„A csecsemőkori szifilisz kibillentett a lelki egyensúlyomból” – Rusvai Miklós a fertőzések terjedéséről és a szűrések fontosságáról
A Pirkadat október 2-i adásában M. Kende Péter dr. Rusvai Miklóssal beszélgetett a szifiliszes esetek számának emelkedéséről, a nemi úton terjedő betegségek újbóli terjedéséről és arról, miért nem működik megfelelően a megelőzés. A beszélgetés második felében meredek váltással a méhészet és az idei méztermés került szóba: Rusvai szerint a szárazság miatt több fontos növény gyengén mézelt, ezért az eső a következő időszakban különösen sokat számítana.
Egy gyógyítható betegség újra egyre gyakoribb
Rusvai Miklós maga is nehezen érti, hogyan emelkedhet ismét a szifiliszes esetek száma egy olyan korban, amikor a betegséget viszonylag könnyű diagnosztizálni és antibiotikummal gyógyítani. Felidézte, hogy másfél évszázaddal ezelőtt a vérbaj népbetegségnek számított, ma pedig Magyarországon és Európa más részein is ismét növekvő esetszámokat látni.
Különösen megrázónak nevezte a veleszületett szifilisz eseteit. A fertőzött anya a magzatnak is átadhatja a betegséget, ezért a várandósság alatti szűrésnek döntő jelentősége van. Rusvai elmondása szerint a terhesség korai szakaszában eddig is történt tesztelés, az esetszámok emelkedése miatt azonban már egy második vizsgálatot is bevezettek a terhesség vége felé. Ha ekkor derül ki a fertőzés, még mindig van lehetőség a kezelésre és a gyermek megóvására.
A HIV-től való félelem csökkenése megváltoztatta a szexuális viselkedést
A műsorvezető arra kérdezett rá, mi lehet az oka annak, hogy nemcsak a szifilisz, hanem más nemi betegségek is terjednek. Rusvai szerint ennek egyik magyarázata az, hogy az emberek már jóval kevésbé tartanak a HIV-fertőzéstől.
A HIV ma gyógyszeresen hosszú távon kézben tartható, ezért szerinte eltűnt az a korábbi félelem, amely a biztonságos szexet sokkal hangsúlyosabbá tette. „Nincs meg a biztonságos szexnek a korábbi privilegizált szerepe” – fogalmazott. Ennek következtében nemcsak a szifilisz, hanem más nemi úton terjedő betegségek is könnyebben terjednek.
A megelőzés kultúrája továbbra is hiányzik
Rusvai a megoldás egyik kulcsát a szűrővizsgálatokban és a felvilágosításban látja. Szerinte önmagában már az is fontos, hogy a problémáról minél több fórumon beszéljenek, mert így nagyobb eséllyel jut el az emberekhez az üzenet: rendszeres ellenőrzéssel sok betegség időben felismerhető.
A problémát szélesebb összefüggésbe helyezte. Úgy látja, Magyarországon általában sincs elég erős kultúrája a megelőző vizsgálatoknak: sokan nem járnak tüdőszűrésre, vastagbélrák-szűrésre vagy mammográfiára sem. A szexuális úton terjedő betegségeknél ugyanilyen fontos lenne, hogy azok, akik életvitelük miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve, rendszeresen ellenőriztessék magukat.
Nem félelmet, inkább józan megrökönyödést tart indokoltnak
M. Kende Péter arra kérdezett rá, kell-e félni a helyzettől. Rusvai azt mondta, pánik helyett inkább felháborodásra és megrökönyödésre van ok.
A családok szerepét is fontosnak tartja: nagyszülők, szülők és más felnőttek is segíthetnek abban, hogy a fiatalok komolyabban vegyék a szűréseket és a megelőzést. Felidézte, hogy korábban a Wassermann-teszt bizonyos helyzetekben szélesebb körben is alkalmazott vizsgálat volt. Az üzemorvosi rendszer visszaépítése szerinte akkor segíthetne, ha valódi tartalommal működne, és nem pusztán formális kötelezettséget teljesítene.
„A csecsemőkori szifilisz egy kicsit engem a lelki egyensúlyomból kibillentett” – mondta a statisztikákra utalva.
A szárazság a méhészeknek sem kedvezett
A beszélgetés második témája Rusvai Miklós méhészeti tapasztalata volt. Az idei méztermést nem nevezte különösebben jónak, elsősorban a szárazság miatt. A nektárképződéshez a növényeknek elegendő nedvességre van szükségük, ennek hiányát pedig főleg a nyári, lágyszárú növények sínylették meg.
A mélyebb gyökérzetű fák, így az akác vagy a hárs tavasszal még jobb helyzetben voltak, mert akkor a talajban több nedvesség maradt. A napraforgó és több más nyári mézelő növény viszont Rusvai szerint kifejezetten rosszul teljesített. A szolidágót is azok közé sorolta, amelyek az idén gyenge nektárforrást adtak.
M. Kende Péter ehhez kapcsolódva arra emlékeztetett, hogy a következő időszakban a zsidó imarendben is megjelenik az esőért mondott ima. Rusvai szerint valóban nagy szükség lenne csapadékra Magyarországon is: a több eső jobb növényállapotot, ezen keresztül kedvezőbb méztermést hozhatna. A műsorvezető végül régi tanácsát ismételte meg: aki biztos minőséget szeretne, lehetőleg közvetlenül termelőtől vásároljon mézet.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
