Iránnak a nukleáris programjával kapcsolatos döntését a „költség-haszon megközelítés” határozza meg, ezért van rá esély, hogy a diplomácia befolyást gyakoroljon a Teheránban meghozandó döntésekre – jelentette ki keddi szenátusi meghallgatásán James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója.
„Úgy ítéljük meg, hogy a nukleáris kérdésekben az iráni döntéshozatalt a költség-haszon megközelítés határozza meg, ami lehetőségeket kínál a nemzetközi közösségnek Teherán befolyásolására” – mondta Clapper, aki 16 amerikai hírszerző szolgálat működésének koordinátora. Véleménye szerint az iszlám köztársaság ellen bevezetett legújabb, az iráni központi bankot érintő amerikai szankcióknak erősebb hatásuk lesz a korábbiakénál, de azt nem várják tőlük, hogy a teheráni vezetés bukásához vezessenek.
Irán nyitva tartja a nukleáris fegyverek kifejlesztésének opcióját, de az amerikai hírszerzés még nem tudja, hogy rászánja-e magát erre a lépésre.
„Irán műszaki fejlődése, különösen az urándúsítás terén, megerősíti azt a következtetésünket, hogy Iránnak adott a tudományos, műszaki és ipari kapacitása ahhoz, hogy végül nukleáris fegyvereket állítson elő” – jelentette ki Clapper a szenátus hírszerzési bizottsága előtt. Rámutatott: politikai akarat kérdése, hogy így tesz-e. Hangsúlyozta: Irán műszakilag képes rá, hogy a fegyvergyártáshoz elegendő magasan dúsított uránt állításon elő.
Clapper kijelentette: a Szaúd-Arábia washingtoni nagykövetének meggyilkolására irányuló, tavaly októberben leleplezett, feltételezett iráni összeesküvés arra enged következtetni, hogy Teherán „továbbra is kész” merényletet elkövetni az Egyesült Államok ellen. Szerinte a leleplezett terv arra utal, hogy „néhány iráni hivatalos személy – köztük Ali Hamenei legfelsőbb vezető – változtattak számításukon és most nagyobb a hajlandóságuk arra, hogy az Egyesült Államokban intézzenek támadást, válaszul azokra a vélt vagy valós amerikai akciókra, amelyek a rezsimet veszélyeztetik”.
Clapper szerint Washingtont az is aggasztja, hogy Irán külföldön támadást indíthat amerikai vagy szövetséges célpontok ellen. Úgy vélekedett, Teherán további lépéseit az fogja meghatározni, hogy az ország vezetői miként értékelik a feltételezett merényletterv következményeit és Washington álláspontját.
Irán megpróbál hasznot húzni az „arab tavaszból”, de amerikai megítélés szerint ezt a törekvését eddig korlátozott siker kísérte. Teheránt jelenleg a legjobban a szíriai helyzet aggasztja, mert egy ottani vezetésváltás súlyos stratégiai veszteséget okozna a számára.
Az amerikai hírszerzés úgy ítéli meg, hogy a szíriai helyzet nem fog gyorsan rendeződni, mert a rezsim és az ellenzék egyaránt eltökélten akarja a győzelmet és a jelek szerint „egyik oldal sem kész a kompromisszumra a kulcskérdésben”, vagyis abban, hogy hatalmon maradhat-e Bassár el-Aszad elnök.
Clapper elmondta, hogy az „arab tavasz” félelmeket szült a kínai vezetésben, aminek következtében Peking az elmúlt évtizedben példátlanul keményen lépett fel az elégedetlenekkel szemben. Ugyanakkor a világgazdaság helyzetével kapcsolatos aggodalmak megnövelték Kína ellenállását a külső nyomásgyakorlással szemben, valamint felerősítették az amerikai szándékokkal kapcsolatos gyanakvást. A kémfőnök hangoztatta, hogy Kína folytatta ugyan a nemzeti valuta, a renminbi szerény felértékelésének politikáját, de a távol-keleti ország fizetőeszköze így is jelentősen alulértékelt maradt.
Az amerikai hírszerzés értékelése szerint az észak-koreai csúcsvezetés legalább rövid távon Kim Dzsong Un hatalomra kerülése után is egységes marad, ekként próbálva meg elejét venni a nyugtalanságnak és védelmezve saját érdekeit. Clapper emlékeztetett rá, hogy a kommunista rezsim 2006 októberében és 2009 májusában nukleáris kísérletet hajtott végre, ezért amerikai megítélés szerint nukleáris fegyverekkel rendelkezik.
James Clapper szerint Phenjan úgy tekint erre a nukleáris kapacitására, mint az elrettentésre, a saját nemzetközi tekintélyének emelésére és a zsaroló diplomáciájának alátámasztására szolgáló eszközre, s azt csak korlátozott körülmények között vetné be.
Amerika a következő években is a legfontosabb fenyegetésnek fogja tekinteni a kínai, az orosz és az iráni hírszerzést. A hírszerzési értékelés szerint amíg Peking és Moszkva „agresszív” emberei a gazdasági kémkedésben sikeresek, addig Teherán hírszerző tevékenysége, beleértve a kibernetikai képességek területét is, mind mélységében, mind pedig komplexitásában „drámaian megnövekedett”. Clapper elmondta, hogy külföldi kémszolgálatok támadást intéztek mind titkos, mind pedig nyílt amerikai komputerhálózatok ellen, s vélhetően számos behatolásuk észrevétlen maradt.
A hírszerzési igazgató szerint az elkövetkező két-három év „kritikus átmeneti időszak” lesz a terrorfenyegetés kérdésében, különösen az al-Kaida és a hasonló beállítottságú csoportok részéről. Clapper úgy vélekedett, hogy folytatódni fog az al-Kaida vezetésében a decentralizálódási folyamat, s hogy az Oszama bin Laden köré szerveződött mag operatív jelentősége csökken. A terrorelhárítás folytatódó nyomása alatt a csoport néhány éven belül részekre szakadhat.
Clapper szerint bin Laden likvidálásával a „globális dzsihádista mozgalom” elvesztette legszimbolikusabb vezetőjét és sokan nem vetik alá magukat az új vezér, Ajman al-Zavahri parancsainak.
James Clapper kijelentette: arról nem született még döntés, hogy a tálibokkal most kezdődő béketárgyalások tárgyát képezze-e öt, a guantánamói bázison fogva tartott, veszélyes tálib fogoly szabadon bocsátása.
