„Ne kelljen sztrájkbizottsággal kezdeni a tanévet” – Nagy Erzsébet szerint őszre már konkrét döntések kellenek
A Pirkadat július 22-i adásában M. Kende Péter Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagjával beszélgetett az oktatási törvények módosításáról, a sztrájkjog szabályairól, a tankötelezettségi korhatárról, az okoseszközök iskolai használatáról és az oktatást segítő dolgozók bérrendezéséről. Nagy Erzsébet szerint az új oktatási vezetéssel megindultak az érdemi egyeztetések, több sürgető kérdésben azonban még hiányoznak a konkrét döntések.
Azokkal egyeztetnek, akik javaslatokat tettek
Az oktatási kormányzat és a szakmai szervezetek találkozói egyelőre nem előre rögzített menetrend szerint zajlanak. Nagy Erzsébet ezt nem feltétlenül tartja problémának, mert tapasztalatai szerint azokat a szervezeteket hívják tárgyalni, amelyek az adott témában véleményt vagy részletes javaslatot nyújtottak be.
A parlament oktatási bizottsága már egy átfogó törvénymódosítási csomagot tárgyal, amely érinti a köznevelési törvényt, a státusztörvényt és a közalkalmazotti szabályokat is. A javaslatba elsősorban olyan változtatások kerültek, amelyek nem igényelnek jelentős költségvetési forrást.
A PDSZ ennél többet tartana indokoltnak, de a mostani csomagot első lépésként értékeli.
Erősebb szakszervezeti képviseletet szeretnének
A PDSZ több javaslatát már befogadták. Nagy Erzsébet fontos eredménynek nevezte, hogy a tervezetből kikerült a szakszervezetek reprezentativitás szerinti kiválogatása, valamint egy felülről létrehozott foglalkoztatotti tanács terve.
Szerinte az érdekegyeztetést alulról építkező, demokratikus szervezetekre kell alapozni. Saját tapasztalata alapján a közalkalmazotti tanácsok sokszor ugyanazokat a feladatokat végezték el, amelyeket a szakszervezetek is elláthattak volna, közben azonban gyengítették a dolgozók belépési hajlandóságát.
Fordítanának a délután négyes szabályon
A jelenlegi előírás szerint a gyermeknek délután négy óráig az iskolában kell maradnia, hacsak a szülő írásban nem kéri a korábbi távozását. A PDSZ ezt megfordítaná.
Nagy Erzsébet szerint akkor kellene külön kérvényt írni, ha a szülő azt szeretné, hogy gyermeke délután négyig vagy az intézmény zárásáig felügyelet alatt maradjon. Amennyiben a tanulónak nincs további iskolai feladata, lehetőséget kellene kapnia arra, hogy hazamenjen, családjával legyen vagy más szabadidős programon vegyen részt.
A szakszervezet önállóan nem nyújthat be módosító indítványt, ezért választott képviselők támogatására van szüksége.
Sztrájk alatt ne legyen kötelező tanítani
A tervezet lehetővé tenné, hogy sztrájk idején a gyermekek felügyeletét másik intézményben biztosítsák, ha erről a fenntartóval megállapodás születik. A PDSZ szerint ennél erősebb garanciára van szükség, mert a fenntartó és a munkavállalók érdekérvényesítő képessége nem azonos.
Továbbra is vitatják azt a szabályt, amely az érettségire készülő osztályokban sztrájk alatt is tanítási kötelezettséget ír elő. Nagy Erzsébet szerint ez nem felel meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet elveinek.
„Bízzanak már annyira a pedagógusokban, hogy nagyon nagy valószínűséggel nem fogják a gyerekek érettségi esélyeit gyengíteni” – fogalmazott.
Visszaemelnék 18 évre a tankötelezettséget
A PDSZ régóta követeli, hogy a tankötelezettség felső határa ismét 18 év legyen. Nagy Erzsébet szerint így kevesebb fiatal hagyná el az oktatást szakképesítés vagy valóban használható tudás nélkül.
A hosszabb iskolai jelenlét csökkenthetné annak veszélyét is, hogy a tanulók funkcionális analfabétaként kerüljenek ki a rendszerből. A mostani törvénycsomag ezt még nem tartalmazza, ezért a kérdés későbbi döntésekre marad.
Okostelefon helyett okos használat
Az okoseszközök iskolai alkalmazásában egyelőre nem várható változás, pedig Nagy Erzsébet szerint a korszerű tankönyvek és tanulási platformok gyakran igénylik ezeket.
A legnagyobb akadály sok intézményben nem maga a telefon, hanem a gyenge internetkapcsolat. Ha egyszerre több osztály csatlakozik a hálózatra, az gyakran használhatatlanná válik.
Szerinte az iskolának azt is meg kell mutatnia, hogy a telefon és a digitális eszköz tanulásra, kutatásra és közös munkára is alkalmas, nem kizárólag időtöltésre.
Őszre választ várnak a bérek ügyében
A nevelést és oktatást közvetlenül segítő, valamint technikai munkakörben dolgozók bérrendezése továbbra is nyitott kérdés. Ugyanez vonatkozik azokra a jubileumi jutalmakra, amelyek a státusztörvény bevezetése miatt maradtak el.
A minisztérium korábban három–hét hét türelmet kért. Nagy Erzsébet szerint ez az idő lassan lejár, ezért őszre már világos döntésekre van szükség.
A jubileumi jutalmaknál az elévülés is sürgeti a rendezést. Januártól egyes jogosultak már nehezebben érvényesíthetik követelésüket, ezért a szakszervezet nem szeretné, ha az ügy további halasztást szenvedne.
„Ne kelljen sztrájkbizottsággal kezdeni a tanévet” – mondta Nagy Erzsébet. A következő hetekben az dőlhet el, hogy az egyeztetések kézzelfogható intézkedésekhez vezetnek-e.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
