NAGYÜNNEPI GONDOLATOK
A félelmetes r fenséges napok hitr tel, gondolkodással, önvizsgálattal és önkritikával telített korszakában üzenet értékű tanítást keres a hívő emberek közössége. Szerte a világban ezeken a napokon lelkiismeretünk szavára hallgatva a múltat kutatjuk. A múlt tanításaiból levont következtetér seket útravalóként fogalmazzuk meg önmagunk számára.
Zsidóságunk gazdag írott hagyor mányából két gondolatot emelünk ki. Különböző történelmi események iror dalmi nyomait. Az első a középkorból, a XII. századból származik. A másor dik immár a XXI. század eseményeir nek példáiból való.
1. A középkor zsidóságának szelr lemiséggel átitatott földje Hispánia. Az egykori szefárd politikusok, törr ténészek, írók, pájtánok (költők), filor zófusok, gondolkodók sorába spontán illeszkedik a XII. század közepén élt zaragozai születésű világhírű utazó, kiváló rabbi, Benjámin MiTudélá, azaz Tudelai Benjámin.
Mintegy száz esztendővel Marco Polo előtt hatalmas utazást tesz, szinte az egész földet bejárja. Meglátogatja Európa, Ázsia és Afrika zsidó közösr ségeit. Háromszáz közösségbe tett látr gatásának eredményeit héber nyelven rögzíti a „Tudelai Benjámin utazása” című könyvében.
Az első szociográfiailag is értékelr hető írás ez, amely összefüggő, objekr tív, hű képet ad a XII. század második felében virágzó zsidó közösségekről. Olvasva a több mint nyolcszáz esztenr dővel ezelőtt írt naplót, különleges vir lág rajzolódik ki előttünk. Színes, mint maga az élet; változatos, izgalmas, dir csőséggel és szomorúsággal teli, mint maga a történelem.
Utazásai során természetesen a Szentföldet is érinti. Meglátogatja az Atyák földjének kiemelkedő helységer it. Látogatásának fókuszában termér szetesen Jeruzsálem is megtaláltatik. A világ zsidóságának mindenkori legr szentebb helye, ahol egykoron a két jer ruzsálemi Templom állott. Cion maga, ahonnan a Tóra szétáradt, és tanításar inak lenyűgöző összességével áldóan hatott a világ eszmevilágára. Hatott népünk, közösségünk, vallásunk, s az egész világ szellemi arculatára.
Tudelai Benjámin távol a Koteltól, a Siratófaltól megáll, és elemi erővel tőr fel benne az érzelem, amelynek írásba foglalt lenyomatát könyve őrizte meg:
„A Nyugati fal, a Szentély legr szentebb fala volt, és ezt a falat az Irgalom Kapujának nevezték, s oda jönnek a zsidók, hogy segítségért imádkozzanak.”
A Sáár háRáhámim, az Irgalom kar puja elnevezés más értelemben is jól ismert. Hiszen az Irgalom Kapuja Jer ruzsálem híres, több évszázados, nyolc kapujának egyikének elnevezése is. Jeruzsálem Óvárosának keleti részén található. Jóval az ottomán megszállás előtt a VII. században kezdték építer ni. E híres portál északi szárnyának a neve Sáár háTsuvá, azaz a Megtér rés Kapuja. A dél felé eső részének a neve Sáár háRáhámim, az Irgalom Kapuja. A zsidó hagyomány szerint a Sáár háRáhámim, az Irgalom Kapuján keresztül érkezik majd el a Messiás, és hozza el a megváltást.
A legenda szerint első Szulimán szultán, amikor hallotta a zsidók e felfogását, tanítását, befalaztatta a kapukat, és elé muzulmán temetőnek hagyott helyet.
E kettős kapuzat elnevezésének üzenetértékevan.Tsuvaamegtérésés Ráhámim az irgalom. A Megtérés tíz napjának gondolatai ezek. Megtérni az Örökkévalóhoz lélekben, gondolatr ban, érzelmekben, hitben.
Ráhámim, az irgalmasság, a szer retet gyönyörű fogalmát hangoztatr juk a fenséges napok áhítattal teli hangulatában.
2. Ilan Ramon, az első izraeli asztror nauta hősi halált halt társaival együtt a Columbia amerikai űrhajó fedélzetén. 2003. február 1rén, a leszállás megr kezdése előtt néhány perccel történt a szerencsétlenség, és az űrsikló mind a hét utasa az enyészetté lett. Közöttük a negyvennyolc éves izraeli pilóta is. Nem sokkal a tragédia bekövetkezr te előtt rádiótelefonon mondotta a következőt:
„Jól tudom, hogy utazásommal Izrav el egész népét képviselem itt az űrben. Különösképpen fontos ez, hiszen egy Soá túlélőjének leszármazottja vagyok, aki már Izraelben született. Nagyon sokan honfitársaim közül ezt az egész utazást úgy élik meg, mint egy álom megvalósulását.”
A világűrbe felvitte magával Izrael jelképeit. Többek között egy követ a Tel Avivri Egyetem szegélyzetéből, városának, Rámát Gánrnak zászlaját, szülőhelyének, Beer Sevának a zászr laját, egy miniatürizált Tóra tekercset, amelyet egy Auschwitzot túlélt és jelenleg Izraelben élő ember adott át neki, és néhány mezuzát.
Csodával határos módon Ramon naplója földet ért. A napló, amely ki volt téve az időjárás viszontagságar
inak, elképesztően magas hőnek és hidegnek, végül Texas Államának egyik faluja környékén landolt. Amir kor megtalálták azt, visszajuttatták a családnak. Harminchét oldal maradt meg. Ebből kettő látható az Izrael Múzeumban. A múzeum szóvivőjér nek szavaiból idézek:
„Ramon lemásolta naplójába a kidus imádságát, hogy fent a magasságokban is hangozzék el legszentebb imáink egyike. És a második, hogy küldje üdvözletét, mondhatnánk így is v jókívánságait v az egész földnek”.
Küldetéstudat vezette e nagyszer rű embert, aki a magasságokban is az imádság szavait mormolta, és úgy érezte, hogy onnan fölülről is bráchát (áldást), üdvözletet kell küldenie az egész földnek. Ramon írása, üzenete a ma emberéhez is szól. Akik nem kilor méterek százaival, nem több száz kilor méterrel a föld felett lebegünk, hanem itt élünk a mindennapok valóságár ban. Őriznünk kell az ősi imádságot, amellyel a hagyomány elkötelezetteivé válunk.
És ilyenkor a Nagy Ünnepek forr gatagában önmagunkért is imádkor zunk, közösségeinkért is, de „üdvözr letünket és jókívánságunkat küldjük az egész földnek”, annak reményében, hogy talán béke lesz a földön. Annak reményében, hogy végre nyugalom lesz az emberek körében. Hogy nem a fegyver, az erőszak és a terrorizmus, hanem a békesség, a nyugalom és a belső békesség lesz valamennyiünk osztályrésze.
Álom mindez? Lehet. De álmok nélkül nagyon nehéz élni.
Testvéreim figyelmébe a megtér rést, az irgalmasságot, a jócselekedet gyakorlását, az ősi imák elmondását, a benne lévő tartalmak átélését és az egész emberiség iránti felelősséget ajánlom.
Az ünnepek közeledtével szálljon fohászunk a Világ Alkotójához:
Mennyei Atyánk, Világ Alkotója, Izrael Szirtje és Megváltója! Tekints le reánk a magasságokból, fogadd el elr hangzott és elhangzó imádságainkat! Nyisd meg az ég kapuit imádságaink előtt, s írj be valamennyiünket az Élet Könyvébe! A Világ Alkotója részer sítse áldásban közösségeinket, asszor nyainkat, férfiúinkat, idősebbjeinket és fiataljainkat egyaránt! A Világ Alr kotójának áldása legyen Izraelen, a vir lág zsidóságán, az egész emberiségen! Sáná tová tikátévu vetéchátému! Ler gyen osztályrészünk a békés, nyugodt, áldott új esztendő!
Prof. Dr. Schőner Alfréd rabbi
5772. ELUL 26.
