„Nagyon melegen kell tartani a puskaport” – Kis-Benedek József az orosz–ukrán háborúról és a NATO kockázatairól
A Pirkadat október 2-i adásában M. Kende Péter dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett az orosz–ukrán háború jelenlegi helyzetéről, egy esetleges orosz mozgósításról, az ukrán támadások oroszországi hatásáról és a Putyin–Zelenszkij találkozó esélyeiről. Szóba került az is, mekkora veszélyt jelenthetnek a határokon átrepülő drónok és rakéták, hogyan reagálhat ilyen helyzetekre a NATO, valamint hogy Putyin valóban készül-e a szövetség megtámadására.
Egy általános mozgósítás lehetősége továbbra is fennáll
Kis-Benedek József szerint nehéz biztosan megmondani, milyen további katonai lépésekre készül Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök eredeti céljai között továbbra is ott látja Ukrajna mozgásterének korlátozását és bizonyos, Oroszország számára fontos területek megszerzését.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy több mint négy év háború után sem sikerült valamennyi kijelölt területet teljesen elfoglalni. Emiatt nem zárja ki, hogy az orosz vezetés általános mozgósításhoz nyúljon. Politikailag ennek szerinte megvannak a feltételei, társadalmi szempontból azonban már jóval nehezebb lenne elfogadtatni, mert az orosz lakosság jelentős része nem kíván katonai szolgálatba vonulni.
A háború egyre inkább az energiaellátást támadja
A katonai műveletek súlypontja Kis-Benedek szerint már messze túlmutat a frontvonalakon. Mindkét fél támadja a másik energetikai infrastruktúráját, ami közvetlenül érinti a civil lakosság mindennapjait.
Az ukrán drónok és rakéták egyre nagyobb távolságot képesek áthidalni, ezzel pedig azt demonstrálják, hogy Oroszország mélyén sincsenek teljesen védett területek. Kis-Benedek arról beszélt, hogy a moszkvai térség olajfinomítóinak működését is súlyosan érintették a támadások, és ez már az üzemanyag-ellátásban is érezhető.
A szakértő szerint éppen az ilyen problémák azok, amelyek közvetlenebbül érintik az orosz lakosságot, hiszen a háborútól távol élők számára is kézzelfoghatóvá válik, hogy a konfliktusnak ára van.
Putyin és Zelenszkij találkozója egyelőre távolinak látszik
Volodimir Zelenszkij tárgyalási készségéről Kis-Benedek úgy fogalmazott: találkozó akkor képzelhető el, ha előzetesen sikerül valamiben megállapodni. Moszkvát kizárta lehetséges helyszínként, miközben Putyin ragaszkodik ahhoz, hogy ott tárgyaljanak.
„Ebből a találkozóból belátható időn belül nem lesz semmi” – mondta. Reálisabbnak tartana egy harmadik helyszínt, például valamelyik közel-keleti országot. Az amerikai közvetítési próbálkozásokat eddig eredménytelennek látta, ezért a diplomáciai folyamatot gyengének, a katonai műveleteket viszont továbbra is intenzívnek nevezte.
A nyugat felé húzódó lakossággal a kockázat is közelebb kerülhet
M. Kende Péter arra kérdezett rá, hogy az Ukrajnán belül nyugat felé menekülő civilek miatt a támadások is közelebb kerülhetnek-e a NATO-tagállamok határaihoz. Kis-Benedek ezt reális veszélynek tartotta.
Hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül szándékos határsértésről kell beszélni. Egy rakéta vagy drón technikai hiba, elektronikai eltérítés vagy más körülmény miatt is átlépheti valamelyik szomszédos ország légterét. Ettől azonban a kockázat még valós.
A magyar légvédelem kapcsán felidézte azt a korábbi esetet, amikor egy drón hosszabb ideig magyar terület felett repült, majd végül Horvátországban zuhant le. Ezt a magyar felkészültség hiányosságait jelző példának nevezte, és úgy vélte, a lakosságot is jobban fel kell készíteni az ilyen típusú helyzetekre.
A NATO-nak minden incidensnél pontosan kell mérlegelnie
Kis-Benedek szerint a NATO integrált légvédelmi rendszere lehetővé teszi, hogy a tagállamok gyorsan értesítsék egymást egy-egy légtérsértésről. A tényleges válasz azonban elsősorban annak az országnak a döntése, amelynek területét incidens éri.
A lengyel reakciókat keményebbnek nevezte, miközben Robert Fico szlovák miniszterelnök kijelentéseit arra hozta példának, hogy még a NATO-tagállamok között sincs minden kérdésben teljes egyetértés. Ez szerinte azt is mutatja, hogy egy esetleges ötödik cikkely szerinti helyzet politikailag jóval összetettebb lehet annál, mint ahogyan kívülről látszik.
„Putyin tesztel”
A műsorvezető arra is rákérdezett, hogy Putyin tudatosan próbálgatja-e a NATO reakcióképességét. Kis-Benedek válasza rövid volt: „Putyin tesztel.”
Ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy Oroszország közvetlen támadásra készülne a NATO ellen. Úgy fogalmazott, Putyin pontosan tisztában van azzal, hogy egy nála lényegesen nagyobb és erősebb katonai közösség megtámadása súlyos következményekkel járna.
Arra viszont emlékeztetett, hogy 2022 előtt Putyin Ukrajna megtámadását is tagadta. Emiatt szerinte a NATO-tagállamoknak magas készültségi szintet kell fenntartaniuk, különösen a balti térségben, Lengyelországban és Finnországban.
„Nagyon melegen kell tartani a puskaport, mert nem lehet tudni, hogyan alakul a helyzet” – fogalmazott. A beszélgetés végén mindketten hangsúlyozták, hogy a cél nem a félelemkeltés, hanem a kockázatok józan értékelése.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
