„Itt igazából nem is a költség a kérdés, hanem a döntés” – Nagy Ervin a ketrecmentes tojástermelésért indított kampányról
A Pirkadat szeptember 9-i adásában M. Kende Péter Nagy Ervinnel, az Una Terra Alapítvány vezetőjével beszélgetett a ketrecmentes tojástermelésért folytatott kampányról, a nagy élelmiszeripari cégek felelősségéről és az állatjóléti szabályozás várható változásairól. Nagy szerint Magyarországon is egyre több vállalat bizonyítja, hogy lehetséges átállni jobb tartási körülményekre, miközben a legnagyobb szereplők közül több továbbra sem mutat hajlandóságot a változtatásra.
Tíz éve még elérhetetlennek tűnt
Nagy Ervin körülbelül tíz éve kezdett intenzívebben foglalkozni az állatvédelemmel, és már akkor feltűnt neki a Gyermelyi meghatározó szerepe a tojástermelésben.
A ketrecmentes átállást akkor még szinte elérhetetlen célnak tartotta, mára azonban több állatvédelmi szervezet is konkrét adatokkal vizsgálja a cégek működését.
Az Una Terra egy másik alapítvánnyal közösen olyan jelentést készített, amelyben rangsorolták a tojással és tojástermékekkel foglalkozó vállalatokat aszerint, mennyire kötődnek a ketreces tartáshoz.
Tízezer aláírás gyűlt össze
Nagy szerint a Gyermelyi az egyik legkevésbé nyitott szereplő a párbeszédre, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek.
A petíció már mintegy tízezer támogatónál jár.
Szeptember 26-ára, a vállalat születésnapi rendezvényének idejére külön demonstrációt is szerveznek, amelyre az aláírókat és támogatókat is várják.
A cél az, hogy a cég vezetői közvetlenül is érzékeljék: a fogyasztók egy része változást akar.
Más nagy szereplők már átálltak
Nagy több olyan példát említett, ahol a vállalatok vállalták a ketrecmentes tojás használatát.
Kiemelte a Hungast és a Delirest, amelyek nagy mennyiségben biztosítanak közétkeztetést, mégis képesek voltak változtatni beszerzési gyakorlatukon.
A szállodaiparból a lillafüredi Hotel Palotát hozta fel példaként, amely szerinte az első nagyobb, nem nemzetközi lánchoz tartozó magyar hotelként állt át ketrecmentes tojásra.
„Nem is a költség a kérdés”
M. Kende Péter arra kérdezett rá, mekkora gazdasági terhet jelenthet egy ilyen átállás egy profitorientált vállalatnak.
Nagy szerint az alapítvány több hazai és európai számítást is bemutatott már az iparági szereplőknek.
Elismerte, hogy önerőből nem minden cég képes azonnal technológiát váltani, de szerinte a valódi kérdés a stratégiai döntés.
„Itt igazából nem is a költség a kérdés, hanem a döntés, hogy akarnak-e technológiát fejleszteni, akarnak-e befektetni abba, hogy európai szinten kezdjenek el termelni.”
Úgy látja, uniós és állami támogatásokkal az átállás még könnyebbé válhat.
A ketreces tojás sem maradt olcsó
Nagy szerint az az érv sem állja meg teljesen a helyét, hogy a ketrecmentes termelés szükségszerűen drámai áremelkedést okozna.
Az elmúlt években a ketreces tojás ára is jelentősen nőtt, miközben szerinte a ketrecmentes tojás drágulása ennél kisebb mértékű volt.
A kérdést ezért állatjóléti oldalról is vizsgálja:
„Az állatoknak ennyi pénzért érdemes-e ennyi szenvedést okoznunk?”
A mélyalmos tartás már jelentős előrelépés
A ketrecmentesség sem egyetlen technológiát jelent.
Nagy szerint a következő lépcső a mélyalmos tartás, ahol a tyúkok jóval nagyobb térben mozoghatnak.
Állítása szerint ennek termelési mutatói nem sokkal rosszabbak a ketreces rendszerekénél, miközben az állatok életminősége jelentősen jobb.
A ketreces rendszerekben ráadásul magas lehet az elhullás és a járványveszély is.
Brüsszelben is készül a változás
Nagy szerint az Európai Bizottság várhatóan még az év végén dönthet arról, milyen ütemezéssel vezessék ki a ketreces tartást.
Az Una Terra másfél éve Brüsszelben is dolgozik a kérdésen, és nemzetközi szervezetekkel, valamint európai parlamenti képviselőkkel egyeztet.
A céljuk az, hogy a vállalatok ne az utolsó pillanatig halogassák az átállást, hanem időben készítsék elő beruházásaikat.
Az Agrárminisztériummal is együttműködnének
Nagy úgy látja, az új magyar politikai környezet kedvezőbb lehet az állatvédelem szempontjából.
Elmondta, hogy már ellenzéki időszakában egyeztettek a Tiszával, most pedig az Agrárminisztériumhoz kerültek az állatjóléti kérdések.
Az Una Terra stratégiai partnerséget ajánlott a tárcának a haszonállatokkal kapcsolatos állatjóléti ügyekben.
Az első egyeztetésükre a tervek szerint a következő héten kerül sor.
Várhelyi Olivér szerepe is fontos lehet
A beszélgetésben szóba került Várhelyi Olivér uniós biztos is, akinek feladatai között az állatjólét is megjelent.
Nagy szerint fontos, hogy a döntéshozatal során egyszerre hallgassák meg a szakmai szervezeteket és az iparági szereplőket.
Külön hangsúlyozta azonban, hogy az ipari termelők érdekeit nem szabad automatikusan azonosítani a kistermelők érdekeivel.
A ketrecmentes átállás szerinte hosszabb folyamat lesz, de minden új vállalati döntés, minden szabályozási lépés és minden fogyasztói nyomás közelebb viheti a rendszert ahhoz, hogy a termelésben az állatok életminősége is valódi szempont legyen.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
