„Ez nem szakmai kérdés, hanem érzelmi kérdés” – Póta György a szívhangvitáról és a szülőedukáció hiányáról
A Pirkadat július 7-i adásában Breuer Péter dr. Póta Györggyel, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének volt elnökével beszélgetett a gyermekvállalásra való felkészülésről, a szülőedukáció hiányosságairól, valamint a parlamenti vitát kiváltó magzati szívhang kérdéséről. A beszélgetésben Póta György hangsúlyozta: az abortuszról szóló vita nem pusztán orvosi kérdés, hanem erkölcsi, érzelmi és társadalmi helyzetek sokasága, amelyben szerinte tilos kívülről pálcát törni az érintett nők fölött.
Spock, szülőedukáció és felkészületlen családok
Breuer Péter a beszélgetés elején Benjamin Spock egykor népszerű gyermeknevelési könyvére utalt, amelynek sok szakmai részlete mára elavult, de gondolatvilága szerinte továbbra is fontos lehet. Póta György ezzel egyetértett: szakmai tételeit ma már több ponton revideálni kellene, de a könyv alapvető szemlélete szerinte ma is érvényes.
A gyermekorvos szerint Magyarországon különösen elhanyagolt terület a szülőedukáció. Úgy látja, sokan úgy vállalnak gyereket, hogy nincsenek felkészítve arra, mit jelent majd a mindennapokban egy csecsemő érkezése, milyen felelősséggel jár a gondozása, és hogyan változtatja meg a család életét.
„Ma egy szülő nincsen fölkészülve arra, hogyha gyereket vállal, akkor az mit jelent majd az ő számára” – fogalmazott Póta György.
A szívhangvita: szakma helyett érzelmi zsarolás?
A beszélgetés központi témája a parlamenti vita volt, amelyben a magzati szívhang meghallgatása és kihangosítása került elő. Breuer Péter arra kérdezett rá, hogy ez azonos-e azzal, amikor a szülők ultrahangvizsgálaton hallják a magzat szívhangját, és okozhat-e bármilyen veszélyt a magzatra.
Póta György szerint a kérdés körüli vita nem valódi szakmai vita. „Ez egy abszolút nem szakmai kérdés, ez egy érzelmi kérdés” – mondta. Úgy látja, a szívhang meghallgatásának politikai használata érzelmi nyomásgyakorlás, amely nem segít a nehéz döntés előtt álló nőknek.
A gyermekorvos hangsúlyozta: nem abortuszpárti álláspontból beszél, és nem vitatja, hogy az abortusznak lehetnek súlyos testi és lelki következményei. Szerinte azonban az érintett nő helyzetét kellene megérteni, nem pedig politikai vagy erkölcsi ítélettel tovább terhelni.
Hol kezdődik az élet?
Breuer Péter felvetette, hogy a vita egyik alapja az, ki mikortól tekinti teljes életnek a megfogant embriót. Póta György szerint már ezen a ponton is nagyon különböző nézetek léteznek: vallási, erkölcsi, biológiai és jogi szempontok ütköznek egymással.
A gyermekorvos szerint a másik nagy kérdés az anya önrendelkezése. Vagyis az, hogy az érintett nő milyen élethelyzetben, milyen lelkiállapotban, milyen anyagi és családi körülmények között hozza meg a döntést. Póta György szerint ezt kívülről nem lehet egyszerű jelszavakkal megítélni.
„Tilos pálcát törni egy ember fölött, mert mi nem élünk abban a szituációban” – mondta.
Nem minden döntés látszik kívülről
Póta György arról is beszélt, hogy hosszú gyermekorvosi pályája alatt nagyon sokféle családi és emberi helyzettel találkozott. Elmondása szerint előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek kívülről erkölcsileg könnyen minősíthetők, de belülről rendkívül súlyos dilemmát jelentenek.
Példaként említett olyan helyzeteket, amikor a terhesség nem a házastárstól származott, és az anya attól félt, hogy a család szétesik. Hangsúlyozta: lehet erkölcsi ítéletet mondani, de a döntést meghozó ember számára ez gyakran súlyos lelki teher.
Szerinte éppen ezért nem helyes az érintett nőket politikai vitákban „legyilkosozni”, vagy olyan kommunikációval szembesíteni, amely tovább mélyíti a pszichés terhelést.
Segítség kellene, nem utolsó pillanatos nyomás
Póta György szerint a valódi feladat az lenne, hogy a nehéz helyzetbe került nőket időben segítsék. Beszélgetéssel, pszichológiai támogatással, szociális segítséggel kellene feltárni, van-e olyan megoldás, amely mellett a gyermek megszülethet és felnevelhető.
Úgy látja, nem az utolsó pillanatban kellene érzelmi nyomást gyakorolni a nőkre, hanem jóval korábban kellene megteremteni azokat a feltételeket, amelyek között valódi döntési lehetőségük van.
„Ha egyszer eldöntötte, akkor azzal zsarolni, azzal még jobban beletaposni a földbe” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt embertelennek tartja.
Okozhat-e bajt a szívhang kihangosítása?
Breuer Péter külön is visszatért a konkrét szakmai kérdésre: okozhat-e életveszélyes bénulást vagy más súlyos károsodást a magzati szívhang kihangosítása?
Póta György válasza egyértelmű volt: nem. Ugyanakkor hozzátette, hogy szerinte éppen ez mutatja meg, mennyire félrecsúszott a vita. A szívhang meghallgatása nem azért problémás, mert szakmailag veszélyes lenne, hanem azért, mert politikai és érzelmi eszközként használják.
Úgy fogalmazott: azt mondani, hogy ezt azért kell eltörölni, mert plusz vizsgálatként árt a magzatnak, szakmailag nem állja meg a helyét. A vita igazi kérdése szerinte az, hogy helyes-e egy ilyen helyzetben érzelmi zsarolással befolyásolni az anyát.
Etika és kommunikáció az orvosképzésben
A beszélgetés végén Breuer Péter azt kérdezte Póta Györgytől, hogy orvostanhallgatóként tanult-e etikát. A gyermekorvos azt válaszolta: nem, és ezt komoly hiánynak tartja. Szerinte az orvosképzés két fontos területen marad adós: az etikus gondolkodás és a kommunikáció tanításában.
Póta György úgy látja, az orvosokat nem készítik fel kellően arra, hogyan beszéljenek érzékeny, emberileg nehéz helyzetekben a betegekkel és családokkal. Ez különösen fontos lenne olyan kérdésekben, ahol orvosi, lelki, erkölcsi és társadalmi szempontok egyszerre vannak jelen.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
