„A kormányváltás megtörtént, de a rendszerváltás megakadozik” – Varju László a DK helykereséséről
A Pirkadat október 9-i adásában M. Kende Péter Varju Lászlóval, a Demokratikus Koalíció elnökével beszélgetett a párton belüli generációváltásról, a DK kommunikációs lehetőségeiről, az alkotmányozásról és a nyugdíjrendszerről. Varju szerint a pártnak ma egyszerre kell viszonyulnia a korábbi rendszerhez és az új kormányhoz, miközben önálló politikai karakterét is meg kell őriznie.
Fiatalabb generáció lépett be a politikába
Varju László szerint a DK-ban már zajlik a generációváltás. Új, fiatalabb politikusok jelentek meg az elnökségben és az önkormányzati munkában is, akik korábban országgyűlési képviselőjelöltként vagy helyi képviselőként is szerepet vállaltak.
Úgy fogalmazott, ezek az emberek elsősorban azoknak szeretnének képviseletet adni, akik a munkájukból élnek. A párt számára most az a kihívás, hogyan tudja ebben az új, rendkívül gyors és impulzív kommunikációs térben megtartani a figyelmet.
Nem akar minden pillanatban megszólalni
Varju szerint a mai politika folyamatos jelenlétet kíván, ugyanakkor a DK-nak nem kell minden egyes ügyben azonnal megszólalnia.
„A kormányváltás megtörtént” – mondta, és hozzátette: szerinte az ország jobb helyzetben van, mint fél évvel korábban. Ugyanakkor úgy látja, a rendszerváltás folyamata elakadozik, ezért a DK feladata az, hogy erre hívja fel a figyelmet.
A párt egyszerre próbál jelen lenni az utcán, a közösségi médiában és – ha erre lehetőséget kap – a közpénzből fenntartott médiában is.
A rendszerhasználati díjat megszüntetnék jelenlegi formájában
Varju konkrét példaként az energia rendszerhasználati díját említette. Szerinte annak jelenlegi formája „abszolút igazságtalan és elfogadhatatlan”, ezért a DK változtatást sürget.
Ezt olyan ügynek nevezte, amelyben a párt utcai jelenléttel és közösségi felületeken is próbál nyomást gyakorolni.
Azt mondta, az Európai Magyarország nevű Facebook-csoport is fontos vitafelület számukra.
Hatályon kívül helyeznék az Alaptörvényt
M. Kende Péter az alkotmányozási folyamatra is rákérdezett. Varju szerint a DK kiindulópontja egyértelmű: a jelenlegi Alaptörvényt hatályon kívül kell helyezni.
Hozzátette, nemcsak maga az Alaptörvény, hanem több mint harminc sarkalatos törvény is a korábbi rendszer működését támasztja alá, és ezekhez is hozzá kell nyúlni.
A Demokratikus Koalíció novemberre konferenciát tervez szakértőkkel arról, milyen alapelveknek kellene szerepelniük egy új alkotmányban.
Szociális jogokat is alkotmányos szintre emelne
Varju azt mondta, számára különösen fontos, hogy az új alkotmány a munkából élők helyzetét is erősebben védje.
Ide sorolta a megélhetés, a lakhatás, az egészségügy és a nyugdíj kérdését. Szerinte olyan rendszert kell kialakítani, amelyben az egészségügyi ellátáshoz nem elsősorban a magánszektoron keresztül lehet hozzáférni, és a társadalombiztosításnak tényleges biztonságot kell nyújtania.
Az európai elkötelezettséget is olyan alapelvként említette, amelyet hosszú távon stabilan kellene rögzíteni.
A DK magát kettős ellenzékben látja
Arra a kérdésre, hogy együttműködnek-e más baloldali vagy szociáldemokrata pártokkal, Varju azt mondta, a korábbi ellenzéki pártok jelentős része szerinte beolvadt a Tisza struktúrájába.
Úgy fogalmazott, a DK maradt talpon önálló szereplőként, és ma „kettős ellenzékben” politizál: egyszerre viszonyul kritikusan az előző rendszer örökségéhez és a Tisza-kormány működéséhez.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy konstruktív ellenzéki magatartást szeretnének követni, vagyis nemcsak bírálni, hanem konkrét javaslatokat is tenni.
Bérkövető nyugdíjemelést követelnek
A nyugdíjak kérdését Varju az egyik legfontosabb társadalmi ügynek nevezte. A DK szerint vissza kellene térni a vegyes indexáláshoz, amely az infláció mellett a bérek alakulását is figyelembe veszi.
Úgy látja, enélkül a nyugdíjasok folyamatosan leszakadnak az aktív keresőktől.
„A nyugdíjasok évről évre szegényebbek lesznek” – fogalmazott, és hozzátette: a párt kifejezett programja a bérkövető vegyes indexálás visszaállítása.
Mi történjen a politikusokkal mandátum után?
A beszélgetés végén M. Kende Péter a volt országgyűlési képviselők megélhetésére kérdezett rá.
Varju szerint teljesen természetes, hogy aki időszakosan közéleti szerepet vállal, annak a mandátuma után is dolgoznia kell, családot kell eltartania, és vissza kell térnie korábbi szakmájához vagy új munkát kell keresnie.
Azt tartaná elfogadhatatlannak, ha valakit korábbi politikai szerepvállalása miatt kiszorítanának a munkaerőpiacról. Szerinte egy demokratikus társadalomban ennek nem szabadna megtörténnie.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
