„Hatalmas tervek, nagyon jó tervek – csak financiálisan kezelhetetlenek” – Naszályi Gábor a fővárosi közlekedés átalakításáról
A Pirkadat október 7-i adásában M. Kende Péter Naszályi Gáborral, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnökével beszélgetett a főváros és a kormány új megállapodásáról, a BKK regionális átalakításáról, a parkolás egységesítéséről és arról, milyen következményekkel járhat mindez a közlekedési dolgozók számára. Naszályi szerint az irány több ponton támogatható, de a finanszírozás, a munkaerő és a döntéshozatal módja egyelőre komoly kérdéseket vet fel.
A részleteket még a dolgozók sem látják
M. Kende Péter azzal indított, hogy a kormány és a főváros látványosan gyorsan állapodott meg több közlekedési kérdésben, miközben kívülről nehezen érthető, pontosan mit jelent majd a regionális BKK.
Naszályi Gábor erre azt mondta: a munkavállalói oldal sem ismeri még a részleteket. A fő kérdés számára az, hogy az új szervezetben milyen döntési rend alakul ki, különösen azért, mert a megállapodás szerint a fontos döntéseket konszenzussal kell majd meghozni.
A szakszervezeti vezető Vitézy Dávid szerepét meghatározónak látja, ugyanakkor kritikusan fogalmazott a vezetési stílusáról. „Vitézy úr esetében a konszenzus az azt jelenti, hogy amit ő mond, azt el kell fogadni” – mondta.
Az egységes parkolási rendszer jó irány lehet
A parkolási rendszer átalakítását Naszályi alapvetően támogatja. Szerinte indokolt, hogy Budapesten egységesebb, átláthatóbb szabályozás legyen, mert a jelenlegi kerületi különbségek sokszor nehezen követhetők.
Nem tartja problémának, ha a belvárosban drágább a parkolás, mint a külső kerületekben. A gondot inkább abban látja, hogy ma nincs egységes logika a rendszer mögött.
Úgy fogalmazott, a lényeg lakossági szempontból az lenne, hogy „egy normális rendszer alakuljon ki”. A politikai vita arról, ki kivel egyeztetett, a közlekedési dolgozók szempontjából másodlagos.
Előre tájékoztatták a szakszervezeteket
Naszályi elmondta, hogy a Fővárosi Közfejlesztési Tanács ülése előtt a főigazgató előzetesen tájékoztatta a szakszervezeti oldalt a készülő megállapodás főbb elemeiről.
A személyi és részletes szervezeti kérdések akkor még nem voltak eldöntve, de a fő irányokat már ismertették velük. Naszályi szerint az idei év legfontosabb kérdése az volt, hogy Budapest működőképessége fennmaradjon, és a dolgozók megkapják a bérüket. Az új rendszerre 2027-től fokozatosan állnának át.
Nem biztos, hogy 23 külön rendszer a jó modell
A szakszervezeti vezető szerint érdemes lenne újragondolni Budapest teljes működését is. Felvetette, hogy a rendszerváltáskor kialakított modell sok szempontból túlzottan széttagolt.
Úgy fogalmazott, nem biztos, hogy a főváros működését „23 kiskirályság” külön finanszírozására kell építeni, majd ezeket utólag összefésülni. Hasonló problémát lát az agglomerációs közlekedésben is, ahol szerinte sokszor nehezen indokolható különbségek vannak az egyes települések kiszolgálásában.
Az egységesebb regionális közlekedést ezért elvileg jó iránynak tartja.
A 340 milliárd nagyobb keret, de a feladat is sokkal nagyobb lesz
A megállapodás egyik fontos elemeként Naszályi azt emelte ki, hogy az állam 170 milliárd forinttal járulhat hozzá a közösségi közlekedéshez, és ehhez a főváros hasonló nagyságrendű összeget tehet hozzá.
Ez összesen 340 milliárd forintos keretet jelenthet, ami több a jelenlegi finanszírozásnál. Csakhogy az új rendszerbe bekerülhet az agglomerációs közlekedés, a HÉV-ek és a korábban kiszervezett buszos szolgáltatások is.
Naszályi szerint ezért önmagában a nagyobb összeg nem mond sokat. „Hatalmas tervek, nagyon jó tervek” – fogalmazott, de szerinte Vitézy elképzeléseinél visszatérő probléma, hogy azok pénzügyileg nehezen tarthatók.
Több szolgáltatáshoz több dolgozó kell
A munkavállalói oldal számára az egyik legnagyobb kérdés a munkaerő. Ha az új rendszer célja valóban az, hogy az agglomerációban is a jelenlegi budapesti szinthez közelítő szolgáltatás legyen, ahhoz több jármű, több járat és több dolgozó szükséges.
Ehhez társulnak a közelgő pályafelújítások és kötöttpályás fejlesztések, amelyek idején pótlóbuszokra és további személyzetre lesz szükség.
„Nem látom, hogy honnan lehet hirtelen előszedni ennyi dolgozót” – mondta Naszályi, bár hozzátette: bízik abban, hogy sikerül megoldani, és a meglévő munkavállalókat nem éri hátrány.
Az ötéves munkavállalói megállapodás nem sérülhet
A beszélgetés egyik pozitív elemének Naszályi azt nevezte, hogy a főigazgató tájékoztatása szerint a jelenlegi ötéves munkavállalói megállapodást az átalakítás nem érintheti hátrányosan.
Hangsúlyozta, hogy ez nem csupán bérekről szól. Számos olyan pontot tartalmaz, amely a munkabiztonságot és a munkakörülményeket védi vagy javítja.
A szakszervezeti vezető ezért nem utasítja el az átalakítást, de úgy látja, a valódi értékeléshez még túl sok részlet hiányzik. A következő időszakban elsősorban azt kell majd figyelni, hogy a nagy ívű közlekedési tervek mögé kerül-e elegendő pénz, jármű és munkavállaló.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
