„Szeptember végéig meg kell egyeznünk” – Kiss Ambrus szerint a főváros jelenlegi finanszírozása fenntarthatatlan
A Pirkadat augusztus 13-i adásában Breuer Péter Kiss Ambrussal, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójával beszélgetett a kormánnyal várható egyeztetésekről, a szolidaritási hozzájárulásról, a hőség és az alacsony Duna-vízállás következményeiről, a Sziget Fesztivál városi hatásairól, valamint a következő évek nagy közlekedési beruházásairól. Kiss szerint őszig megoldást kell találni Budapest pénzügyi helyzetére, miközben több uniós fejlesztést 2030-ig be is kell fejezni.
Októberben már nincs miből inkasszálni
Kiss Ambrus azt reméli, hogy újabb inkasszóra nem kerül sor. A következő, október közepén esedékes szolidaritási hozzájárulás szerinte mintegy 85–86 milliárd forint lenne.
„Ekkora forrás biztos nem lesz a számlán még hitellel együtt se” – mondta.
Úgy látja, 2026-ra viszonylag gyorsan található átmeneti megoldás, hosszabb távon azonban az egész önkormányzati finanszírozási rendszert újra kell gondolni.
„Szeptember végéig meg kell egyeznünk.”
A szolidaritás elvét önmagában nem tartja elvetendőnek, a jelenlegi rendszert viszont mindkét oldal számára fenntarthatatlannak nevezte.
Budapestnek egyelőre van elég vize
A hőségriadó megszűnésével a Főpolgármesteri Hivatalban visszavonták a korábban elrendelt home office-t, de az energia- és víztakarékosság továbbra is napirenden maradt.
Kiss szerint Budapest vízellátása stabil. A Vízművek elméleti napi kitermelési kapacitása körülbelül 720 ezer köbméter, miközben a fogyasztás a legutóbbi napon nagyjából 580 ezer köbméter volt.
Ez még jelentős tartalékot jelent, amelyre akkor lehet szükség, ha kutakat kell ideiglenesen kivonni a termelésből.
„Budapesten akkor lehet vízkorlátozást elrendelni, hogyha a vízkitermelési kapacitás és a felhasználás szinte összeér egymással. Ettől messze vagyunk.”
Az alacsony Duna már az energiatermelést is érintheti
Más természetű problémát jelent a Duna alacsony vízállása. Kiss szerint ismét megközelíthető a korábbi budapesti minimum, ami Paks működésére is hatással lehet.
Emiatt a főváros bizonyos energiatakarékossági intézkedéseket továbbra is fenntart, különösen a közösségi közlekedésben.
A díszkivilágítást ugyanakkor már visszakapcsolták, a fürdők pedig ismét teljes üzemmódban működnek. A korábbi korlátozás idején elsősorban a nagy energiafogyasztó berendezéseket, például a szaunákat kapcsolták le a csúcsterheléses időszakokban.
A Sziget külön városi üzemmódot igényel
A Sziget Fesztivál legnagyobb többletfeladata a közlekedés megszervezése. A látogatókat a BKK buszai és a HÉV nagy kapacitású járatai szállítják.
Kiss szerint a fesztivál működése ma már rutinfeladat a fővárosi cégek számára, a különleges helyzetet azok az esték jelentik, amikor nagyon sok ember egyszerre érkezik vagy távozik.
Turisztikai szempontból a főváros azt szeretné, hogy azok a külföldiek is emlékezzenek Budapestre, akik gyakorlatilag a repülőtérről egyenesen a Szigetre mennek, majd onnan haza.
A palackgyűjtés társadalmi probléma lett
A belvárosi közterületeken egyre látványosabb jelenség a visszaváltható palackok gyűjtése és a kukák kiborítása.
Kiss szerint ezt rendészeti eszközökkel nem lehet érdemben megoldani.
„Senkinek ne legyen illúziója, hogy ezt rendpárti módon meg lehet oldani.”
Felidézte, hogy aznap hajnalban maga is kiszállt az autójából segíteni egy kerekesszékes embernek, akire palackkeresés közben ráborult egy kuka.
Szerinte sok esetben egyszerűen megélhetési kényszer áll a háttérben, ezért a jelenséget szociális problémaként is kezelni kell.
Nyáron az egyedül élők kerülhetnek a legnagyobb veszélybe
A főigazgató szerint a hőségben gyakran éppen azok vannak a legnagyobb veszélyben, akik nincsenek szem előtt: egyedül élő, idős, beteg vagy mozgásukban korlátozott emberek.
A fővárosi és kerületi szociális munkások ilyenkor fokozottan keresik a rászorulókat, a közterület-felügyelők pedig palackozott vizet is visznek magukkal.
Kiss arra kérte a budapestieket, hogy ha segítségre szoruló szomszédot ismernek, jelezzék ezt a kerületi önkormányzatnak.
2030-ig egyszerre indulhatnak meg a nagy beruházások
A következő évek egyik legnagyobb kihívása a felgyorsuló közlekedési fejlesztés lehet.
Kiss felsorolta a tervezett beruházások között a budai fonódó villamos új szakaszát, a Bajcsy-Zsilinszky úti villamoskapcsolatot, a Nyugati téri felüljáró elbontását, a 3-as metró kétállomásos újpesti meghosszabbítását, HÉV- és vasúti fejlesztéseket, a Nagykörút átalakítását, kerékpáros beruházásokat és a pesti alsó rakpart humanizálását.
A határidő szoros: az uniós pénzből finanszírozott projektek egy részét 2029, más részét 2030 végéig be kell fejezni.
„Ez egyszerre így sok” – ismerte el.
A munkálatok idején jelentős közlekedési nehézségekre lehet számítani, mert több beruházás párhuzamosan zajlik majd.
A főpolgármester továbbra sem akar tűzijátékot
Augusztus 20. kapcsán Kiss Ambrus azt mondta, az államalapítás megünneplését természetesnek tartja, a tűzijátékról azonban a főpolgármester régóta következetesen más véleményt képvisel.
Karácsony Gergely álláspontja szerint elsősorban a környezeti hatások miatt kellene lemondani róla.
Kiss beszámolt arról is, hogy több korábban állami vagy kerületi kezelésbe adott budapesti közterület vagyonkezelése visszakerülhet a fővároshoz, köztük a Vörösmarty tér és a Széchenyi tér. A tulajdonjog azonban a jelenlegi tervek szerint továbbra sem kerül vissza Budapesthez.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
