„A kibercsalóknak semmi nem drága, ha a mi pénzünkről van szó” – már az államkincstári megtakarításokra is vadásznak
A Pirkadat július 23-i adásában Breuer Péter Binder Istvánnal, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivőjével beszélgetett egy új kibercsalási módszerről. A bűnözők ezúttal a Magyar Államkincstárnál tartott megtakarításokat próbálják megszerezni: telefonon banki vagy hatósági munkatársnak adják ki magukat, majd az ügyfél bizalmát kihasználva hozzáférést szereznek a WebKincstárhoz.
A támadás hírével nyerik el a bizalmat
A csalás első szakasza egy ismert forgatókönyvet követ. A telefonáló azt állítja, hogy a banktól, a Magyar Nemzeti Banktól vagy más hatóságtól keresi az ügyfelet, mert támadás érte a bankszámláját.
A hívó rögtön megnyugtatja áldozatát: a veszélyt már elhárították, nincs további teendő. Miután így hitelesnek és segítőkésznek mutatkozott, érdeklődni kezd a megtakarításokról és arról, van-e az ügyfélnek államkincstári számlája.
„A kibercsalóknak semmi nem drága, hogyha a mi pénzünkről van szó” – fogalmazott Binder István.
Saját bankszámlájukat kapcsolják a kincstári fiókhoz
Ha az ügyfélnek még nincs online hozzáférése, a csalók arra biztatják, hogy nyisson WebKincstár-fiókot. Ha már rendelkezik ilyennel, a belépéshez szükséges adatokat próbálják megszerezni.
A bűnözők ezután banki hozzáférést kapcsolnak a kincstári számlához. Megtévesztésként az ügyfél nevét adják meg, a hozzá tartozó bankszámlaszám azonban már a csalóké. Az utolsó lépésben elutalják az államkincstárnál tartott megtakarítást.
Binder hangsúlyozta: a Magyar Államkincstár, az MNB és a kereskedelmi bankok soha nem kérnek telefonon jelszót, belépési kódot vagy más biztonsági azonosítót.
Azonnal meg kell szakítani a hívást
Amennyiben valaki azonosító adatokat kér, a beszélgetést rögtön meg kell szakítani. Ezután kizárólag a bank, az államkincstár vagy az MNB hivatalos ügyfélszolgálati telefonszámát szabad felhívni.
A pénzügyi rendszereket a csalók rendszerint nem közvetlenül törik fel. Az ügyfél ijedtségét, segítőkészségét és bizalmát használják ki, majd a megszerzett adatokkal szabályosnak látszó tranzakciókat indítanak.
Két percen belül elérhetőnek kell lennie a banknak
Ha az ügyfél észreveszi, hogy pénzt emeltek le a számlájáról, minden perc számít. A bank külön csalásbejelentő vagy kártyaletiltó számán azonnal zároltatni lehet a kártyát vagy a számlát.
A szabályozás szerint a hét minden napján, napi 24 órában legfeljebb két percen belül élő ügyintézőnek kell fogadnia az ilyen hívásokat. A gyors jelzés növeli annak esélyét, hogy a pénzt még a továbbutalás előtt megállítsák.
A központi rendszer negyed másodperc alatt jelez
A bankok saját csalásszűrő rendszerei folyamatosan ellenőrzik a szokatlan pénzmozgásokat. Kiszűrik az úgynevezett strómanszámlákat is, amelyek hosszú ideig alig működnek, majd hirtelen több ügyféltől nagyobb összegek érkeznek rájuk.
Ezt egészíti ki a tavaly júliusban elindított központi visszaélésszűrő rendszer. Az MNB leányvállalatánál, a GIRO-nál működő, mesterséges intelligenciát használó megoldás az összes átutalás mintázatát látja.
Az öt másodperces átutalási folyamatban negyed másodperc alatt figyelmeztetheti a küldő bankot, ha gyanús tranzakciót észlel. A bank ekkor még visszatarthatja a pénzt, és kapcsolatba léphet az ügyféllel.
A kétfaktoros azonosítás a bank felelőssége
A magyar banki rendszerben kötelező az erős, legalább kétfaktoros ügyfél-hitelesítés. A jelszó mellett szükség lehet mobiltelefonra küldött kódra, külön tokenre, ujjlenyomatra vagy más biometrikus azonosításra.
Binder István felhívta a figyelmet egy kevéssé ismert szabályra: ha a bank nem biztosította a kötelező erős ügyfél-hitelesítést, és emiatt sikeres csalás történik, a kárt akkor is a banknak kell viselnie, ha az ügyfél maga adta meg bizonyos adatait.
A felelősségnek nincs felső összeghatára. Ha tízmillió forintot lopnak el ilyen körülmények között, a banknak tízmillió forintig kell megtérítenie a veszteséget.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
