„Az emberek szeretik a betont” – Becsey Zsolt szerint több uniós pénzt kellene közvetlenül a vállalkozások versenyképességére fordítani
A Pirkadat július 22-i adásában M. Kende Péter Becsey Zsolt közgazdásszal, egyetemi tanárral beszélgetett a kisvállalkozások adminisztratív terheiről, a különadók és adókedvezmények rendszeréről, a készülő pótköltségvetésről, valamint az uniós források felhasználásáról. Becsey szerint a magyar gazdaság stabilizálásához kiszámíthatóbb adópolitika, célzottabb támogatások és hatékonyabb beruházási döntések szükségesek.
A kisvállalkozó ugyanazt az adminisztrációt kapja, mint a nagyvállalat
Becsey Zsolt szerint a magyar politika az elmúlt évtizedekben többször próbált egyszerűbb adózási formákat kialakítani, az egyéni vállalkozók adminisztratív terhei azonban továbbra is aránytalanul nagyok.
Egy néhány százezer forintos mellékes bevételt szerző vállalkozónak sokszor ugyanazokat a bevallási és könyvelési kötelezettségeket kell teljesítenie, mint egy jelentős árbevételű cégnek. Saját példaként említette, hogy egy kis összegű elmaradás miatt évekre visszamenő, kiterjedt ellenőrzést kapott.
A kiegészítő kata évközi megszüntetését különösen rossz döntésnek tartja. Szerinte egyszerűbb és az állam számára is jövedelmezőbb lett volna a tételes adó összegének emelése, mint az érintettek átterelése a bonyolultabb egyéni vállalkozói rendszerbe.
Egyenlőbb bánásmód kellene a vállalatoknak
A kormányok rendszeresen hangsúlyozzák a kis- és középvállalkozások fontosságát, miközben a multinacionális cégek megítélése politikai szempontok szerint változhat. Becsey szerint természetes, hogy minden ország támogatja saját nagyvállalatait, a verseny fenntartása azonban közérdek.
A külföldi cégek jelenléte megakadályozhatja, hogy egy hazai szereplő monopolhelyzetbe kerüljön. Az uniós belső piacon ezért legalább megközelítően egyenlő elbánást kellene biztosítani.
A kiskereskedelmi különadók és a hazai láncok támogatása sem hozta meg a remélt áttörést: a magyar hálózatok jelentős része nem vált versenyképessé, és sok helyen már csak ott maradt jelen, ahol a nemzetközi láncok nem telepedtek meg.
Az adószabályokat ne év közben változtassák meg
Becsey reméli, hogy az augusztus végére várható pótköltségvetés nem hoz jelentős évközi adómódosításokat. Egy kiszámítható piacgazdaságban a nagyobb változtatásokat január 1-jével kellene bevezetni, megfelelő felkészülési idővel.
A miniszterelnök korábban kedvezményes áfakulcsokat, a kata visszaállítását és további könnyítéseket helyezett kilátásba. Becsey szerint ezekről a kamarákkal és más érintettekkel lefolytatott érdemi vita után, az éves költségvetéssel együtt kellene dönteni.
Plafon kellene az adómentességekre
A családokhoz és életkorhoz kötött személyijövedelemadó-mentességek jelentős költségvetési terhet jelentenek. Becsey szerint a támogatásokat nem korlátlan, alanyi jogon járó kedvezményként, hanem szociális szempontok alapján kellene kialakítani.
Kifogásolta, hogy magas jövedelműek is teljes adómentességet kaphatnak, akár évtizedekkel gyermekük születése után. A 25 év alattiak mentessége az egyetemi oktatásban is torzulásokat okozhat: nappali tagozatos hallgatók munkát vállalnak, majd a tanítás helyett erre hivatkozva maradnak távol.
„Ez az adómentesség kérdése egy igazi klasszikus jégpálya” – fogalmazott. Szerinte a kedvezményeket legalább be kellene fagyasztani és felső határhoz kötni.
Hat és fél százalék körül lehet az idei hiány
Becsey szerint változatlan folyamatok mellett a költségvetési hiány 8 százalék fölé is kerülhetne. Ha az új kormány befagyasztja a további kötelezettségvállalásokat és valamennyi gazdasági növekedést is elér, a hiány 6,5 százalék körül tartható lehet.
Az erősödő forint, az alacsonyabb infláció és a csökkenő kamatok javítják a pénzügyi mozgásteret. Az alapkamat 5,75 százalékra mérséklődött, és az állampapírhozamok csökkenése is enyhítheti az adósság finanszírozásának terheit.
A kiadások szerkezetét azonban mindenképpen át kell vizsgálni. Becsey szerint ez nem feltétlenül jelent lakossági megszorítást: az állami támogatások egy részét a sportban, az egyházi közösségekben és más területeken piaci szponzorációval vagy tagdíjakkal lehetne kiváltani.
Az uniós pénzeket előre meg kell finanszírozni
Az uniós támogatások lehívása komoly likviditási terhet ró a költségvetésre, mert Brüsszel sok esetben csak utólag téríti meg a már szabályosan elköltött összegeket. A magyar önrészt szintén elő kell teremteni.
A kormány ezért már futó, korábban állami pénzből elindított projekteket is megpróbálhat uniós finanszírozásba bevonni. Ez gyorsíthatja a lehívást, de az elszámolások akár egy évig is elhúzódhatnak.
Nem minden pénzt kellene közlekedésre költeni
Becsey elismeri, hogy a vasút, az energia- és az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése nélkülözhetetlen. Mégis több uniós forrást irányítana közvetlenül a KKV-k exportképességének, tudásának és finanszírozásának javítására.
„Az emberek szeretik a betont” – jegyezte meg, utalva arra, hogy a látványos építkezések politikailag könnyebben értékesíthetők, mint a vállalkozások képzése vagy technológiai fejlesztése.
A vasúti beruházásoknál is olyan projekteket támogatna, amelyek tömegeket szolgálnak ki, 160 kilométeres óránkénti sebességet tesznek lehetővé, és közelebb viszik a rendszert az önfenntartáshoz. Egy alig használt mellékvonal drága korszerűsítése szerinte kevésbé térül meg, mint az elővárosi hálózat, a fővonalak vagy a repülőtéri kapcsolat fejlesztése.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
