„Hoztunk is ajándékot, meg nem is” – Nagy Richárd György a fővárosi alku és az önkormányzati jogkörök szűkülése miatt bírálta a kormányt
A Pirkadat október 6-i adásában Breuer Péter Nagy Richárd Györggyel, a DK elnökségi tagjával és III. kerületi önkormányzati képviselővel beszélgetett a főváros és a kormány megállapodásáról, a szolidaritási hozzájárulásról, valamint arról, milyen következményekkel járhat a parkolási bevételek és más önkormányzati hatáskörök központosítása. Nagy szerint a kerületi polgármestereket lényegében kihagyták az egyeztetésből, miközben éppen ők állnak a legközvetlenebb kapcsolatban a helyi lakossággal.
A polgármestereket csak az utolsó pillanatban tájékoztatták
Nagy Richárd György felidézte, hogy október 1-jén összeült a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, de a kerületi polgármesterek nem kaptak érdemi szerepet az egyeztetésben. Elmondása szerint többen csak előző este értesültek Karácsony Gergelytől arról, milyen változtatások készülnek.
Ezt azért tartja problémásnak, mert szerinte ilyen jelentőségű önkormányzati reformokat csak a helyi szereplők bevonásával lehetne végrehajtani. Úgy látja, a folyamat a korábban ígért decentralizáció helyett éppen az ellenkező irányba mutat.
A 120 milliárd szerinte jóval összetettebb történet
A fővárosnak jutó 120 milliárd forintot Nagy nem tekinti egyszerű támogatásnak. A számítása szerint ebből 90 milliárd a szolidaritási hozzájárulás elengedéséből adódik, miközben a főváros mellé kormányzati pénzügyi felügyelő kerül.
Emellett 2027-re húszmilliárd forintos megtakarítást várnak el Budapesttől, ami Nagy szerint könnyen járhat létszámcsökkentéssel. Ehhez hozzávette azt a 12 milliárd forintot, amellyel állítása szerint az állam a BKK-nak tartozik.
„Mint a magyar népmesében a bíró lánya: hoztunk is ajándékot, meg nem is hoztunk ajándékot” – foglalta össze a helyzetet. Külön kiemelte, hogy a támogatás egyszeri, arról pedig szerinte még nincs világos kép, mi történik a szolidaritási hozzájárulással a következő évben.
A parkolási bevételek elvesztése komoly lyukat üthet a kerületeken
A kerületi önkormányzatok mozgásterének szűkülését Nagy a parkolás példáján mutatta be. A III. kerület 2027-es költségvetésében állítása szerint 1,3 milliárd forint bevétellel számoltak ebből a forrásból.
Ezt a pénzt parkolóhelyek fenntartására, karbantartására és az ehhez kapcsolódó feladatokra fordították volna. Ha a bevétel átkerül a fővároshoz, akkor szerinte azzal együtt a fenntartási kötelezettségnek is át kellene kerülnie.
A képviselő kételkedik abban, hogy ez mindenütt gördülékenyen működne. Példaként a Vörösvári utat, a Bécsi utat és a Szentendrei utat említette, amelyek fővárosi kezelés alatt állnak, de szerinte ma is vannak velük karbantartási problémák.
„Centralizált hatalmat hozunk létre”
Breuer Péter arra kérdezett rá, mi következhet a polgármesterek tiltakozásából. Nagy szerint az első és legfontosabb lépés az lenne, hogy valódi tárgyalás kezdődjön velük.
„Centralizált hatalmat hozunk létre, és erről elfelejtjük tájékoztatni a kerületi polgármestereket” – fogalmazott. Ezt különösen azért tartja hibásnak, mert a helyi képviselők és önkormányzatok kapják közvetlenül a lakossági panaszokat, megkereséseket és konkrét ügyeket.
Szerinte a főváros nem tudja egyik napról a másikra átvenni ezt a kapcsolatrendszert. A kerületi szint ezért nem felesleges közbülső láncszem, hanem a helyi problémák kezelésének alapvető része.
Új politikai együttműködést lát a kormány és Karácsony között
A műsorvezető felvetette, hogy mintha újfajta koalíció alakult volna ki a kormány és a főpolgármester között. Nagy úgy válaszolt, hogy a tények szerinte ebbe az irányba mutatnak.
A háttéralkuról ugyanakkor nem állított konkrétumot. Azt mondta, nem tudja, milyen megfontolások vezettek a megállapodáshoz, de politikai szempontból is furcsának tartja, hogy a kerületi képviselők és polgármesterek ilyen kevés beleszólást kapnak.
A DK szerint az önkormányzati reform csak egyeztetéssel működhet
Nagy Richárd György hangsúlyozta, hogy a DK-nak továbbra is sok önkormányzati képviselője van Budapesten és vidéken egyaránt. Ezért olyan reformot tartanának elfogadhatónak, amelynek kialakításába ezeket a helyi képviselőket is bevonják.
A pártnak saját elképzelései is vannak az önkormányzati rendszer átalakításáról, de a mostani módszert elutasítja. „Hát így nem” – fogalmazott.
Arra a kérdésre, milyen eszköze maradt az ellenzéknek, azt válaszolta: minden rendelkezésre álló fórumon igyekeznek felhívni a figyelmet a folyamatokra, és azt szeretnék elérni, hogy Magyarországon nyugati típusú demokrácia működjön, valódi helyi önkormányzatisággal és politikai ellensúlyokkal.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.














