„Mégis kell a párbeszéd” – Platthy Iván az állam és az egyház viszonyáról
A Pirkadat október 7-i adásában M. Kende Péter Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkárral folytatta az állam és az egyház kapcsolatáról szóló beszélgetést. A korábbi műsorokra érkezett visszajelzésekből kiindulva szóba került egy újabb állam–egyház vegyes bizottság lehetősége, a szentszéki megállapodás felülvizsgálata, a katolikus egyház készülő körlevele és az is, hol húzódik a határ a papi megszólalás és a pártpolitizálás között.
Platthy szerint valódi igény van a párbeszédre
Platthy Iván arról számolt be, hogy a korábbi adások után többen is megkeresték telefonon, köztük volt diplomaták és más, a témát ismerő emberek. Sokan azt várták, hogy továbbviszi azt a korábbi felvetést, amely szerint az állam és az egyház között ismét szükség lenne egy vegyes bizottságra.
Úgy látja, harminc évvel ezelőtti tapasztalatai ma is használhatók lehetnek. Szerinte rendezni kellene azokat a kérdéseket, amelyek az egyházak államtól való pénzügyi függéséhez, az önálló gazdálkodáshoz és az államközi megállapodások gyakorlati érvényesüléséhez kapcsolódnak.
A kezdeményezés az egyház felől is elindulhatna
Platthy szerint a november eleji ad limina látogatás jó alkalmat teremthetne arra, hogy a magyar katolikus egyház maga is jelezze a Vatikánnak: vannak rendezetlen kérdések, amelyekkel érdemes lenne újra foglalkozni.
Felvetette, hogy elő lehetne venni a korábbi megállapodásokat, áttekinteni, mi valósult meg belőlük, mi nem, és milyen új elemekkel kellene kiegészíteni őket.
M. Kende Péter ugyanakkor arra kérdezett rá, mit válaszolna erre a pápa, ha azt kérdezné: a magyar egyház maga mit tett az elmúlt években a feszültségek enyhítéséért. Platthy szerint ez jogos visszakérdezés lenne, de éppen ezért lenne fontos, hogy a magyar püspöki kar most maga is kezdeményezőként lépjen fel.
A szentszéki megállapodást és mellékleteit is átnézné
Platthy külön kitért a szentszéki megállapodás mellékleteire. Elmondása szerint ezekben több száz, illetve több mint ezer ingatlan sorsa is szerepelt, és az elmúlt évtizedekben további ingatlanátadások történtek.
Szerinte érdemes lenne végignézni, hogyan változott a helyzet, mely tételeket érintették a későbbi döntések, és mindezt akár a parlament előtt is áttekinteni.
Úgy gondolja, egy ilyen nyilvános vizsgálat az egyházakkal szembeni bizalmatlanság enyhítését is szolgálhatná, mert világosabbá tenné, milyen megállapodások alapján, milyen vagyoni és pénzügyi viszonyok alakultak ki.
Október 19-én jön az új püspökkari körlevél
A műsorvezető a készülő katolikus püspökkari dokumentumról is kérdezett. Platthy elmondta, hogy az új körlevelet október 19-én hozzák nyilvánosságra.
Szerinte az anyag nem tekinthető egyszerűen az 1996-os körlevél folytatásának. Más szempontok szerint készült, és nem ugyanazokat a fejezeteket vizsgálja újra.
Platthy úgy látja, a dokumentum akkor tölthet be valódi szerepet, ha hozzájárul a hívők számának növeléséhez, az egyház önálló gazdálkodásának kialakításához és a tisztességes állam–egyház párbeszédhez.
Hol ér véget a prédikáció és hol kezdődik a pártpolitika?
A beszélgetés végén az aktuálpolitikai megszólalások kérdése került elő. M. Kende Péter azt vetette fel, hogy egy pap természetesen beszélhet közéleti ügyekről, de más kérdés, ha pártpolitikai irányba viszi a szentbeszédet.
Platthy szerint az ilyen esetek azért különösen problémásak, mert egy plébános prédikációja nem írhatja felül a magyar katolikus egyház egészének iránymutatását. A konkrét ügy kapcsán úgy fogalmazott: „Ez nem szentbeszéd volt.”
Arra is kitért, hogy ha egy papot már korábban is figyelmeztettek, akkor az egyházi vezetésnek további eszközei is vannak, például más helyre helyezheti, vagy korlátozhatja a prédikációs lehetőségét.
A pásztor feladata nem a nyáj szétszórása
Platthy szerint különösen káros, ha egy pap politikai alapon osztja meg saját közösségét. Egy olyan kijelentést is felidézett, amely szerint egy adott plébánia körzetében nincsenek egy bizonyos politikai párt támogatói.
Erre azt kérdezte: honnan tudhatná ezt egy pap? A gyónásból, a hívek személyes beszélgetéseiből vagy feltételezésekből? Szerinte az efféle kijelentések bizalmi problémát okoznak, és szembemennek a lelkipásztori szereppel.
„A pásztornak érdeke az, hogy a nyáj szétszéledjen?” – tette fel a kérdést.
Régi egyházi konfliktusok is újra előkerülnek
A téma kapcsán Platthy azt tapasztalja, hogy az emberek korábbi egyházi ügyeket is újra elővesznek. Példaként Benkovich Ferenc esetét említette, akinek konfliktusa Veres András püspökkel szerinte máig nincs megnyugtatóan rendezve.
Úgy fogalmazott, vannak olyan kérdések, amelyeket nem lehet egyszerűen szó nélkül hagyni, különösen akkor, ha egy hosszú időn keresztül nagy közösségi megbecsülést élvező pap helyzetéről van szó.
M. Kende Péter azzal zárta a beszélgetést, hogy a műsor feladata ezeknek a kérdéseknek a felvetése, a válasz pedig az érintetteké: legyen szó a kormányról, a katolikus egyházról vagy annak vezetőiről.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
