„A 2026-os év túlélése a tét” – Koji László szerint munkahiány és 300 milliárdos lánctartozás fenyegeti az építőipart
A Pirkadat július 30-i adásában Breuer Péter Koji Lászlóval, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének, az ÉVOSZ-nak az elnökével beszélgetett az építőipar visszaeséséről, az importanyagoktól való függésről, a külföldi beruházók ellenőrzéséről, a munkavédelem hiányosságairól és a növekvő lánctartozásokról. Koji szerint az ágazat rendelkezik szabad kapacitással, a legnagyobb kérdés az, hogy lesz-e elegendő megrendelés a vállalkozások és dolgozóik megtartásához.
Jelentősen csökkent az építőipar teljesítménye
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján májusban 10,7 százalékkal maradt el az építőipar teljesítménye az egy évvel korábbitól. Az év első öt hónapjában 4,3 százalékos visszaesést mértek, az újonnan kötött szerződések volumene pedig 22 százalékkal csökkent.
„Olyan nagy optimizmusra nincs okunk” – jelentette ki Koji László.
Az ÉVOSZ várakozása szerint az ágazat 2026-ban folyó áron mintegy 8500 milliárd forint értékű munkát végezhet el, a vállalkozások között azonban jelentős különbségek lehetnek. Egyes cégeknek van elegendő megrendelésük, mások számára az év hátralévő része már a fennmaradásról szól.
Kapacitás lenne, megrendelésből van kevés
Koji szerint az építőipar akár 15 százalékkal nagyobb teljesítményre is képes volna. Ehhez elegendő kivitelezői kapacitás és építőanyag áll rendelkezésre.
A mérnököket és a szakmunkásokat ugyanakkor továbbra is nehéz pótolni. Ezekben a munkakörökben nemcsak rövid távú hiányról van szó: az ágazat várhatóan a következő másfél évtizedben is munkaerőgondokkal küzd majd.
A vállalatoknak ezért egyszerre kell felkészülniük a jelenlegi munkahiány túlélésére és a későbbi fellendüléshez szükséges szakemberek megtartására.
Az építőanyagok csaknem fele importból érkezik
A Magyarországon felhasznált építőanyagok mintegy 48 százaléka külföldről származik. Koji ezt túlzott kitettségnek tartja.
Az ÉVOSZ célja, hogy a hazai gyártás fejlesztésével néhány év alatt 35 százalék körüli szintre csökkenjen az import aránya. A teljes önellátás azonban nem reális, mivel az építőipar egyre inkább határokon átívelő piac.
A magyar vállalkozásoknak a szomszédos országok cégeivel is versenyezniük kell, és maguknak is több külföldi munkát kellene vállalniuk.
Az unión kívüli szereplőket alig ellenőrzik
Koji szerint komoly versenyhátrányt okoz, hogy az Európai Unión kívülről érkező befektetők, kivitelezők és építőanyagok ellenőrzése nem elég szigorú.
Az építésfelügyeletnek a minőséget, a foglalkoztatást, az adózást, a munkavédelmet és az idegenrendészeti szabályok betartását is vizsgálnia kellene. A valóságban ezek a feladatok több hatóság és minisztériumi háttérintézmény között oszlanak meg, összehangolt helyszíni ellenőrzés pedig ritkán történik.
„Ma összességében az építésfelügyelet Magyarországon nagyon gyenge” – mondta az ÉVOSZ elnöke.
Az elmúlt hónapok halálos munkahelyi balesetei szerinte azt mutatják, hogy a szigorúbb ellenőrzés már társadalmi elvárás is.
Hazai beszállítói arányt írnának elő
Az ÉVOSZ azt szeretné, hogy az unión kívülről érkező nagyberuházásoknál kötelező hazai vagy uniós beszállítói részarányt határozzanak meg.
Koji szerint a távol-keleti befektetőknek tudomásul kell venniük, hogy Európában más munkajogi, biztonsági, környezetvédelmi és minőségi előírások érvényesek. Ezek betartása drágábbá teheti a beruházást, de nem kerülhető meg.
A belépési és munkavállalási engedélyek rendszerét alapvetően rendben lévőnek tartja. A gondok az itt végzett munka ellenőrzésénél kezdődnek.
Tíz-tizenkét órás műszakok is előfordulnak
A legveszélyesebb problémák között Koji a foglalkoztatás módját és a munkavédelmet emelte ki.
Egyes, unión kívüli munkavállalókat foglalkoztató beruházásokon napi tíz-tizenkét órás munkavégzés is előfordulhat. A folyamatos túlterhelés kimerültséghez vezet, ami az építkezéseken közvetlen baleseti kockázatot jelent.
A tartósan 35 Celsius-fok fölötti hőségben különösen fontos a megfelelő pihenőidő, az ivóvíz biztosítása, az árnyékolás és a munkaidő átszervezése. Koji szerint ezek betartását célzott ellenőrzésekkel kellene kikényszeríteni.
A szakképzésnek a cégek igényeire kell épülnie
Az építőipari szakképzésben is új kormányzati rendszer alakult ki. Koji szerint az állam meghatározó szerepe miatt különösen fontos, milyen intézményekben, milyen tananyaggal és milyen szakmákra képeznek fiatalokat.
A keresletvezérelt szakképzés csak akkor működhet, ha rendszeresen meghallgatják azokat a vállalkozásokat, amelyek később alkalmaznák a végzősöket.
A cégeknek korszerű gyakorlati tudással rendelkező szakemberekre van szükségük, miközben a képzésnek a technológiai változásokat és a munkavédelmi követelményeket is követnie kell.
Egyre rosszabb a fizetési fegyelem
Az ágazat másik súlyos problémája a lánctartozások növekedése. Az ÉVOSZ számításai szerint az év végére a ki nem fizetett számlák összege elérheti a 300 milliárd forintot.
„A fizetési fegyelem egyre rosszabb” – mondta Koji.
A vállalkozások arra számítanak, hogy ennek az összegnek akár a felét is csak bírósági úton lehet majd behajtani. Ez különösen a kisebb alvállalkozókat veszélyezteti, amelyek előre megvásárolják az anyagokat, kifizetik a munkabéreket, majd hónapokig várnak a teljesítés ellenértékére.
Folyamatosan fizetni kell az alvállalkozókat
Koji szerint a nagy állami beruházások felülvizsgálata közben is biztosítani kell, hogy az elvégzett munkák után időben megkapják pénzüket a kivitelezők és beszállítók.
Egy projekt átértékelése vagy átütemezése nem jelentheti azt, hogy a kisebb cégek finanszírozzák a beruházást saját forrásaikból.
Az építőipar stabilizálásához így több megrendelés, erősebb hatósági ellenőrzés, tisztességes verseny és pontos fizetés szükséges. Koji szerint az ágazat képes volna nagyobb teljesítményre, ehhez azonban először azt kell biztosítani, hogy legyen elvégezhető munka, és az elkészült munkákért minden vállalkozó időben hozzájusson a pénzéhez.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
