„Nagyon nem tartom jónak, hogy ekkora hatalmat kapott” – Naszályi Gábor szerint a fővárosi közlekedésben a dolgozók érdekei háttérbe szorulhatnak
A Pirkadat július 22-i adásában M. Kende Péter Naszályi Gáborral, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnökével beszélgetett a Budapesti Közlekedési Központ szerepéről, Vitézy Dávid közlekedéspolitikájáról, az éjszakai menetrend átalakításáról és a főváros pénzügyi kiszolgáltatottságáról. Naszályi szerint a közlekedés fejlesztéséhez szakértelem mellett kompromisszumkészségre és a munkavállalói szempontok érdemi képviseletére is szükség van.
Nem mindenki látja sikertörténetnek a BKK-t
A szakszervezeti vezető nem ért egyet azzal az állítással, hogy mára mindenki belátta a BKK létrehozásának előnyeit. A szervezet másfél évtizedes működésében látott kedvezőbb időszakokat, de szerinte az áttörő eredmény továbbra is hiányzik.
Különösen kritikusan emlékszik vissza arra az időszakra, amikor Vitézy Dávid vezette a közlekedési központot. Úgy látja, akkor kizárólag az utasok érdekei kerültek előtérbe, miközben a dolgozók szempontjai alig számítottak.
„Teljesen alkalmatlannak tartom vezetőként” – mondta, miközben Vitézy szakmai tudását, felkészültségét és vitakészségét elismerte.
Az éjszakai közlekedés átszervezése is panaszokat hozott
Naszályi szerint a július 1-jén bevezetett éjszakai menetrenddel kapcsolatban utasoktól és dolgozóktól egyaránt érkeznek kifogások. Már a BKK indulásakor is gondot okozott, hogy megszüntették a szolgálati járatok egy részét, így a járművezetőknek saját maguknak kellett megoldaniuk a hajnali munkába jutást.
Az agglomerációs buszközlekedés 2014-es leválasztását szintén hibás iránynak tartja. Budapest és környéke társadalmi és közlekedési szempontból szorosan összetartozik, ezért szerinte integráltabb rendszerre lett volna szükség.
A különböző vállalatok összevonása után az agglomerációban dolgozók érdekei egy országos szervezetben nehezebben érvényesülnek. Naszályi hangsúlyozta, hogy egy budapesti, egész nap nagy forgalomban közlekedő busz vezetése lényegesen más terhelést jelent, mint egy ritkábban induló vidéki járaté.
Veszélyes lehet az egyetlen megkérdőjelezhetetlen álláspont
Naszályi szerint Vitézy Dávid olyan felkészült és határozott vitázó, akinek gyakran nincs hasonló tudású ellenfele. Ez önmagában előny, vezetői helyzetben azonban veszélyt is hordozhat.
„Az életveszélyes, hogyha van egy álláspont, és az a jó álláspont” – fogalmazott.
A közlekedési döntések sok szereplő érdekeit érintik: utasokét, dolgozókét, önkormányzatokét és szolgáltatókét. A szakszervezeti elnök szerint ezek között egyeztetni kellene, nem elegendő egyetlen szakmai elképzelést következetesen végrehajtani.
Az uniós pénzek növelhetik a miniszter befolyását
A közlekedési beruházások az új kormány terveiben kiemelt helyet kaptak, és jelentős uniós források érkezhetnek erre a területre. Naszályi attól tart, hogy a pénzek, a fejlesztési elképzelések és a végrehajtás egy kézbe kerülésével a főváros még inkább kiszolgáltatottá válhat a közlekedési miniszternek.
A fővárosi közösségi közlekedés Budapest költségvetésének egyik legnagyobb tétele. Amennyiben a fejlesztésekhez szükséges pénzt kizárólag a kormány biztosítja, az önkormányzat mozgástere tovább szűkülhet.
„Nagyon nem tartom jónak, hogy ekkora hatalmat kapott a kezébe” – mondta Naszályi.
A személyi felelősséget következetesen kellene mérni
A szakszervezeti vezető kifogásolta azt is, hogy egyes közlekedési vezetőket korábbi döntések miatt tesznek felelőssé, miközben ugyanazoknak az ügyeknek több döntéshozója volt.
Példaként a hármas metró szerelvényeinek beszerzését és az elektronikus jegyrendszer kudarcát említette. Szerinte nem következetes egy végrehajtót felelőssé tenni olyan döntésért, amelyet igazgatósági és politikai szinten is jóváhagytak.
A személycserék önmagukban nem oldják meg a rendszer problémáit. Naszályi nem hisz abban, hogy minden korábbi vezető rossz vagy alkalmatlan volna, és a teljes intézményi tudást le kellene cserélni.
Újabb hétmilliárd forintot vontak el Budapesttől
A főváros pénzügyi helyzetét tovább nehezíti, hogy több mint hétmilliárd forintot emeltek le a számlájáról. A szakszervezetek erről Kiss Ambrus főigazgatótól kaptak tájékoztatást.
A levél Naszályi szerint nem volt megnyugtató, mert továbbra sem lehet tudni, milyen további elvonások következhetnek. Bár nem közvetlenül a kormány hajtotta végre a levonást, a kabinet nem tett olyan intézkedést, amely megakadályozta volna.
A közlekedési dolgozók számára a bizonytalanság azért különösen súlyos, mert a főváros pénzügyi válsága előbb-utóbb a szolgáltatások működését, a béreket és a munkahelyeket is érintheti.
A rendezést nem lehet őszig halogatni
M. Kende Péter felvetette, hogy augusztus 20. után már meg kellene kezdeni az érdemi egyeztetéseket. Naszályi ennél sürgetőbbnek látja a helyzetet.
Szerinte egy erős választási felhatalmazás után nem indokolt hónapokig várni Budapest pénzügyi helyzetének rendezésével. A főváros már most kritikus állapotban van, ezért a szabadságolási időszak sem szolgálhat magyarázatként a döntések elhalasztására.
A szakszervezeti elnök úgy látja, a közlekedés működőképességéhez világos kormányzati–fővárosi megállapodás, kiszámítható finanszírozás és valódi érdekegyeztetés szükséges. Enélkül a munkavállalók és az utasok egyaránt a politikai és pénzügyi konfliktusok következményeit viselik.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
