„Jelen állapotban szinte mindenki érdekelt a mostani patthelyzetben” – Pászkán Zsolt a román politikai válságról
A Pirkadat október 6-i adásában Breuer Péter Pászkán Zsolt Románia-szakértővel beszélgetett a román belpolitikai patthelyzetről, az új választások esélyéről, az RMDSZ mozgásteréről, valamint arról, hogyan hat a bizonytalanság a gazdaságra és a befektetői hangulatra. Szóba került a magyar–román kapcsolatok jelenlegi állapota, Románia európai uniós pozíciója és a külföldön dolgozó román állampolgárok gazdasági szerepe is.
Mindenki nyer valamennyit a patthelyzeten
Pászkán szerint a román politikai helyzetet elsősorban a parlamenti matematika határozza meg: egyik oldalnak sincs akkora ereje, hogy önállóan stabil kormányt alakítson. Ehhez társul, hogy több párt politikailag „érinthetetlennek” számít, miközben a pártváltások és átülések folyamatosan módosítják az erőviszonyokat.
A szakértő úgy látja, jelenleg több szereplőnek is megfelel a bizonytalan állapot. A kormányon lévők számára azért, mert a korlátozott mozgástérre lehet hivatkozni, ha valami nem sikerül, miközben a tisztségek és pénzügyi források elosztására továbbra is van lehetőség. Az ellenzék pedig úgy mutathatja magát kormányképes alternatívának, hogy közben nem kell ténylegesen felelősséget vállalnia.
„Jelen állapotban szinte mindenki érdekelt a mostani patthelyzetben” – fogalmazott Pászkán.
Az országnak viszont kifejezetten rossz
Breuer Péter arra kérdezett rá, kinek kedvezőtlen ez a helyzet. Pászkán válasza egyértelmű volt: Romániának.
A politikai bizonytalanság szerinte rontja a befektetői hangulatot, mert a gazdasági szereplők nem tudják, milyen kormány alakul, hogyan változik az adópolitika, és milyen szabályozási környezetre számíthatnak. A megszorító intézkedések több vállalkozást is kedvezőtlen helyzetbe hoztak, különösen a kisebb cégeket.
A patthelyzet ráadásul az AUR-t is erősítheti, mert a párt úgy állíthatja be magát, mint amely bármikor kész lenne kormányozni, ha lehetőséget kapna rá.
Az RMDSZ mozgástere korlátozott
Az RMDSZ szerepéről Pászkán meglehetősen visszafogottan fogalmazott. Azt mondta, ebben a helyzetben a szövetség akarata mellékes, mert a nagyobb politikai erők közötti számtan és alkuk határozzák meg a lehetőségeket.
A romániai magyar érdekképviselet így jelenleg nem tud önállóan olyan helyzetet teremteni, amely feloldaná a patthelyzetet. A szakértő nem látott olyan gyors politikai megoldást sem, amely egy új választás irányába vinné a folyamatokat.
A magyar–román kapcsolatok most nincsenek napirenden
Breuer Péter arra is rákérdezett, milyen jelenleg a két ország közötti kapcsolat. Pászkán szerint most nincs olyan ügy, amely különösebben előtérbe hozná a magyar–román viszonyt.
A román politikai rendszer saját belső problémáival van elfoglalva, ráadásul a külügyi tárca helyzete is ideiglenes. Emiatt magyar oldalról sem könnyű kezdeményezni, mert kérdéses, hogy a román partnernek mekkora tényleges döntési mozgástere van.
Brüsszellel egyelőre nincs jogállamisági konfliktus
Az Európai Unió és Románia kapcsolatáról Pászkán azt mondta, jogállamisági ügyek jelenleg nincsenek napirenden. Úgy látja, ez addig valószínűleg így is marad, amíg az AUR nem kerül olyan helyzetbe, amely az uniós intézmények számára problémássá válna.
Az uniós politikában inkább költségvetési kérdésekben látott román aktivitást. Megemlítette azt a tagállami együttműködést, amely a nettó befizetők kiadáscsökkentési törekvéseivel szemben próbál fellépni.
Ötmillió román állampolgár él külföldön
A beszélgetés végén a munkaerő-elvándorlás került elő. Pászkán szerint a hivatalos statisztikák alapján nagyjából ötmillió romániai él külföldön, többségük aktív korú munkavállaló.
Ez komoly munkaerőhiányt okoz Romániában, ezért az ország egyre több vendégmunkás fogadására kényszerül. A visszacsábítási programokat ugyanakkor sikertelennek nevezte: tapasztalata szerint csak nagyon kis arányban térnek haza tartósan azok, akik egyszer már Nyugat-Európában telepedtek le.
A spanyolországi példát említette, ahol az ott élő románok száma jelentősen csökkent, de többségük nem Romániába ment vissza, hanem más, jobban fizető nyugat-európai országba költözött tovább.
„Mérgezett pénz” a hazautalás?
Pászkán szerint a külföldön dolgozók pénzküldése családi szinten rendkívül fontos segítség volt, országos gazdasági szinten azonban már jóval összetettebb a kép.
A hazautalt összegek bizonyos időszakokban a GDP jelentős részét adhatták, és sok család ezekből fizette a megélhetést vagy épített házat. A szakértő mégis „mérgezett pénznek” nevezte ezt a folyamatot, mert a fogyasztás jelentős része importtermékekből valósult meg.
A külföldi pénzből épült nagy házak szerinte ugyan növelték a GDP-t, de utána nem termeltek új értéket. Ráadásul az építőanyagok és berendezések jó része importból érkezett, ami tovább növelte Románia külkereskedelmi hiányát.
Pászkán ezért úgy fogalmazott: a külföldi munkavállalásból hazaküldött pénz mikroszinten sok családot megmentett, makrogazdasági szinten viszont jóval kevesebb tartós előnyt hozott.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
