„Egy szerető családi közösségben felnövő gyerekre van szüksége a magyar társadalomnak” – Póta György a gyermekvállalás akadályairól és a védőnői rendszer hibáiról
A Pirkadat július 23-i adásában Breuer Péter dr. Póta György házi gyermekorvossal beszélgetett a Magyar Orvosi Kamara szerepéről, a meddőségi ellátás helyzetéről, az örökbefogadás akadályairól, valamint a védőnői hálózat és a gyermekorvosi praxisok kapcsolatáról. Póta szerint a gyermekvállalás kérdéseit összefüggéseikben kell kezelni, ideológiai megközelítés helyett működő ellátásra és szerető családokra van szükség.
Szükség volna az erős orvosi kamarára
Póta György nem lépett ki a Magyar Orvosi Kamarából a kötelező tagság megszüntetése után sem, és helyesnek tartaná annak visszaállítását. Ehhez azonban a szervezet feladatait és jogosítványait is rendezni kellene.
Szerinte a magyar egészségügy egyik alapvető problémája, hogy nem működik megfelelő szakmai és érdekvédelmi kontroll. A kamarának az összes orvos egységes képviseletét kellene ellátnia, miközben az egyes szakmák tudományos és ágazati szervezetei külön feladatokat végeznének.
Ritka jelenség a négy egypetéjű iker
A műsorban szóba került egy természetes úton fogant négyes ikerterhesség is. Póta szerint a többes terhesség önmagában nem ismeretlen, különösen mesterséges megtermékenyítés után, amikor több embriót ültetnek be.
Az azonban rendkívül ritka, hogy mind a négy gyermek egypetéjű legyen. Saját, csaknem negyvenéves praxisában négy hármas ikerpárt gondozott, de egyik esetben sem volt mindhárom gyermek azonos genetikai állományú.
A meddőséget mindkét félnél vizsgálni kell
A gyermekre vágyó párok kivizsgálásánál Póta szerint az első feladat annak megállapítása, hogy a nőnél van-e megtermékenyítésre alkalmas petesejt, a férfinál pedig megfelelő hímivarsejt.
Ha mindkettő rendelkezésre áll, a probléma gyakran technikai jellegű, például a megtermékenyült petesejt nem tud megtapadni. Más esetekben donor petesejtre vagy donor hímivarsejtre lehet szükség.
A gondot abban látja, hogy az ellátás túlságosan széttagolt: a nőgyógyász csak a nőt, az andrológus csak a férfit vizsgálja, miközben a pár helyzetét egységként kellene kezelni.
Külföldre mennek a gyermekre vágyó párok
Póta szerint a meddőségi ellátás központosítása óta a magyar rendszer rosszabbul működik. A feltételek szigorúbbak, a hozzáférés nehezebb, ezért sok érintett külföldön keres megoldást.
Úgy látja, ezen változtatni kellene, különösen azért, mert Magyarországon történelmi mélypontra csökkent a születések száma. A családpolitikai támogatások önmagukban nem oldják meg a problémát, ha az egészségügyi ellátás, az örökbefogadás és a gyermekvédelmi rendszer közben akadozik.
Gyerekek maradnak évekre a kórházakban
A beszélgetésben előkerültek azok a gyermekek is, akiket szüleik a kórházban hagynak, és akik hónapokon, akár éveken át az osztályokon maradnak. Ellátásukról sokszor az ott dolgozó orvosok és nővérek gondoskodnak, esetenként saját pénzükből vásárolnak nekik ruhát és más szükséges dolgokat.
Póta szerint ez azt mutatja, hogy az örökbefogadás rendszere nem működik megfelelően. Praxisában számos örökbefogadó családot ismert meg, amelyekben a gyermekek szeretetteljes, biztonságos környezetbe kerültek.
„Egy szerető családi közösségben felnövő gyerek az, akire szüksége van a magyar társadalomnak” – fogalmazott. Hozzátette, számára a család felállásánál fontosabb, hogy a gyermek szeretetet, figyelmet és stabilitást kapjon.
Szétvált a védőnő és a gyermekorvos munkája
Póta György nélkülözhetetlennek tartja a védőnői tevékenységet, különösen a megelőzés, a várandósgondozás, a csecsemőtáplálás és az egészséges gyermekek fejlődésének követése terén.
A jelenlegi rendszerben azonban a védőnők területi alapon dolgoznak, miközben a szabad orvosválasztás miatt egy gyermekorvos betegei több kerületből vagy településről is érkezhetnek. Így egyetlen védőnőnek akár több tucat gyermekorvossal kell kapcsolatot tartania.
A két rendszer mesterséges szétválasztásának következménye, hogy számos prevenciós feladat a gyermekorvosokra marad, miközben ezek jelentős része nem orvosi tevékenység.
A prevenciót vissza kell építeni a praxisokba
Póta szerint olyan keretrendszerre volna szükség, amely újra szoros kapcsolatot teremt a gyermekorvosi praxisok és a védőnők között. A pontos megoldást közösen kell kidolgozni, de a védőnőknek ismét a megelőzés meghatározó szereplőivé kell válniuk.
Az újszülöttet a hazatérés után egy-két nappal gyermekorvos vizsgálja meg. Ha egészséges, a táplálásról, fejlődésről és gondozásról egyeztetnek a családdal. Ha eltérést találnak, annak jellegétől függően helyi kezelés, szakorvosi vizsgálat vagy hosszú távú gondozás kezdődik.
Póta szerint a gyermek alapellátása akkor működik jól, ha a gyermekorvos, a védőnő, a szakorvos és a család folyamatosan együttműködik.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
