„Nézzük meg helyi szinten, mit tettek” – Ujházi Lóránd az antiszemitizmus régi és új formáiról
A Pirkadat október 8-i adásában Breuer Péter Dr. Ujházi Lóránd katolikus pappal és egyetemi tanárral beszélgetett az antiszemitizmus történeti és mai formáiról, valamint egy készülő kutatássorozatról, amely azt vizsgálja, hogyan viselkedtek a közép-európai katolikus közösségek a vészkorszak idején. Szóba került a Vatikán szerepe, a helyi egyházi gyakorlatok jelentősége, a nyugat-európai tapasztalatok és a modern antiszemitizmus, illetve anticionizmus kérdése is.
Nem ugyanaz történik Rómában és helyi szinten
A beszélgetés abból indult ki, mennyire eltérően érvényesülhetnek a Szentszék dokumentumai a világ különböző pontjain. Ujházi hangsúlyozta, hogy egy enciklika elsősorban lelki és morális útmutatás, ezért annak helyi megvalósítása igen különböző lehet.
Vannak ugyanakkor jogilag kötelező egyházi dokumentumok is. A különbség azért fontos, mert a kutatásban éppen azt akarják feltárni, hogy a központi állásfoglalásoktól függetlenül vagy azokkal összhangban mit tettek ténylegesen a helyi püspökségek, plébániák és katolikus közösségek.
A vészkorszak helyi egyházi reakcióit hasonlítják össze
Ujházi szerint Nyugat-Európában már készültek olyan összehasonlító kutatások, amelyek például a belga és a holland katolikus egyház magatartását vetették össze.
A közép-európai programban hasonló módszerrel indulnak el. Elsőként a szlovák kollégákkal vizsgálják meg a katolikus egyház szerepét a korszakban, majd a magyarországi helyzettel vetik össze.
Később Románia, Szerbia és Horvátország is bekerülhet a kutatásba. Románia esetében külön figyelmet kaphat a görögkatolikus és a latin katolikus közösség, valamint az ortodox egyház szerepe.
Egészen a plébániákig szeretnének lemenni
A tervezett kötet egyik fő újdonsága az összehasonlítás lenne. Ujházi szerint nem különálló országos tanulmányokat szeretnének egymás mellé tenni, hanem közös szempontok alapján vizsgálni, hol milyen segítség történt.
„Nézzük meg helyi szinten, mit tettek” – fogalmazta meg a kutatás lényegét.
A cél az, hogy lehetőség szerint számszerű adatokat is összegyűjtsenek: hány embert vagy családot segítettek, milyen intézményi vagy egyéni kezdeményezések működtek. Ha a források engedik, egészen plébániai szintig szeretnének lemenni, és feltárni az úgynevezett jó példákat.
A vatikáni levéltárak megnyitása időigényes folyamat
Breuer Péter arra kérdezett rá, miért tart ilyen sokáig bizonyos vatikáni források hozzáférhetővé tétele.
Ujházi szerint ebben elsősorban az időtényező játszik szerepet. A pápai levelezések és dokumentumok egy része hosszabb ideig zárt archívumban marad, majd fokozatosan válik kutathatóvá.
Hangsúlyozta, hogy a „titkos levéltár” elnevezés nem feltétlenül azt jelenti, hogy rendkívüli titkokat rejtenek, hanem történetileg az oda sorolt pápai anyagokat jelölte. Az archívumok egy részét idővel megnyitják a kutatók előtt.
A modern antiszemitizmus Nyugat-Európában is vizsgálatra szorul
A történeti kutatás mellett Ujháziék a mai antiszemitizmust is vizsgálják. Breuer Péter itt azt vetette fel, hogy ugyanazok a politikusok akár rövid időn belül is egészen eltérően fogalmazhatnak Izraelről vagy a zsidó közösségekről.
Franciaország példája kapcsán Ujházi óvatosan fogalmazott: szerinte a francia belpolitikai és társadalmi helyzet annyira sajátos, hogy azt elsősorban az ottani viszonyokat jól ismerő szakembereknek kell elemezniük.
A pápa legutóbbi franciaországi látogatásáról ugyanakkor azt mondta, több, a kormányzattal és a politikai berendezkedéssel szemben kritikus mondat is elhangzott, miközben a vallási közösségekkel való találkozások továbbra is az egyház hagyományos párbeszédre törekvő álláspontját tükrözték.
Breuer Péter a „zsidó közösség” kifejezés mellett érvelt
A beszélgetés közben nyelvi vita is kialakult. Ujházi az „izraelita közösség” kifejezést használta, mire Breuer Péter jelezte, hogy ő a „zsidó közösség” megnevezést tartja természetesnek és korszerűnek.
A műsorvezető hangsúlyozta: a „zsidó” szó nem sértő, hanem pontos megnevezés. Ujházi arra hivatkozott, hogy az „izraelita” kifejezés a közbeszédben és bizonyos szervezeti elnevezésekben ma is jelen van, de elfogadta, hogy a másik szóhasználat is indokolt.
Novemberben a globális dél kerül középpontba
A történeti antiszemitizmusról szóló konferenciasorozat pontos következő időpontja még nem hangzott el, Ujházi azonban elmondta, hogy novemberben nagyobb rendezvényt szerveznek a globális délről.
Ott azt vizsgálják majd, hogyan vesznek át vallási közösségek állami feladatokat olyan országokban, ahol az állam gyenge. Különösen az oktatás, a szociális ellátás és a társadalmi megbékélés kerül fókuszba.
Breuer Péter a beszélgetést azzal zárta, hogy az antiszemitizmus és a történeti egyházi szerep kérdései önmagukban is hosszabb műsort igényelnének, ezért Ujházi Lórándot később egy részletesebb beszélgetésre is visszavárják.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
