„Mindenki inkább ellenzéki szerepre készül” – Pászkán Zsolt szerint Romániában senki sem siet kormányt alakítani
M. Kende Péter vendége a Pirkadatban Pászkán Zsolt volt, akivel a romániai kormányalakítás bizonytalanságairól, az RMDSZ lehetséges szerepéről és a román pártrendszer új törésvonalairól beszélgettek. A műsor középpontjában az állt, ki vállalja a kormányzást egy feszült politikai és gazdasági helyzetben, milyen mozgástere lehet az RMDSZ-nek, és hogyan erősödhetett meg Romániában a magyar közösséget érintő sovén politikai beszéd.
Kormányalakítás helyett kivárás
Pászkán Zsolt szerint Romániában egyelőre azt a képet látni, mintha senki sem akarna valóban kormányra kerülni. „Mindenki inkább marad az ellenzékben” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez részben taktikai altatás is lehet.
A megbukott miniszterelnök, Ilie Bolojan és pártja, a Nemzeti Liberális Párt abban bízhat, hogy a politikai patthelyzetből végül úgy kerülnek ki, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel együtt kisebbségi kormányzati szerepbe kényszerülnek vissza. Pászkán szerint ez nagyon kockázatos forgatókönyv, mégis úgy tűnik, vannak, akik kétlépcsős megoldásban gondolkodnak.
Az alkotmányos menetrend szerint az államfő konzultál a pártokkal, majd kijelöl egy miniszterelnök-jelöltet. A jelöltnek tíz napja van kormányt és programot bemutatni, majd bizalmi szavazás következik. Ha elbukik, újraindul az eljárás. Két sikertelen próbálkozás és hatvan nap után az elnök feloszlathatja a parlamentet, de nem köteles ezt megtenni.
Nyúl az arénában, majd a megmentő?
A szakértő szerint elképzelhető, hogy az első körben egy politikai „nyulat” küldenek az arénába: valakit, akit a parlament leszavaz, majd a kudarc után jelenhet meg újra Bolojan mint megmentő. Pászkán úgy látja, a hozzá közel álló médiában már épül is az a kép, amely szerint ő lehet a rendteremtő vezető.
Felmerült Eugen Tomac neve is, aki egy parlamenten kívüli párt vezetője, jelenleg elnöki tanácsadó. Pászkán szerint egyes értelmezések szerint ez akár egy új elnöki párt előszobája is lehet, mivel Nicușor Dan államfőnek nincs saját pártja. A kérdés az, hogy Tomac valódi jelölt lenne-e, vagy csak egy átmeneti szereplő a nagyobb politikai játszmában.
Az RMDSZ súlya nőhet, de az AUR határt szab
Az RMDSZ helyzete attól függ, milyen kormányzati kombináció alakul ki. Ha a szociáldemokraták nem lépnek szövetségre az AUR-ral, akkor kisebbségi kormány vagy kívülről támogatott konstrukció jöhet létre. Ebben az RMDSZ súlya nőhet, különösen akkor, ha a Nemzeti Liberális Párt és az USR sem akar teljes jogú kormányzati szerepet vállalni.
Az AUR-ral való együttműködés viszont Pászkán szerint az RMDSZ számára aligha járható út. A párt többször világossá tette, hogy ilyen koalícióba nem menne bele. A szakértő hangsúlyozta: a gond nem pusztán az AUR létezése, hanem az, hogy normalizálja a sovén magyarellenességet.
Szerinte a magyar közösséggel szembeni ellenségesség nemcsak egy párt doktrínája lehet, hanem sokkal mélyebben működő társadalmi-politikai kötőanyag. Ezért veszélyes, ha a román fősodor egyre inkább megtűri vagy átveszi ezeket a reflexeket.
Kívülről támogatni sem veszélytelen
M. Kende Péter felvetette: az RMDSZ számára akár az is kockázatos lehet, ha kívülről támogat egy kisebbségi kormányt, mert a megszorítások és kudarcok így is ráéghetnek. Pászkán szerint az RMDSZ volt már hasonló szerepben, és korábban a választói másként mérték a hatékonyságát, mint a román pártokét.
A legutóbbi választás azonban változtatott ezen. A központi kormányzati megszorítások mellé több helyen helyi megszorítások is társultak, például amikor fogyatékkal élőktől vontak el korábbi helyi adókedvezményeket. Pászkán szerint az RMDSZ hibája az volt, hogy nem végzett elég erős előzetes tájékoztató munkát a magyar vezetésű önkormányzatokban.
A fájdalmas döntéseket így utólag kellett magyarázni, ami politikailag sokkal nagyobb kárt okozott. Ha előrehozott választás jönne, ezek a „ráégések” komolyabban számíthatnának. Ha viszont hosszabb ellenzéki időszak következik, az RMDSZ valamennyit lefaraghat ebből a sérülésből.
Milyen RMDSZ jön április 12. után?
A beszélgetésben szóba került az is, milyen hatással lehetnek a magyarországi politikai változások az RMDSZ-re. Pászkán szerint túl kell látni a médiazajon: amit a Facebookon vagy a hangos közéleti csoportokban látni, nem feltétlenül a társadalom egésze.
Úgy látja, az RMDSZ-en belüli elszámolás kevésbé erős, mint amilyennek kívülről tűnhet. A konkurensek oldalán nagyobb a mozgás, de egyelőre nem világos, hogy az új szerveződés mögött valódi társadalmi igény áll-e, vagy inkább néhány politikailag túlmozgásos szereplő kezdeményezése.
A szakértő szerint az is kérdés, van-e mögötte magyarországi szél, amely fújja a vitorlát, vagy pusztán helyi magánkezdeményezésről beszélünk. Egyelőre túl korai megmondani, mert a folyamat alig indult el.
Régi értelmiségi pozíciók visszaszerzése
Pászkán Zsolt szerint Romániában a baloldali értelmiségi körök is próbálnak visszakerülni korábbi monopolhelyzeteikbe. Úgy látja, azok a pozíciók, amelyek Bukaresttől függtek, például egyetemvezetési vagy kulturális vezetői helyek, többnyire megmaradtak ugyanannál a csoportnál.
Ami hiányzott, az a magyarországi finanszírozású vagy létrehozású intézményi háttér befolyása. Pászkán szerint most ennek visszaszerzése is napirenden lehet bizonyos körökben.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
