„Minél nagyobb a belső feszültség, annál kevésbé lát ki az ember a saját helyzetéből”
A Pirkadat július 7-i adásában Breuer Péter dr. Pusztai Erzsébet orvossal, infektológussal és coachcsal beszélgetett a stressz, a pánik, a testi tünetek és a belső feszültségek kapcsolatáról. A személyes hangú beszélgetésben szóba került a légzéstechnika szerepe, a traumák idegrendszeri lenyomata, az iskolai szorongás, a nevetés feszültségoldó hatása és az is, hogyan segíthet a coaching abban, hogy az ember kilásson saját kríziséből.
Nem tanácsadás, hanem belső feszültségek oldása
Breuer Péter azzal vezette fel vendégét, hogy Pusztai Erzsébet az orvosi tapasztalatait egy újfajta szemlélettel kapcsolta össze, amelyben az életviteli, lelki és testi folyamatok együtt jelennek meg. Pusztai pontosított: nem tanít abban az értelemben, hogy kész tanácsokat adna az embereknek, hanem módszert használ.
„Ebben a módszerben az a legfontosabb, hogy az emberek belső világában lévő feszültségeket tárjuk föl és oldjuk föl” – mondta. Hozzátette, időnként ad technikai javaslatokat, például pániktünetek esetén a légzés szabályozására, de a lényeg nem a külső tanács, hanem a belső állapot rendezése.
Egy pánikroham tanulsága
A beszélgetés egyik legerősebb személyes része Breuer Péter saját élménye volt. Elmondta, hogy egy kemoterápiás kezelés után autóba ült, majd egy felüljárón olyan rosszullét és halálfélelem tört rá, amelyet a gyerekei később pánikrohamként azonosítottak. Úgy érezte, elveszíti az uralmat a helyzet felett, balesetet okozhat, vagy ott fog meghalni.
A műsorvezető szerint ekkor jutott eszébe korábbi beszélgetésük Pusztai Erzsébettel a légzésről. Mély levegőket vett, megpróbált az útra figyelni, lehajtott a felüljáróról, félreállt, majd segítséget hívott.
Pusztai Erzsébet szerint ez jól mutatja, hogy számos lelkinek tekintett állapotban a testi folyamatok kezelése kulcsfontosságú lehet. Egy pánikszerű állapot a vegetatív idegrendszer felől érkező hatásokkal jár, ezért önmagában a gondolkodás vagy az elmélkedés nem mindig elég.
A trauma nemcsak emlék, hanem idegrendszeri lenyomat
Pusztai Erzsébet arról beszélt, hogy a korábbi traumák az idegrendszerben rögzülnek, és később akár külső ingerek is aktiválhatják őket. Egy hír, egy hang, egy helyzet vagy egy testi érzet bekapcsolhatja azt, ami korábban már mély nyomot hagyott az emberben.
Breuer Péter felvetette, hogy saját betegségében nem a diagnózis miatt esett kétségbe, hanem az volt rá erős hatással, amikor más, hasonló helyzetben lévő betegeket látott maga körül. Pusztai szerint ennek is megvan a magyarázata: az ember nemcsak tudati szinten érzékeli a környezetét, hanem érzelmi és idegrendszeri szinten is.
„Mi nem csak adók vagyunk, hanem vevők is vagyunk” – fogalmazott. Egy olyan közegben, ahol sok ember intenzív félelemben vagy kiszolgáltatottságban van, ezek az érzelmi hatások átragadhatnak másokra is.
Gyógyszerek, testi érzetek és belső programok
Pusztai Erzsébet szerint egy gyógyszerhatás vagy egy hirtelen testi érzet is képes aktiválni mélyebb szorongásos tartalmakat. Nem feltétlenül maga a rosszullét a veszélyes, hanem az, ahogyan a belső idegrendszeri „program” reagál rá.
Breuer Péter elmondta, hogy később utánanézett a kemoterápia előtt kapott gyógyszereknek, és arra jutott, hogy a szervezete reakciója összefügghetett ezekkel. Pusztai szerint egyszerűbb helyzetekben is előfordulhat, hogy egy múló testi érzet olyan belső tartalmakat kapcsol be, amelyek pánikszerű állapothoz vezetnek.
A gének sem zárt sorsot jelentenek
A beszélgetés egy pontján szóba került az is, mennyire összetett az emberi szervezet működése. Pusztai Erzsébet hangsúlyozta, hogy ma már a génállományról sem úgy gondolkodunk, mint valami változhatatlan, végleges programról.
Szerinte nagyon izgalmas, hogy a külvilág hatásai hogyan kapcsolhatnak be vagy ki géneket. Nem egyszerűen arról van szó, hogy öröklünk egy genetikai állományt, amely mindent meghatároz, hanem egy sokkal bonyolultabb rendszerről, amelyben a környezet, a test állapota és a belső feszültségek is szerepet játszanak.
Légzés, relaxáció és mozgás az iskolában
Pusztai Erzsébet szerint sok olyan módszer van, amellyel a belső feszültséget csökkenteni lehetne. Ilyenek a légzőtechnikák, a mozgásos gyakorlatok és a relaxáció. Úgy látja, ezeknek az iskolai oktatásban is helyük lenne.
Kritikusan beszélt arról, hogy sok helyen a számonkérések előtt inkább fokozzák a gyerekek félelmét, pedig ennek éppen az ellenkezőjére lenne szükség. „Minél magasabb a szorongás szintje, annál kevésbé tud koncentrálni az a gyerek” – mondta.
Breuer Péter ehhez egy saját pedagógiai emléket kapcsolt: egykori tanára szerint dolgozat előtt fel kell szabadítani a gyerekeket, akár énekléssel is, mert a feszültség oldása jobb teljesítményt hozhat.
A nevetés mint feszültségoldó technika
A műsorban szóba került a nevetés is mint csoportos feszültségoldó eszköz. Pusztai Erzsébet elmondta, hogy vannak nevetőórák, csoportos gyakorlatok, amelyeknek komoly stresszoldó hatásuk lehet.
A nevetés szerinte ugyanúgy átadható közösségi élmény, mint ahogyan a félelem vagy a feszültség is átragadhat. A különbség az, hogy itt pozitív idegrendszeri és érzelmi hatásról van szó, amely segíthet a belső nyomás csökkentésében.
Coaching: kilépni a beszűkült helyzetből
A beszélgetés végén Breuer Péter arról kérdezte vendégét, hogyan segíthet a coaching egy egyszerű embernek, aki krízishelyzetben van, vagy úgy érzi, nem talál kiutat a problémáiból. Pusztai Erzsébet szerint a traumák és veszteségek az élet természetes részei: betegség, baleset, munkahelyvesztés, családi nehézségek mind okozhatnak olyan feszültséget, amely beszűkíti a gondolkodást.
„Minél nagyobb a belső feszültség, annál kevésbé lát ki a saját helyzetéből, és annál kevésbé talál megoldásokat” – mondta.
A coaching szerinte nem arról szól, hogy valakit megtanítanak a helyes megoldásra, vagy kész tanácsokat kap. A módszer lényege, hogy a kliens különböző technikák segítségével ki tudjon lépni abból a szűk keretből, amelyben éppen benne van, és megtalálja a saját maga számára működő megoldást.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
