán a XIII. kerületről három olyan állítás terjedt el, melyek egyike sem állja meg a helyét. Ezek szerint a kerület egész területéről kitiltották a hajléktalanokat, a szigorú fellépést a XIII. kerület követelte a Fővárosi Közgyűléstől és, hogy ez a kerület alkalmazza a legszigorúbb szabályozást. A polgármester viszont úgy véli, a főváros részéről komolytalan és elkapkodott volt az előkészítő munka. A fővárosi rendelet-tervezet első változatát október 16-án, a másodikat október 22-én kapták meg. A kerület a kettőre vonatkozóan adott véleményt és kiegészítő javaslatot. A két változat között komoly tartalmi eltérés volt. A második például tilalmas területnek javasolta valamennyi burkolt járdát. A Fővárosi Közgyűlés írásos előterjesztését november 14-én olvashatták, melyhez képest még aznap más szóbeli kiegészítés hangzott el. Az írásosba bekerült tiltott területként a Liszt Ferenc repülőtér és az Óbudai Sziget, a szóbeliből viszont hiányzott a „burkolt járdák”.
A kerületnek a fővárosi elképzelésekhez kell illeszteni a saját rendelkezéseit, ezért módosították korábbi álláspontjukat. Új javaslatuk szerint, ha a Főváros által már szabályozással „lefedett” XIII. kerületi területet 1 egységnek tekintjük, akkor mindössze 0,2 egységet tettek hozzá. Általánosságban pedig csapdába kerültek a kerületek. Korábban mindig kritika tárgya volt a főváros egységes kezelésének hiánya. Most ez nem merült fel. Az sem, hogy ez az ügy nem kerületi, hanem elsősorban nagyvárosi kérdés, Európa sőt, a világ nagyvárosaiban szintúgy jelentkezik. Ráadásul pedig ez nem is csak szociális, hanem több szakmát – egészségügyet, lakáspolitikát, oktatást – érintő kérdés. Áttanulmányozva a többi kerület tervezetét az is kiderült: valóban van olyan szomszédos kerület, amelyik egész közterületéről kitiltani kívánja a hajléktalanokat, de az nem a XIII.!
A XIII. kerület álláspontja szerint nem a hajléktalanokkal van a probléma, hanem a hajléktalansággal! Ezt kívánják kezelni. Kriminalizálás helyett valódi megoldást ajánlanak. Ebben a kerületben 2002. – 2010. között ötszáz bérlakást építettek. A fővárosban biztosan nem, de valószínűleg országosan sem épült ennyi. Hozzáadható még, hogy 2012-13-ban 502 lakás-bérbeadás zajlott a kerületben, melynek 60 százaléka szociális bérlakás volt. Az Önkormányzat által foglalkoztatott szociális munkások pontosan – szinte név szerint – ismerik a hajléktalanokat. Nyolcvan százalékuk vidéki, nem Budapesten váltak hajléktalanná, de ami még ennél is fontosabb: az elmúlt tíz esztendőben egyetlen XIII. kerületi lakosból sem lett hajléktalan! A törvény viszont azt mondja ki, hogy a kerületi önkormányzat feladata az ott hajléktalanná váltak kezelése. Ennek ellenére a fővárosi hajléktalan-ellátó intézmények 1/5-e, összesen 1334 férőhely, ebben a kerületben van, míg akad másik két olyan is, ahol egy sincs. Az Angyalföldi Szociális Egyesülettel kötött szerződés értelmében ők műhelyükben és parkgondnokként foglalkoztatnak hajléktalanokat. Az önkormányzat pedig 2012-ben 128 hajléktalant, 2013-ban eddig 184 hajléktalant részesített közgyógyellátási és krízissegélyben. Végül pedig a Közterület-felügyelet humánus eljárását igazolja, hogy sem büntetés kiszabása, sem feljelentés nem történt hajléktalanokkal szemben. Mindezek az adatok egyértelműen bizonyítják: igaztalanok a kerületet érintő vádak. A kérdés rendezésében együttműködnek a Fővárossal, de az ott megfogalmazott szabályokon túlmenően, lényegesen emberségesebb módon kezelik a hajléktalanságot.
Révay András
