„Ez egy kötelező rituálénak tűnik” – Sayfo Omar az ENSZ-ről, a Flydubai-incidensről és az Öböl-államok helykereséséről
A Pirkadat október 6-i adásában Breuer Péter Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével beszélgetett az izraeli miniszterelnök ENSZ-beszéde körüli demonstratív kivonulásokról, a Flydubai-járaton történt merényletkísérletről, valamint az Öböl-államok biztonsági és társadalmi helyzetéről. A beszélgetés azt is érintette, mennyire függnek ezek az országok továbbra is az Egyesült Államoktól, és hogyan próbálják egyre több helyi állampolgárral feltölteni saját intézményeiket.
A kivonulás látványos gesztus, de mindenki figyel
Breuer Péter az ENSZ ülésén történtekre utalt, ahol több delegáció kivonult Benjamin Netanjahu felszólalásakor, miközben képviselőik a háttérben továbbra is figyelték a beszédet.
Sayfo Omar ezt „kötelező rituálénak” nevezte. Szerinte a különböző országoknak már kialakult narratívájuk van Izraelről, és ezekhez politikai szövetségek is kapcsolódnak. A kivonulásnak egyes szereplők számára komoly politikai jelentősége van, másoknak kevésbé, de attól még mindenki figyel arra, mit mond az izraeli miniszterelnök.
Szeptember 11. óta sokkal biztonságosabb lett a repülés
A Flydubai-incidens kapcsán Sayfo saját fiatalkori élményével érzékeltette, mennyire más volt a légiközlekedés szeptember 11. előtt. Felidézte, hogy tinédzserként Szíriából még fémnyársakat is vihetett kézipoggyászban.
Úgy látja, azóta rendkívül sokat szigorodtak a szabályok, és „ennyire biztonságos talán soha nem volt a légi közlekedés”. A mostani esetben szerinte döntő szerepe volt annak, hogy a fedélzeten több olyan izraeli utas is volt, aki korábban katonai szolgálatot teljesített, és volt lélekjelenléte közbelépni.
A tragédia elmaradását ezért elsősorban a gyors reakciónak és a szerencsének tulajdonította.
Mindenki a saját narratívájába próbálta beilleszteni az incidenst
Sayfo szerint a történtek után szinte azonnal megindult a politikai kommunikáció. Netanjahu látványosan találkozott a támadás megakadályozásában szerepet játszó férfival, akit Sayfo maga is hősnek nevezett.
Az Egyesült Arab Emírségek számára viszont rendkívül kellemetlen az ügy. Az ország nemzetközi imázsának fontos elemei a látványos beruházások, sportesemények és a légitársaságok, ezért egy ilyen biztonsági hiba különösen érzékenyen érintheti.
Sayfo szerint Katar gyorsan ki is használta a helyzetet. A két ország nemcsak politikai, hanem légiközlekedési rivális is, ezért a katari oldal rögtön vizsgálni kezdte, mennyire tartják be az Emírségek a légibiztonsági szabályokat.
Egy ilyen merényletet nehéz lemásolni
Breuer Péter arra figyelmeztetett, hogy a látványos támadásoknak gyakran követői akadnak. Sayfo szerint ez a módszer azonban jóval nehezebben másolható, mint például egy késes merénylet.
„Egy pilótaigazolványt szerezni nehéz” – fogalmazott, és hozzátette, abban lehet bízni, hogy a mostani eset után a szűrés még szigorúbb lesz. Különösen fontosnak tartaná annak ellenőrzését, hogy Izraelbe csak olyan személyzet repülhessen, amely megfelel a biztonsági feltételeknek.
A bérelt gépek és személyzetek rendszerét önmagában nem tekinti közvetlen terrorveszélynek. Szerinte attól, hogy egy biztonsági rés elméletileg kihasználható, még nem következik automatikusan, hogy tömegesen meg is jelennek ilyen támadások.
Az Öböl-államok nem készülnek szakítani Amerikával
A beszélgetés második felében az Öböl-országok kerültek előtérbe. Sayfo nem lát olyan folyamatot, amely arra utalna, hogy ezek az államok rövid időn belül hátat fordítanának az Egyesült Államoknak.
Emlékeztetett arra, hogy a térségben hozzávetőleg ötvenezer amerikai katona állomásozik, a helyi hadseregek fegyverzetének jelentős része amerikai eredetű, és az olajipari, valamint infrastrukturális fejlődésük is szorosan összekapcsolódott az Egyesült Államokkal.
A legfontosabb katonai pozíciókat ráadásul továbbra is helyiek töltik be. Sayfo szerint ha azt akarjuk látni, kié ténylegesen a hatalom egy arab országban, érdemes megnézni, kik irányítják a légierőt.
A külföldiek nélkül megállna az Emírségek gazdasága
Az Egyesült Arab Emírségek társadalmi szerkezetéről Sayfo elmondta, hogy a lakosság mintegy 80 százaléka külföldi, így az ország működése erősen támaszkodik vendégmunkásokra és külföldi szakemberekre.
Ezzel párhuzamosan erős nemzeti program működik arra, hogy a bürokráciában és más fontos területeken egyre több helyi állampolgárt alkalmazzanak. Az olajbevételek egyelőre lehetővé teszik, hogy erre jelentős forrásokat fordítsanak.
A felsőoktatásban egyre több helyi fiatal vesz részt, sok társadalomtudományi és bölcsészeti képzésen pedig a nők száma már meghaladja a férfiakét. Sayfo szerint az állami intézményrendszer ma még képes felszívni ezeket a diplomásokat, és a nők jelenléte a bürokráciában, minisztériumokban sem pusztán kirakatjelenség.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
