Az Egyesült Államok által kezdeményezett határozati javaslatot beterjesztését a brit hírügynökség jelentése szerint 103 tagország támogatta, és egyhangúlag, szavazás nélkül, vagyis konszenzus alapján fogadták el, a 192 tagállam közül csak Irán határolta el magát tőle, mondván, az csupán „politikai gyakorlat”.
Az ENSZ Közgyűlése a holokauszt-tagadást elítélő határozatot fogadott el pénteki ülésén, néhány héttel azután, hogy Irán a náci népirtást megkérdőjelező személyeknek felszólalási lehetőséget adó konferenciát rendezett Teheránban.
A határozat „arra ösztönöz minden tagországot, hogy fenntartás nélkül utasítsa el a holokausztnak, mint történelmi ténynek a tagadását annak minden formájában , akár teljes, akár részleges tagadásról vagy bármilyen, ilyen irányú tevékenységről van szó.”
A szöveg bevezetésében hangsúlyozza, hogy a holokauszt tagadására irányuló próbálkozások veszélye abban van, hogy ezeknek a szörnyű eseményeknek, mint történelmi ténynek a tagadása növeli annak eshetőségét, hogy újra megtörténjenek.
A határozatot, bár az egyetlen országot sem említ név szerint, Irán magatartása miatt kezdeményezték, amint arra több diplomata is rámutatott, emlékeztetve arra, hogy egyes teheráni vezetők, különösen Mahmúd Ahmadinezsád elnök többször is tagadták a holokauszt megtörténtét. Ahmadinezsád legutóbb kedden nevezte „koholmánynak” a holokausztot és ismét azt jósolta, hogy Izrael állam „darabokra fog hullni”. Irán decemberben Teheránban nemzetközi konferenciát rendezett a holokausztról, számos országból érkezett holokauszt-tagadó részvételével.
Hoszein Gharibi iráni ENSZ-nagykövet a Közgyűlés előtt kijelentette: országa szerint „semmilyen népirtást nem lehet igazolni, és nem igazolható az sem, hogy egyesek – mindenekelőtt az izraeli rendszer – a múlt bűneit használja fel ürügyül arra, hogy újabb népirtást hajtson végre.” Dan Gillerman izraeli nagykövet válaszában hangsúlyozta: míg a világ nemzetei azért gyűltek össze, hogy megerősítsék a holokauszt történelmi tényét azzal a szándékkal, hogy soha többé ne történhessen meg, a Közgyűlés egyik tagja arra használja fel a lehetőséget, hogy saját népirtó elveit hirdesse.
Az ENSZ-közgyűlés határozatainak nincsen olyan kötelező érvénye, mint a Biztonsági Tanács döntéseinek, értékük inkább erkölcsi és jelképes erejű. A világszervezet 2005-ben nyilvánította január 27-ét, az auschwitz-birkenaui koncentrációs és megsemmisítő tábor felszabadulásának napját a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává.
BreuerPress-info
A határozat „arra ösztönöz minden tagországot, hogy fenntartás nélkül utasítsa el a holokausztnak, mint történelmi ténynek a tagadását annak minden formájában , akár teljes, akár részleges tagadásról vagy bármilyen, ilyen irányú tevékenységről van szó.”
A szöveg bevezetésében hangsúlyozza, hogy a holokauszt tagadására irányuló próbálkozások veszélye abban van, hogy ezeknek a szörnyű eseményeknek, mint történelmi ténynek a tagadása növeli annak eshetőségét, hogy újra megtörténjenek.
A határozatot, bár az egyetlen országot sem említ név szerint, Irán magatartása miatt kezdeményezték, amint arra több diplomata is rámutatott, emlékeztetve arra, hogy egyes teheráni vezetők, különösen Mahmúd Ahmadinezsád elnök többször is tagadták a holokauszt megtörténtét. Ahmadinezsád legutóbb kedden nevezte „koholmánynak” a holokausztot és ismét azt jósolta, hogy Izrael állam „darabokra fog hullni”. Irán decemberben Teheránban nemzetközi konferenciát rendezett a holokausztról, számos országból érkezett holokauszt-tagadó részvételével.
Hoszein Gharibi iráni ENSZ-nagykövet a Közgyűlés előtt kijelentette: országa szerint „semmilyen népirtást nem lehet igazolni, és nem igazolható az sem, hogy egyesek – mindenekelőtt az izraeli rendszer – a múlt bűneit használja fel ürügyül arra, hogy újabb népirtást hajtson végre.” Dan Gillerman izraeli nagykövet válaszában hangsúlyozta: míg a világ nemzetei azért gyűltek össze, hogy megerősítsék a holokauszt történelmi tényét azzal a szándékkal, hogy soha többé ne történhessen meg, a Közgyűlés egyik tagja arra használja fel a lehetőséget, hogy saját népirtó elveit hirdesse.
Az ENSZ-közgyűlés határozatainak nincsen olyan kötelező érvénye, mint a Biztonsági Tanács döntéseinek, értékük inkább erkölcsi és jelképes erejű. A világszervezet 2005-ben nyilvánította január 27-ét, az auschwitz-birkenaui koncentrációs és megsemmisítő tábor felszabadulásának napját a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává.
BreuerPress-info
