„A legrászorultabbakat emeli” – Karácsony Mihály a készülő nyugdíjváltozásokról
A Pirkadat október 7-i adásában M. Kende Péter Karácsony Mihállyal, a Nyugdíjas Parlament elnökével beszélgetett arról, hogyan értelmezhetők Kármán András pénzügyminiszter nyugdíjakkal kapcsolatos bejelentései. Karácsony szerint a teljes kép csak akkor lesz világos, amikor írásban is megjelenik a jövő évi költségvetési tervezet, de az eddig ismert elképzelésekből már látszik egy fontos irány: a kormány differenciáltan segítene a nyugdíjasokon, nagyobb támogatást adva az alacsonyabb jövedelműeknek.
Két régi dogmához is hozzányúlnának
Karácsony Mihály szerint a tervezett változtatások azért jelentősek, mert két, évtizedek óta élő alapelvet kérdőjeleznek meg. Az egyik az, hogy minden nyugdíjast azonos százalékos emeléssel kezelnek, a másik pedig az, hogy a rendszer nem tesz különbséget a nagyon alacsony és a nagyon magas nyugdíjak között.
Úgy látja, ez a gyakorlat már nehezen tartható, amikor az egyik oldalon megjelentek az egymillió forint fölötti nyugdíjak, a másikon pedig továbbra is vannak rendkívül alacsony ellátások. A differenciálást ezért helyes iránynak tartja, még akkor is, ha a magasabb nyugdíjúak egy része ezt igazságtalannak érzi.
A legalacsonyabb nyugdíjakat 120 ezer forintra emelnék
A jelenlegi elképzelés szerint január 1-jén minden nyugdíjat először az inflációnak megfelelően emelnének. Karácsony hangsúlyozta, hogy ennek pontos mértéke még nem ismert.
Az így megemelt ellátások közül azokat, amelyek továbbra sem érik el a 120 ezer forintot, kiegészítenék erre a szintre. A 120 és 140 ezer forint közötti sávban pedig további, lépcsőzetes korrekció jöhet, az elhangzottak szerint mintegy hatezer és tizenötezer forint közötti összeggel.
Karácsony szerint ezen lehet vitatkozni, de az irányt összességében támogatja, mert „a legrászorultabbakat emeli”.
SZÉP-kártyát is kaphatnának a nyugdíjasok
A másik fontos elem a célzott támogatás. Karácsony elmondása szerint azok, akiknek a korrigált nyugdíja 250 ezer forint alatt marad, 200 ezer forintos SZÉP-kártyát kaphatnak.
A 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezőknek 100 ezer forintos támogatás jutna, míg az 500 ezer forint fölötti nyugdíjasok ebből már nem részesülnének.
Karácsony ezt azért tartja kedvezőnek, mert a támogatást egészségmegőrzésre, gyógyszerre vagy élelmiszerre lehetne elkölteni. Szerinte így biztosabb, hogy valóban az életminőség javítására fordítják, és a pénz Magyarországon marad.
Nemcsak a nyugdíj összege lenne fontos
A Nyugdíjas Parlament elnöke ugyanakkor jelezte, hogy ő még igazságosabbnak tartaná, ha nem pusztán a nyugdíj összegét, hanem az összes jövedelmet vizsgálnák.
Egy alacsony nyugdíj ugyanis nem feltétlenül jelent automatikusan alacsony jövedelmet, ha valakinek más forrásból – például szerzői jogdíjból vagy külföldről – is van bevétele. Karácsony szerint azonban jelenleg nincs olyan apparátus, amely ezt megfelelően és gyorsan át tudná látni, ezért a rendszer egyelőre magából a nyugdíjból indul ki.
A változás más szociális ellátásokra is hatással lehet
Karácsony arra is felhívta a figyelmet, hogy a legkisebb öregségi nyugdíj emelése nemcsak magukat a nyugdíjakat érintheti.
Számos szociális támogatás összege vagy jogosultsági határa valamilyen módon ehhez az értékhez kötődik. Ha tehát az alapösszeg emelkedik, annak más ellátásokban is lehet tovagyűrűző hatása.
A beszélgetésben szóba került az önkormányzatok idősügyi támogatása is, amely Karácsony értelmezése szerint szintén növekedhet a változtatásokkal együtt.
A rokkantsági és más nyugdíjszerű ellátások helyzete még nem teljesen világos
M. Kende Péter külön rákérdezett arra, mi lesz a rokkantsági ellátásban részesülőkkel és azokkal, akik nem klasszikus öregségi nyugdíjat kapnak.
Karácsony úgy tudja, rájuk is vonatkozik majd valamilyen korrekció, de hangsúlyozta, hogy ennek pontos formája csak az írásos tervezetből derülhet ki.
Egyúttal azt is fontosnak tartaná, hogy a statisztikákban különválasszák az öregségi nyugdíjasokat a sokféle nyugdíjszerű ellátásban részesülőktől. Elmondása szerint mintegy kétmillió öregségi nyugdíjas van, miközben további körülbelül félmillió ember különféle más jogcímeken kap ellátást.
Ötszázezer forintnál húzná meg a plusztámogatás határát
Karácsony Mihály szerint nagyjából 500 ezer forintos havi nyugdíjnál lehetne meghúzni azt a határt, amely fölött már nincs szükség további célzott állami támogatásra.
Ezt a KSH megélhetési kategóriáival indokolta: szerinte ezen a szinten már a „nagyon jól” élő kategóriáról beszélhetünk. Az 500 ezer forint fölötti nyugdíjasok továbbra is megkapnák az inflációkövető emelést, de a pluszforrásokat inkább az alacsonyabb jövedelműekhez irányítaná.
A Nyugdíjas Parlament ezért alapvetően támogatja a differenciált megközelítést, de a részletes értékeléssel megvárja a költségvetési tervezet benyújtását. Karácsony szerint akkor derül majd ki igazán, hogyan működnek együtt a százalékos emelések, a sávos korrekciók és a célzott támogatások.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
