„a Holokauszt, és a meggyilkolt áldozatok emléke úgy él bennünk, mint Európa és saját személyes történetünk minden más fontos mozzanata” (…) „az emlékezők felelőssége ma talán nagyobb, mint valaha. A harc a felejtés ellen ugyanis nem más, mint a mindenkori elnyomás, a kirekesztés, a megbélyegzés, a zsarnokság elleni szakadatlan küzdelem” – írta az emlékezőknek szóló táviratában Gyursány Ferenc miniszterelnök, aki más elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a rendezvényen.
Az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadításának 62. évfordulójára emlékeztek szombaton Budapesten, a Holokauszt nemzetközi emléknapján,, a Holokauszt Emlékközpont rendezvényén közjogi méltóságok és a diplomáciai testületek képviselői is megjelentek.
Ugyancsak táviratban üzent Orbán Viktor, volt miniszterelnök és Hiller István oktatási és kulturális miniszter. A Fidesz elnöke szerint „62 év telt el, de a holokauszt pusztítását mégsem tudtuk feldolgozni, hiszen a magyar kultúra és a magyar élet még ma, ennyi idő után is szédül a vérveszteségtől”.
„Aki nem hajlandó emlékezni a vészkorszakra, az majdnem akkora bűnt követ el, mint az, aki megtörténtét tagadja” – fogalmazott az emlékezőknek küldött levelében Hiller István, az MSZP elnöke.
Az emlékezés hivatalos szónoka Joanna Stempinska lengyel nagykövet volt, aki beszédében az emlékezés és az emlékeztetés kötelességére, az intolerancia, a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni következetes fellépésre szólított fel, valamint élesen elítélte a történelem relativizálását.
A rendezvény hivatalos vendégei – így Sólyom László köztársasági elnök, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a német, az amerikai, az izraeli és az orosz nagykövet – több más emlékezővel együtt ott volt még Fónagy János, a Fidesz és Pettkó András, az MDF politikusa – az esemény végeztével mécseseket helyeztek el a vészkorszak áldozatainak emlékfalánál.
A köztársasági elnök a rendezvényről távozva a Páva utcai emlékközponttól a Petőfi híd pesti oldalánál lévő Nehru-parkhoz indult tovább, ahol koszorút helyezett el a náci népirtás roma áldozatainak emlékművénél.
A Holokauszt emlékközpont állandó és időszaki kiállításait tárlatvezető irányításával, a nap folyamán térítésmentesen nézhetik meg az érdeklődők.
Január 27-ét az ENSZ közgyűlése nyilvánította 2005 novemberében nemzetközi emléknappá. 1945-ben ezen a napon szabadították fel a szovjet csapatok az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort. Az egyhangú határozat hangsúlyozza „az emlékezés kötelességét” és a „tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosság történetét.
BreuerPress-info
Ugyancsak táviratban üzent Orbán Viktor, volt miniszterelnök és Hiller István oktatási és kulturális miniszter. A Fidesz elnöke szerint „62 év telt el, de a holokauszt pusztítását mégsem tudtuk feldolgozni, hiszen a magyar kultúra és a magyar élet még ma, ennyi idő után is szédül a vérveszteségtől”.
„Aki nem hajlandó emlékezni a vészkorszakra, az majdnem akkora bűnt követ el, mint az, aki megtörténtét tagadja” – fogalmazott az emlékezőknek küldött levelében Hiller István, az MSZP elnöke.
Az emlékezés hivatalos szónoka Joanna Stempinska lengyel nagykövet volt, aki beszédében az emlékezés és az emlékeztetés kötelességére, az intolerancia, a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni következetes fellépésre szólított fel, valamint élesen elítélte a történelem relativizálását.
A rendezvény hivatalos vendégei – így Sólyom László köztársasági elnök, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a német, az amerikai, az izraeli és az orosz nagykövet – több más emlékezővel együtt ott volt még Fónagy János, a Fidesz és Pettkó András, az MDF politikusa – az esemény végeztével mécseseket helyeztek el a vészkorszak áldozatainak emlékfalánál.
A köztársasági elnök a rendezvényről távozva a Páva utcai emlékközponttól a Petőfi híd pesti oldalánál lévő Nehru-parkhoz indult tovább, ahol koszorút helyezett el a náci népirtás roma áldozatainak emlékművénél.
A Holokauszt emlékközpont állandó és időszaki kiállításait tárlatvezető irányításával, a nap folyamán térítésmentesen nézhetik meg az érdeklődők.
Január 27-ét az ENSZ közgyűlése nyilvánította 2005 novemberében nemzetközi emléknappá. 1945-ben ezen a napon szabadították fel a szovjet csapatok az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort. Az egyhangú határozat hangsúlyozza „az emlékezés kötelességét” és a „tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosság történetét.
BreuerPress-info
