Az Élet Menete
politikus szemmel
Az Élet Menete politikus szemmel
A Terror Háza Múzeum holokauszt megemlékezésén a megemlékezők között két olyan arcot is felfedeztünk, akiket politikai ellenfeleik és a média gyakran támadott már markáns nyilatkozataik miatt: Semjén Zsolt országgyűlési képviselő, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke és Balog Zoltán a Parlament Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil és Vallásügyi Bizottságának elnöke, akit vannak, akik antiszemitizmussal vádolnak, mások pedig túlzott zsidó barátsággal. Ketten együtt exkluzív interjút adtak , beszélgetésünk során arra a sokakat foglalkoztató és megosztó kérdésre kerestem választ, hogy vajon tényleg félni kell e két politikustól és nézeteiktől? Közvetlenül a megemlékezés után beszélgetettem a két honatyával:
Semjén Zsolt: A megrendültség a hangsúlyos érzés a szívemben. Amikor a történelem tragédiáját egy megemlékezésen felidézik, maga a történelem szava szólal meg és amellett hogy emlékezünk, levonjuk a múlt tanulságait is. Számomra különös megerősítést adott a zsidó mentésben jeleskedő Sztehlo Gábor életútja és a kifüggesztett Márai Sándor-idézet: „A horogkereszttel szemben áll az egyszerű kereszt.” A XX. század nagy tanulsága, hogy az Istenellenes ideológia embertelen és az emberellenes ideológia istentelen-legyen ez a nácizmus vagy a bolsevizmus. Emberként és különösen keresztény emberként küldetésünk az, hogy az ilyen ideológiáknak ellene mondjunk.
Balog Zoltán: A szó legjobb értelmében kötelességet teljesítünk, amikor megemlékezünk olyan dolgokról, amelyeknek egyáltalán nem szabadott volna megtörténniük, mégis bekövetkeztek. A mai alkalommal talán azért volt egy kicsit könnyebb itt lenni, mert Sztehlo Gábor személyében egy olyan emberre, lelkészre emlékezhettünk, aki megértette a Biblia üzenetének lényegét. Ahogy Szabó püspök úr is mondta: vagy mindannyian testvérek vagyunk, vagy ha csak ha egyetlen embert is nem tekintenek ember-testvérnek, akkor utána már nincs megállás… Ezt láttuk 1944-ben Magyarországon és a kommunizmus ideje alatt. Mindkét diktatúrát egyforma határozottsággal el kell ítélnünk, és azért kell, kötelességünk itt megjelenni, hogy mindenki lássa: ezeknek a diktatúráknak nem lehet a magyar történelemben folytatása.
-Önök szerint a rasszizmus elleni harcnak aktualitása a mai Magyarországon?
Balog Zoltán: Két külön dologról van szó. Sajnos vannak olyan, emberek, akik részben politikai haszonszerzésből, részben elkeseredettségből, ostobaságból vagy tudatlanságból megpróbálják a zsidóságot, vagy éppen a cigányságot saját nyomorult helyzetük okaivá tenni. Akiket meg lehet győzni arról, hogy ez tévút, azokat meg kell győzni. A meggyőzhetetlenek irányába pedig világossá kell tenni, hogy Magyarországon ezek az eszmék nem elfogadhatóak.Nyugat-Európában a pártok egységre, konszenzusra tudtak jutni és közösen lépnek fel.
Semjén Zsolt: Két tévedés van, a rasszizmus bagatelizálása és hiszterizálása. A magyar társadalomban sajnos bizonyos rasszizmus, antiszemitizmus mindig is volt és nagy valószínűséggel lesz is. Fel kell lépni ellenük…
SZIP: Elnézést hogy megszakítom, de a nemzeti radikálisok mindig arra hivatkoznak, hogy ők a „keresztény nemzeti oldal” képviselői. Erről önök, mint hívő emberek mit gondolnak?
-Ennek a szöges ellentéte az igaz. Egyébként szerintem a nemzeti radikalizmus és a szélsőjobboldaliság nem mindig ugyanaz. Attól mert valaki nemzeti radikális, nem biztos, hogy szélsőjobboldali és antiszemita. Mélységes meggyőződésem, hogy a kereszténység és a kereszténydemokrácia per definicionem szemben áll mind a nácizmussal, mind a bolsevizmussal, mert mind a kettő új pogány ideológia.
Visszatérve alapkérdésre, azért gondolom, hogy helyesek és jók ezek a megemlékezések, mert világossá kell tenni, hogy vannak olyan kérdések, amelyek túl vannak a politikán és amelyekben nem lehet maszatolni. Ezért fontos, hogy minden egyház és politikai erő letegye a névkártyáját és képviseltesse magát az ilyen emlékrendezvényeken. Fontos hogy megértsék, ami a rasszizmusnak akár csak a stichjét viseli, nem fér bele számunkra a normalitásba.
SZIP: Sokak szerint egyre radikalizálódik a magyar közélet. Önök szerint ez igaz?
Semjén Zsolt: Bizonyos radikalizálódás tapasztalható, de nem rasszista értelemben, hanem azért, mert az ország egyre tragikusabb és abszurdabb helyzetben kerül.
Amikor 3 millió ember él a létminimum közelében és sok százezren nem tudják fizetni közműszámláikat, akkor naivitás lenne azt gondolni, hogy ne éleződnének ki a politikai csaták. Az egyre elviselhetetlenebb társadalmi helyzet miatti tiltakozásokat, tömegrendezvényeket azonban semmilyen szempontból sem szabad összekeverni az antiszemitizmussal. Világossá kell ezenkívül tennünk, hogy a jobbközép és a szélsőjobb között elválaszthatatlan betonfal van. Az egész magyar kereszténydemokrácia története erről szól, pártom elődjét, a Barankovics Pártot éppen a nyilasokkal szemben hozták létre 1944-ben és a kommunistákkal szemben élesztették újra 1956-ban.
SZIP: eszerint a Jobbikos és MIÉP-es szavazatokra sem tartanak igényt?
-Mit ért ezen a kérdésen? Én miépes szavazatokról nem tudok, csak emberekről, akik esetleg a MIÉP-re vagy a Jobbikra szavaznának. Ezen szavazók egy részét érzelmi motivációk viszik ebbe az irányba, nem pedig valami határozott ideológia.
Azt kell megértetni velük, hogy a szélsőjobbra való szavazás nem visz előre, sőt sehova. Másrészt pedig gyengíti a mérsékelt jobboldali kormány esélyeit, ezek elveszett szavazatok. Köztünk és a szélsőségesek között így politikai harc is van, hiszen minden radikális vagy szélsőséges szavazat a jobbközepet gyengíti, így sem az érdekek, sem az értékek szempontjából nem egy oldalon állunk.
A Terror Háza előtti tartott megemlékezés végén a szervezők külön felhívták a figyelmet, hogy nemsokára kezdődik az Élet Menete és oda is várnak mindenkit.
Szilágyi Iván Péter
BPI
