Orbán nem szeretné, ha elnöki rendszer felé mozdulna az ország

Orbán Viktor ezt pénteken, az ATV Egyenes beszéd című műsorában mondta, ahol arról is szólt: nem híve népszavazásnak az új alkotmány kérdésében.

 

 

 

 

 


Orbán nem szeretné, ha elnöki rendszer felé mozdulna az ország – ATV

 Budapest, 2010. július 23., péntek MTI/BPI A miniszterelnök nem szeretné, ha Magyarország az elnöki rendszer felé mozdulna el.

Orbán Viktor ezt pénteken, az ATV Egyenes beszéd című műsorában mondta,
ahol arról is szólt: nem híve népszavazásnak az új alkotmány kérdésében.
Szerinte „szinte alig van esély” arra, hogy a bankadót az ügyfelekre hárításák át.

 A műsorban emlékeztették Orbán Viktort, hogy tavaly novemberben
egyszeri, nagyarányú adócsökkentést ígért az ATV-ben, majd azt
kérdezte tőle a műsorvezető, hogy ez mikor valósul meg. A
miniszterelnök válaszában kitért arra, hogy a kis- és
középvállalkozások nyereség után fizetendő társasági adóját 19-ről
10 százalékra csökkentik évi 500 millió forintos nyereség alatt.
„Oda vittük le az adót, hogy ne legyen érdemes csalni” –
fogalmazott. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy bevezették az
adórendszeren kívüli jövedelem fogalmát, és arra, hogy meg akarják
valósítani Közép-Európa legversenyképesebb, 16 százalékos
személyijövedelemadó-rendszerét.
 Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, ezt kombinálnák a családi
adózással, számokat azonban nem mondott, azok ugyanis – mint
folytatta – attól függnek, hogy az egykulcsos adórendszerre hány év
alatt áll át az ország. Hangsúlyozta, úgy kell átállni –
valószínűleg „két, két és fél lépésben” -, hogy közben ne legyenek
vesztesek.
 A szakszervezetekkel való egyeztetésre utaló felvetésre Orbán
Viktor azt mondta: szinte minden kérdésben egyeztetnek az
érdekvédőkkel, augusztusban pedig összehívja az Országos
Érdekegyeztető Tanácsot is. A vitás kérdések közül az indoklás
nélküli felmondás ügyében úgy fogalmazott, indoklás nélkül lehet
távozni is. A kormányfő – mint mondta – azt tartja helyesnek, „ha
egyensúlyban vannak a dolgok”.
 A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatott
tárgyalásokkal összefüggésben elmondta: az IMF-szerződés októberi
lejárta után már nem kell tárgyalni a valutaalappal, mert nem
akarnak hitelt igénybe venni az IMF-től. A magyar gazdaságot a
piacról kell finanszírozni – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy az
elővigyázatossági hitelkeretet sem akarják-e biztosítani, Orbán
Viktor azt válaszolta: „egyelőre nem tűnik úgy”, hogy szükség volna
rá.
 Az EU-t érintően megjegyezte, a költségvetési hiánynak 3 százalék
alatt kell lennie, az unió azonban még nem döntött, hogy ezt a
szintet mennyi idő alatt kell elérni. Akármit dönt is azonban az EU,
„amit elfogad általános szabályként, Magyarország is azt fogja
betartani” – jelentette ki.
 Megerősítette, hogy a bankadó ügyében akadtak el az
IMF-tárgyalások, szerinte ugyanis a valutaalappal nem kell tárgyalni
a bankadóról. Az EU-t illetően hozzátette, a közösségben minden
állam most vezeti be a bankadót, és mindenhol nagy viták vannak. Az
uniónak ahhoz van köze, amit vállaltunk, és ami közös európai ügy –
jegyezte meg.
 A bankadó – amelynek összege két évig biztosan nem lesz kevesebb –
majdani kivezetéséről azt mondta, nem oda fognak visszatérni, mint
az adónem előtti időben, hanem „egy európai középmértékre” lehetne
beállítani azt a harmadik év végére. A kormányfő véleménye szerint a
bankadónak az ügyfelekre való áthárítására „szinte alig van
esély”.
 Az interjúban szóba került Kósa Lajosnak, a Fidesz ügyvezető
alelnökének és Szijjártó Péternek, a miniszterelnök szóvivőjének
néhány héttel ezelőtti nyilatkozata, amellyel kapcsolatban Orbán
Viktor közölte: nem a mondatokkal van a baj, hanem a magyar gazdaság
állapotával. „Azt ne hányjuk senkinek a szemére, hogy igazat mond” –
emelte ki, hozzáfűzve: ha a 29 pontból álló akcióterv lépéseit nem
jelentik be, akkor a magyar gazdaság tényleg abba a helyzetbe
sodródott volna, mint amit Kósa Lajos leírt.
 Arra a kérdésre, hogy lesz-e népszavazás az új alkotmány
kérdésében, úgy válaszolt, nem gondolja, de döntés még nem született
róla. „Nem vagyok a híve” – ismertette saját álláspontját, amely
szerint azért választják meg a képviselőket, hogy a mindenkire
tartozó fontos kérdésekben döntsenek, és csak kivételes esetben
forduljanak vissza a választókhoz.
 „A parlamentáris hagyományt szeretném folytatni Magyarországon,
(…) ha elkezdünk népszavazást kiírni, mondjuk, az alkotmány
kérdésében, akkor meg fogunk indulni az elnöki rendszer felé, és én
nem szeretném, ha Magyarország az elnöki rendszer felé mozdulna el”
– jelentette ki.
 Azzal kapcsolatban, hogy Kövér László megválasztott házelnök az
MTI-nek adott interjúban egyebek mellett arról beszélt, hogy
szakaszosabb ülésezési rendet vezetne be, Orbán Viktor úgy reagált:
erről még semmilyen fórumon nem volt szó. A háromhetes ülésezési
rendet firtató kérdésre azt mondta: ez éppen az a kérdéskör,
amelynek esetében nem kell feltétlenül alkalmazni a kétharmadot. Ha
a Ház többi tagja úgy gondolja, a mostani ülésrend megfelelő,
maradjon így, ha nem, „akkor alakítsuk át” – jegyezte meg.